Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata
Aujeszky— dr. Scheuer: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 15 a néhány év esetén tapasztalt nagyobb eltérések a módszer pontosításának szükségességét indokolják. Vizsgálataink alátámasztják azokat a korábbi FT 1 által tett megállapításokat is, melyek szerint a nagyfokú vízhozam-ingadozások az egyéb tényezők mellett a karsztos mészkő repedés-hálózatainak fejlettségével is kapcsolatban vannak. IRODALOM [1] Aujeszky (i.— Scheuer Gy.: Az Eger-Bervai karsztakna hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. [2] Bacsó N.: Magyarország hghajlata. Akadémiai Kiadó Bp. 1959. [3] Böckli J.: Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai. Magyar Állami Földtani Intézet Evkönyve 1870. [4] Deák I.—Karácsonyi S.— Scheuer Gy.: Vízföldtani tapasztalatok Beremend környékén. Hidrológiai Közlöny 1969. 1 1. sz. [5] Gahos Gy.: Nagy Pécs vízellátása. .4: épülő Pécs városrendezési kérdései. Pécs 19(i I. [fi] Kessler H.: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények 1954. 2. sz. [7] Kessler H.: Újabb adatok a beszivárgási görbéhez. Hidrológiai Közlöny 1955. 5—fi. sz. [8] Medgyesi I.—Reményi P.: Pécs környékén végzett vízkémiai és hegységszerkezet i vizsgálatok. MTESZ Baranya m. szervezetének kiadványa. Pécs 19(58. [9| Pálfy M.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához. Hidrológiai Közlöny 1930. [10] ReményiP.: Vízháztartási vizsgálat Pécs vízellátása érdekében. Pécsi Műszaki Szemle I 0(50. 4. sz. [11] Reményi P.—Szabó L.—Szalai É.. A pécsi medence lalaj és rétegvízének utánpótlódása. Hidrológiai Közlöny 19(55. 12. sz. [12] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok a Vízföldtani Atlaszhoz. Bp. 1962. [13] Szabó P. Z.: A mecseki karsztvíz. Hidrológiai Közlöny 1940. [ I 4] Szabó P. Z.: A mecseki karsztvíz egészségügyi védelme. Hidrológiai Közlöny 1954. 5—0. sz. [15] Vadász E.: A Mecsek hegység. Magyar tájak földtani leirása. Földtani Intézet kiadása. 1935. [16] Vadász E.: A Dunántúl karsztvizei. Hidrológiai Közlöny 1940. [17] Vadász E.: Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó Bp. 19(50. [18] Willems T.: A Dunántúli Magyar Középhegység vízföldtani viszonyai. Bányavizek elleni védekezés. Műszaki Könyvkiadó Bp. 1962. Hydrologische Untersuchung der Pécser Tettyp-Quelle Aujeszky, G.— Dr. Scheuer, Gy. In der Wasserversorgung der Stadt Pécs bedeutet die im nordöstlichen Teil der Stadt am südlichen Fuss des Mecsek Gebirges entspringende Quelle namens Tettye, die ihr Wasser aus den periodischen Kalkstein-Schichtenreihen des Mittleren Trias erhält, auch heute noch eine bedeutende und wirtschaftliche Wassergewinnungsstelle. Die Quelle enstpringt an der westliehen Grenze der wassergebenden Format ionen im tiefsten Punkt des Oberflächen-Vorkommens der Kalkstein-Schichtenreihe. Die Tettye kann zum Typ der aufgestauten Karstquellen gerechnet werden. Das l'écser Wasser- und Kanalisal ionswerks-Unt.ernehraen hat uns die 77-jährige monatliche Datenreihe der Quelle zur Verfügung gestellt und während der Überprüfung bezüglich Wasserregime der Quelle konnten einige charakteristische Feststellungen gemacht werden. Die Quelle ist anscheinlich von äusserst launenhaftem Regime. Wenn wir aber die Daten entsprechend gruppieren, dann kann innerhalb eines Jahres ein bestimmtes Regime festgestellt werden. Die maximale monatliche Quellschüttung ist in April-Mai bzw. in den Frühjahrsmonaten zu verzeichnen, der minimale Monafserguss kommt hingegen in den vier letzten Monaten des Jahres vor. Die jährliche Quellschüttung variierte seit 1893 zwischen den extremen Werten des Jahres 1949 von 181 000 m 3 Jahr und des Jahres 1896 von 4 200 000 m 3/jahr. Unsere Untersuchungen haben gezeigt, dass das Kalenderjahr den genauen Gang des Wasserregimes nicht widerspiegelt, bzw. die Quellschüttungssumme zwischen Jänner-Dezember aus der Sicht des Quellregimes keine charakteristische zwölfinonat liehe Quellschüt tungssumme gibt. Deshalb scheint es für zweckmässig, dass anstatt der Quellschüttungssumme des Kalenderjahres eine mit dem Quellregime übereinstimmende Quellschüttungssumme, also die der Periode von Oktober biH September aus der Sicht des Quellregimes als die charakteritische zwölfmonatliehe Quellschüttungssumme betrachtet wird und wir die Gesetzmässigkeiten dieser untersuchen. Die die jahrzenteweise sieh ändernden Abflussmengen analysierend konnte festgestellt werden, dass während den bisher vergangenen Jahrzehnten, jene mit grösseren oder kleineren Quellschüttungen sieh regelmässig wechselnd, nacheinander folgten. Insofern diese Tendenz auch weiterhin besteht, können wir damit rechnen, dass dem bisher trockensten Jahrzehnt 19fil —70 ein Jahrzehnt mit höherer Quellschüttung folgen wird. Unsere Untersuchungen haben bestätigt, dass mit den unsererseits angewandten Methoden —- wenn eine Quellschüttung von entsprechender Zeitreihe zur Verfügung steht — wir die Gesetzmässigkeiten der Quellen mit anscheinend launenhaftem Regime aufsehliessen werden. Mit Hilfe dieser können sodann für die richtigen Modalitäten der praktischen Wassernutzung Vorsehläge ausgearbeitet werden. Hydrology of (lie Tcttyc-Spring at Pécs by A ujeszky, G. and Dr. Scheuer, Gy. The karstic spring called the Tettye spring emerging on the North-Eastern side of the town on the southern slopes of the Mecsek mountain is still an important and economical source of supply. The spring emerges from a middle Triassic limestone formation. The point of emergence is at the interface of impervious formations and the limestone, at the deepest point of the surface outcropping of the latter. The Tettye spring may be classified among the backed-up karstic springs. The Pécs Municipal Water- and Sewer Company made the 77 year record monthly spring yields available which offered some interesting conclusions on the regime characteristics of t he spring. Apparently the regime of the spring is a highly irregular one. However, by grouping the data appropriately, a regular regime of annual periodicity is detected. Highest monthly yields occur in April-May, i. e., in the spring months, while the minimum is seen to occur in one of the last four months of t he year. The extreme values of annual yield since 1893 were as follows: 181 000 cu. m in 1949 and 4 200 000 in 1896. investigations have shown the calendar year not to reflect the exact trend of the annual regime, in that the total yield between January and December does not represent a twelve-month yield-total characteristic for the spring regime, it seems advisable for this reason to adopt the total yield for the period October to September i. e., in agreement with the period of the spring regime, as the twelve-month total characteristic for the spring regime and to consider the regularities of the latter. Analysing the decade variations in the spring yield it is concluded that during the decades passed so far there was a regular variation in decades with smaller and larger discharges. If this trend continues, then it may be anticipated that one the driest decades I9(il —1970 will be followed bv one with a greater yield. The methods applied by us have been demonstrated to be successful for exploring the regularities of apparently flashy and capricious spring regimes, provided t Ik* records available are long enough. These regularities permit correct suggestions for the utilization of supplies.
