Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Dóra Tibor: A Kiskörei Vízlépcső hatása a Tisza vízjárására és környezetére

104 Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. Dóra T.: A Kiskörei Vízlépcső hatása d) Vízhasznosítás A Tisza természetes vízkészletét jórészt a mezőgazdasági vízfogvasztók igényeinek kielégítésére használják fel és a jövőben még fokozottabban kívánják felhasználni. A Tisza hasznosítható vízkészletének megállapításához a folyó hidrológiai adataiból, a vízfogyasztások várható alakulásából, valamint a vízfogyasztói igények tervezett kielégítésének mértékéből kell kiindulni. A természetes állapot jellemzésének alapvető mutatója a sok évés változó vízhozamok idősora. Ezt és az egyéb jellemzők meghatározását egyaránt, a Kiskörei Vízlépcső megépülése utáni helyzet vizsgálatánál részletezzük. A természetes állapot szélsőséges vízszintingadozása a vízhasznosítók számára nem teszi lehetővé, illetve csak nagyon ritkán — magas vízállású időszakokban — a gravitációs vízellátást. A Tiszára támaszkodó vízkivételek ezért szivattyús vízkivételek, amelyek igen szélsőséges emelési magasság mellett üzemelnek viszonylag kedvezőtlen feltételek között. A felhasználható vízkészlet minősége a mezőgazdasági és ipari vízfogvasztók számára általában megfelel, a folyó vize biztosítja a vízi élőlények megfelelő biológiai életfeltételeit. Ritkán előfordul egy-egy káros szennyezési hullám. e) Vízerőhasznosítás A Tisza természetes állapota nem tesz lehetővé gazdaságos vízerőhasznosítást. Jelenleg ilyen művek a kiskörei bögében nincsenek. f) Hajózás A Tisza, jelenlegi állapotában a IV-es kategóriájú hajózóút feltételeit sok év átlagában csak évi 100—150 napon keresztül elégíti ki, és egy-két helyen a mederelfajulások, éles kanyarok korlátozzák a hajózást. g) Vízparti üdülés A szélsőséges vízjárás a vízparti üdülés számára kedvezőtlen, a víz — különösen kis vízhozamok esetén — egves szakaszokon időszakosan szennvezett. 2. A Tisza vízjárásában bekövetkező változások a Kiskörei Vízlépcső hatására A Kiskörei Vízlépcső megépítése után várható helyzet alakulását döntően befolyásolják az előirányzott létesítmények és azok üzemeltetésének rendje. Ezért ezek ismertetéséből kell kiindulni. A tervezett főbb létesítmények, amelyek a Tisza vízjárására és környezetére kihatnak az alábbiak: A vízlépcső, amely a Tisza 403,5)2 km-es szelvényében létesül. A vízlépcső részei (4. ábra): — a duzzasztómű, amellyel tetszőlegesen 91,20 m Orsz-ig minden duzzasztási szint előállítható, — a vízerőmű, amelynek kiépítési vízhozama 560 m

3/s, és résztvesz az árvízi hozamok emésztésében is, — a hajózsilip, amely méreteiben a IV. oszt. hajózóút feltételeit kielégíti és évi 4,2 millió tonna 4. ábra. A Kiskörei Vízlépcső távlati képe Az 1971. szeptemberi építési állapot Fotó: MTI Fig. 4. Perspective view of the Kisköre Barrage Condition as of September, 1971. forgalom lebonyolítására alkalmas, valamint résztvesz az árvízi hozamok emésztésében, — a hullámtéri duzzasztómű, amely a hullámtéren biztosítja a duzzasztási szintet, és résztvesz az árvízi hozamok emésztésében. A tározó, amely a vízlépcső fölötti 40 km-es hullámtéren és a bögében távlatilag 400 millió m

3 hasznos tározótérfogattal létesül. A tározó részei: — A töltéserősítés, ill. egy-két szakaszon töltésáthelyezés, a tározó igényeit kielégítő módon a vízlépcső felett a 445 folyam km-ig, — a nyárigátas hullámtéri bevédés, valamint az árvízvédelmi töltések korszerű kiépítése 475 folyam km-ig, — a szivárgócsatorna létesítése a tározógátak mentén, amelyek egyben a tározó menti terület belvizeinek levezetését is megvalósítják automatikus üzemű szivattyútelepek útján, - a biológiai védelem megvalósítása a töltéseken és azok mentén, — a folyamszabályozási munkák a medererózió elleni védelem céljaira a domaházi és egyeki szakaszon, az aranyosi és báji kanyar átvágása. A kiskörei böge vízjárását a duzzasztómű üzemeltetése fogja megszabni. Távlati kiépítésben a duzzasztóművel az alábbi duzzasztási szinteket kell tartani a vízlépcsőn átfolyó vízhozam függvényében. Duzzasztási szint Vízhozam [m Orsz.] [m

3/s] 91,20 100-ig 91,20—90,S0 100— 500-ig 90,80—90,50 500— 800-ig 90,50 800—1300-ig 90,50—90,00 1300—1800-ig A duzzasztás megszűnik, a hullámtéri duzzasztómű is részt vesz a vízhozam emésztésében 1800 felett A hajózsilip is részt vesz a vízhozam emésztésében 3000 felett A vízerőmű részt vesz a vízhozam emésztésében 4000 felett télen 88,50 — 920-ig 88,50—88,21 920—1300-ig duzzasztás megszűnik 1300 felett