Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

6. szám - Dr. Szalai György–Dr. Varga Sándor: A talajnedvesség mérésről (Hozzászól: Dr. SágiKároly és dr. Szabó László)

Dr. Szalai Gy.— Dr. Varga S.: A talajnedvesség mérésről Hidrológiai Közlöny 1972. 6. sz. 229 3. Mérési módszerek a lalaj nedvességtartalmának folyamatos szabadföldi észlelésére Az idetartozó és az előzőekben már felsorolt lehe­tőségek tárgyalása során utolsónak hagyjuk a talaj elektromos ellenállás-változásainak mérésén ala­puló módszer ismertetését, mivel további vizsgá­lataink, s ismertetendő megoldásunk e módszerhez kapcsolódnak. 3.1. A tenziométer módszer. A talaj szabad ener­giája, a talajnedvesség tenziója felhasználható a talaj nedvességtartalom változásainak folyamatos nyomonkövetésére természetes körülmények kö­zött, a talaj különböző mélységeibe telepített ten­zióméterekkel. A tenziométer olyan zárt rendszer, melynek egyik végén a talajba helyezhető porózus edény van, másik végére pedig vákuum-mérőt kapcsol­nak. A porózus edényt, valamint a hozzá csatla­kozó csövet buborékmentesen feltöltjük vízzel. Ha ezután a készülék porózus edényét a talajba helyezzük, akkor annak zárt vízrendszere a porózus falon keresztül érintkezésbe kerül a talaj póruste­rének nedvességével. A talaj nedvességtartalmától függően víz fog a porózusfalú edényből a talajba szivárogni mindaddig, míg a talaj szívóereje egyen­súlyba kerül a mérőkészülékben keletkezett váku­ummal, melynek nagyságát a vákuummérő muta­tója jelzi. Ha a talaj nedvességtartalma emelke­dik, a víz áramlási iránya megváltozik, a légüres tér csökken és a talaj vízzel való telítése esetén meg is szűnik. A tenziométereknek a talajnedvesség megálla­pítására vonatkozó alkalmasságáról számos tapasz­talatot és eredményt ismertet az irodalom [8, 12, 18], s Kazó Béla nevéhez magyar megoldás is kapcsolódik. A módszer, a gyakran hangoztatott és a mérés pontosságát befolyásoló tényezők, mint a hiszterézis hatás, valamint a tenziométercella és a talaj közötti nedvességgradiens ellenére is, kivá­lik néhány előnyével: a folyamatos mérés lehető­ségével és mindenekelőtt a készülék egyszerű ke­zelésével és karbantartásával. 60 1 7 JELMAGYARÁZAT­If 1 SO• Szabadföldi — o Laboratóriumi ^ to­-Cj P 1 30~ 20­10 0 i— 0 5 10 15 35%VK 69% l/K Nedvességtart. [súly %/ 1. ábra. Tenziométer hitelesítési görbéi Pnc. 1. Kpueue mapupoeun meiuoMempa Fig. 1. Calibration curves of the tensiometer Folyamatos szabadföldi méréseknél a szabályos időközökben leolvasott nyomásértékek átszámí­tása súly-, vagy _szükség szerint, térfogatszáza­lékra, rétegenkónti kalibrálási görbe segítségével történik. Heissner, vizsgálatai során a szárítószek­rényes módszerrel összehasonlítva a tenzióméte­rekkel kapott értékekre r=0,89 korrelációs ténye­zőt kapott (1. ábra). A mérés átlagos pontossága + 1 súly°/ 0 körül van, ami a gyakorlati igényeknek megfelel. 3.2. A talaj hővezetőképességének mérésén alapuló módszer A talajnedvesség meghatározása e módszer sze­rint elég körülményes és komplikált felszerelést igényel, de folyamatos és regisztráló mérésekre nyújt lehetőséget [1], A módszer azon alapszik, hogy azonos talajnemet és változatlan szerkezetet, valamint állandó hő­mérsékletet feltételezve, a nedves talaj hővezető­képességét lényegében a víztartalom függvényének lehet tekinteni. A hővezetőképesség, illetve a hő­vezetőképességtől függő viszonylagos érték mérése egy, a talajban állandó áramerősséggel, meghatáro­zott ideig melegített fémtest liőemelkedésének megállapításával történik. A talajnedvesség mér­tékének megállapításához ez a hőösszeg szolgál alapul, amely oly módon függ a víztartalomtól, hogy a nagy nedvességtartalom a viszonylag jobb hőelvezetés következtében a fémtest kisebb fel­melegedését idézi elő, és fordítva, a kis nedvesség­tartalom nagyobb felmelegedést tesz lehetővé. A talajhőmérséklet hatása általában elhanyagol­ható, ha azonban szélsőséges hőmérsékletváltozá­sokkal kell számolni (25—30 °C) — és nálunk ez a helyzet — ajánlatos száraz talaj esetén hőmér­sékletkorrekciót elvégezni. A komplikáltabb felszerelés mellett a módszer nehézkességét fokozza, hogy tökéletesen azonos mérő­elemek készítése szinte kivihetetlen, s nem lehet minden mérőelemet azonosan tömött talajtömeggel körülvenni. A módszerrel folytatott sorozat-mérések azt is ki­mutatták, hogy a fémtest hőleadása nem egy né­hány cm átmérőjű térre korlátozódik, hanem a mért hőmérsékletemelkedést nagyobb térfogatú talaj tömeg termikus tulajdonságai határozzák meg, mely körülmény ugyancsak a mért értékek szórását fokozhatja. Heissner a hővezetőképesség alapján kapott ta­laj nedvességértékek és a szárítószekrénnyel kapott értékek egybevetésével igen jó, r=0,91, korrelációs tényezőt kapott. A vizsgálatok alapján a módszer pontosságát i 1 súly%-ban lehet megadni. 3.3. A neutronlassulás elvén alapuló talajnedvesség­mérés Mintegy 10—15 év óta léteznek a neutronlassu­lás elvén alapuló nedvességmérők, melyek köz­vetlenül térfogatszázalékban adják a talaj ned­vességtartalmát és még azzal az előnnyel is ren­delkeznek, hogy lehetővé teszik a mindig azonos helyen való mérést. A hitelesítésre vonatkozó tanulmányok többsége a pontosságot és megbízhatóságot emeli ki az ilyen J ELM AGYAR A1AT­• Szabadföldi ­o Laboratóriumi

Next

/
Oldalképek
Tartalom