Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Dr. Szabó Elek: A vízlépcső és fő létesítményeinek kialakítása

116 Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. Dr. Szabó E.: A vízlépcső és fő létesítményei a tiszalöki hajózsilip töltésekor az oldalcsatornában keletkező vízlengés-jelenségek, amelyek hatása végül is a felszín fölött a légaknából feltörő ,,gejzír" alakjában jelenik meg. Ezt hivatott kiküszöbölni a minden második leágazó vezeték feletti ferde vonalú légrés alkalmazása, ahová kisodródik a töltőcsatornába bentszorult, vagy abba beszívott levegő és onnan a zsilipkamrába buborékol ki vízszint alatti kivezetéssel. A hajózsilip keresztmetszeti megoldására is több változat készült. A kamra part felőli oldalfal kialakítását támfalszerű, kihorgonyozott, armo-földes megoldással vizsgálták. Figyelemmel a koronaszinten a helyigényekre, az építési szempontokra, valamint az agyagtalaj alsó szintjére, amely alatt az alapozásra megfelelő homokréteg helyezkedik el, a szimmetrikus kialakítás bizonyult a legkedvezőbbnek, ezen belül is a takaréküreges megoldás, amely ,a vizsgálatok alapján 4 millió forint megtakarítást eredményezett (9. ábra). Nem volt szokványos gondolat a hajózsilip hossza mentén a kamra fölött üzemelő betétgerendaelhelyező daru alkalmazása sem. A tervezett megoldásig különböző változatok vezették el a tervezőt. Egyik változat estén a zsilip mellett elhelyezett betétgerendákat az azokat mozgató bakdaru szállította az ideiglenes elzárások hornyaiba oly módon, hogy először saját hídját építette meg a zsilip-kamrán keresztül. Másik megoldás szerint provizórikusan elhelyezett emelő helyezte el a betétgerendákat, amelyeket bakdaru szállított a betétgeranda tároló térről. A tervszerinti — kamra fölött üzemeltetett — daruval egyszerűvé vált a betétgerendák elhelyezése és egyben ez a daru más feladatokat is képes ellátni mind a szerelésnél, mind az üzemelésnél. Egész röviden kell még szólni a halzsilipről és a csónak áthelyezés módjáról. A halvándorlást biztosító mű változatai közül (hallépcső, hallétra, halzsilip) a halzsilip került megtervezésre. Működése olyan mint a hajózsilipé. A csónakátrakó berendezés az első variációk szerint komoly építmény lett volna súly apályával, gépi berendezéssel, 0. ábra. .4 hajózsilip keresztmetszete 1. 2x5 Mp-os baltdaru; 2. Töltő-ürítő csatorna; 3. Takaréküreg; 4. Résfal Fig. 9. Gross-sestion through navigation lock I — Derrick crane of 2 x 5 tons capacity; 2 — Filling conduit: 3 — Void; 4 — Trench wall cutoff terepszinten gépi mozgatással. A forgalmi adatok részletes elemzése alapján rézsűlépcsőre és az amúgy is szükséges belső út használatára korlátozódott a kialakítás. A hullámtéri duzzasztómű a kétévenként előforduló árvizek levezetésénél kapcsolódik be a vízlevezetésbe (10. ábra). Ennek megfelelő szempont szerint kerültek kialakításra szerkezetei, elzárásai, mozgatóberendezései. A 12X15 m nyílású művet sík táblák zárják el. Az elzáró táblákat a duzzasztómű fölött üzemelő 2X12,5 Mp-os bakdaru mozgatja. A végleges megoldás előtti változatok főleg a nyílásokat elzáró táblákra és mozgató berendezéseikre vonatkoztak. Változat készült billenő lappal, szegmenstáblával, tűs-gát szerű megoldással úgy, hogy egyedi felhúzó berendezések, hordozható felhúzóberendezések (villamos és olaj hidraulikus) voltak a változatok között. Az egyszerűség, az üzembiztonság és a költségek egyértelműen az alkalmazott megoldás előnyét mutatták. A mederátvágással egyidőben a Tisza régi med re elzárásra kerül. Lényeges része a mederátvágás kialakításának a rézsűbiztosítás. A mederátvágásban előállított rézsűfelületek egy része természetes állapotú, másrésze tömörített talaj10. ábra. A hullámtéri duzzasztómű keresztmetszete 1. Acélszerkezetű főelzarás; 2. 2x12,5 Mp-os bakdaru; 3. Üzemi híd; 4. Résfal Fig. JO. Section through flood gate L — Main steel gate; 2 — Derrick crane of 2 xl2.5 tons capacity; 3 — Service bridge; 4 — Trench wall cutoff