Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Pusztai P.: A Kiskörei Öntözőrendszerek belvízrendezése Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 159 Development of land drainage in (he area of the Kisköre Irrigation Project By Pusztai, P. Improvement of land drainage in the irrigation section formed a corrolary investment of the Kisköre Barrage Project. The area affected is round 10,000 sq.km, which is subdivided into minor water systems, sub-catchments (Fig. 1). In view of the magnitude of the problem it was found necessary to introduce an additional planning stage in departure from current practice. This stage, referred to as the conception plan, involved the following items: 1. Technical report 2. General layout, to 1 : 500,000 scale 3. Maps, to 1 : 100,000 scale 4. Tabulation on capacity per unit area 5. Tabulation on suggested development per subcatchments (incuding cost estimates). Design criteria unavailable in the form of data have been established. A drainage period of 12 days has been specified assuming 40% of the total area to be irrigated. The costs of land drainage improvement have been estimated in this stage of planning. The total investment including all major and minor structures, was found to amount to round 2.4 thousand million Ft. For ensuring a uniform design philosophy it was found necessary to define the concepts involved in planning. Exact definitions were formulated for excess surface water, flood water, catchment area, drainage area, drainage system and sub-catchment, pumping station, pumping platform, pumping point, specific conveyance, gravitational, pumped and mixed systems. The general formula used for estimating the specfici runoff is q — qcs + qi + qö + qj+qá where q

c> the specific runoff from precipitation, qt the specific runoff from groundwater, qö the specific runoff from excess irrigation water, qf the specific runoff due to underseepage at times of floods, qá the specific runoff due to floods. An approximate method has been developed for determining the above values. Relying on plans prepared earlier on the basis of detailed economic and hydrological analysis, a relationship has been established between the soil cohesion index and the specific runoff (Fig. 2). The values obtained by the formula have been corrected for the largeness of the section, or sub-catchment under consideration. Allowance for the effect of irrigation was made by a 40% increment. The results have been compiled in Table 1. Certain problems have been studied under a research assignment at the University of Agriculture. The results attained have been incorporated in subsequent stages of planning. Field test conducted over several years have resulted in a relationship between precipitation depth, soil moisture, type of crop and runoff (Fig. 3). A similarly empirical approach has been adopted for determining the percentage crop loss, in terms of the calendar period and duration of inundation (Table 2). Reference is further made to problems associated with the depth of the groundwater table and with alkalinization. The effects of canal network density, soil cultivation and land use have been studied. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Közgyűlése 1971. augusztus 2-a és 14-e közt Moszkvában tartotta XV., tisztújítással egybekötött közgyűlését a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió, ós ezen belül a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség, amelynek számunkra legfontosabb, örvendetes eseménye dr. Kovács György tagtársunknak főtitkárrá választása. Mióta a víz megszűnt szabad jószág lenni, és világszerte mind szélesebb körben ébredtok rá a vízkészletgazdálkodás rendkívüli fontosságára, a hidrológia jelentősége is megnőtt. Ennek folytán a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség keretei már nem feleltek meg az idő követelményeinek. Ugyanakkor a nagyszámú hidrológiai szimpozion következtében ugrásszerűen megnövekedett a Szövetség kiadványainak a száma ós terjedelme, ós velük együtt a gondozásuk terhe úgy, hogy a régi „patriarchális" szervezet, amelyben minden feladat a főtitkárra hárult, nem volt többé fenntartható. Az 1967. évi berni közgyűlés ezért VV. B. Langbein vezetésével öt tagú bizottságot küldött ki reformjavaslatok kidolgozására, amelynek e sorok írója is tagja volt. Az új alapszabály-tervezet — többek közt — pénztárosi tisztség rendszeresítését irányozta elő, hogy legalább az anyagi ügyek intézésétől mentesüljön a főtitkár, és ugyanezen célból javaslatot tartalmazott a kiadványok terjesztésének racionalizálására vonatkozóan is. Sajnos későn. L. J. Tison professzor, aki 25 éven át minden idejét és energiáját a Szövetség felvirágoztatásának szentelte, decemberben súlyosan megbetegedett és nem tudta többé az ügyek vitelét ellátni. Kevéssel ezután az 1967—-71. évi ciklus elnöke, dr. Szcsztay Károly, az ENSZ-ben vállalat tisztsége folytán kénytelen volt megbízatásának lejárta előtt lemondani. A válságos helyzetben az elnökség dr. Kovács Györgyöt kérte fel a főtitkári teendők ellátására, akit a moszkvai közgyűlés megerősített tisztében. A magyar elnök után most tehát magyar főtitkára van a Szövetségnek. Reméljük ós kívánjuk, hogy a nem csekély nehézségek (angol—francia nyelvű ügyvitel stb.) ellenére tartósan. Szerencsénkre a szövetségi kiadványok szerkesztése többé nem a főtitkár feladata. Erre az angol I. C. Rodda személyében külön szerkesztőt választott a közgyűlés. A Szövetség életében bekövetkezett egyéb változások legfontosabbjait a most kiadott tájékoztató (IAHSNEWS) ismerteti. Mindenekelőtt megváltozott a Szövetség neve, amelyet már sokan és régóta kifogásoltak, hiszen a „scientific hydrology" voltaképpen pleonazmus. (A „sientific" jelző azért került bele annak idején a Szövetség nevébe, mert meg kellett különböztetni a varázsvessz.ős vízkutatók magát hidrológiai szövetségnek nevező szervezetétől.) Az új név: International Association of Ilydrological Sciences. Az IAHS (ill. franciásan AISH) megjelölés tehát nem módosult. Megerősítették a Szövetség vezetőségét (

Bureau) egyrészt a pénztárosi tisztség rendszeresítésével, másrészt azáltal, hogy a bizottsági elnököket is bevonták a vezetésbe. Ugyanakkor L. J. Tison professzort, rendkívüli érdemeinek elismeréseként, tiszteleti elnökké választották. Az új vezetőség megbízást kapott arra, hogy a nemzeti bizottságokkal ós nem-kormányzati szervekkel együttműködve keresse egy a hidrológiát művelő nemzetközi szervezetekből alakítandó új unió életrehívásának lehetőségót a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsának (ICSU) keretében. A Szövetség felkérte a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Uniót (ITJGG,) hogy nemzeti bizottságainál sürgesse hidrológiai albizottságok szervezését. (Tudvalevő, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetséghez nem lehet külön csatlakozni. Csupán a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unióhoz csatlakozhatnak az egyes országok akadémiái — vagy más, megfelelő csúcsszervei —, ami lehetőséget ad ugyan az Unió hét tagszövetségének munkájá-