Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

78 Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. Dr. Nagy L.: Rugalmas nyomáshullámok modellezése Most a teljesség kedvéért még csak pár műszaki szempontból fontos analógiát mutatunk be, ame­lyek különösen alkalmasak arra, hogy a szóban forgó vonatkozásokat meggyőzően illusztrálják. Tekintsük evégből a 8. ábrát. Itt azaj alatt balra feltüntetett távvezeték végpontját L önindukciójú tekerccsel zárjuk le. Mivel az L önindukció a mecha­nikai rezgőrendszerek differenciálegyenletében az m tömegnek felel meg, ez olyan csővezeték elektro-. mos analógiája, melynél a nyomáshullám a cső végén m tömegre esik (1.: jobboldalt a) alatt). A 8. ábra b) alatt azt az esetet látjuk, amikor a távvezeték végét C kapacitású kondenzátorral zárjuk be. Ez a hidraulikai nyomáshullám eseté­ben megfelel annak az esetnek, amikor a nyomás­hullám a cső végén olyan lemezre esik, amelynek ellentétes oldalához E rugalmassági moduluszú rugó csatlakozik. Végül a c) alatti ábrán balra egy, a végén R ohmos ellenállással lezárt elektromos vezetéket látunk, amelynek a hidraulikai megfelelője, a vé­gén képlékeny masszával lezárt csővezeték (1.: jobb­oldalt). Itt mind az elektromos, mind a hidraulikai esetben a beeső hullám energiája hőenergiává ala­kul át; az elektromos esetben az R ellenállásban Joule-féle hővé; a hidraulikai esetben pedig a kép­lékeny anyag belsejébe behatoló nyomáshullám mechanikai energiájával ekvivalens hőenergiává. SjieKTpHMecKOc MOAe.inpoBaHHe ynpyrux bojih .naBJieHHH b cjiynae pa3BeTBJiflromnxcfl Tpy6onp0B0A0B Jl-p Hadb, JI. CüereMa flii(J)(J)epeHi;HajibHbix ypaBHCHiiií ynpvnix bojih ^aBJieHHíi, B03HHKaK)u(iix b TpyöonpoBOAax, 6e3 yieTa conpoTHBJiCHiiíi Ha TpeHHe no (jopivie coBnaflaeT chctcmoh flii<j)(j)epeHnnajibHbix ypaBnenHií aneicrpHiecKHx jihhhh nepefla'i, JlEXEP-npoBOAOB h 3aMeAJiflioiunx nci<yccTBeH­hhx jihhhh, ecjin b hhx npeHeöperaeM o m o b i,i m co­npoTHBJicHiieM. riosTOMy pa3BeTBJiHioiiuiec}i TpyConpo­boam MoryT 6biTb HenocpeACTBeHHO MOflejmpoBaHbi c no­MOll(bK) TaKHX pa3BeTBJIMIOmHXC>I 3JieKTpH lieCKHX CHCT6M. np0B0fl Jlexepa ocoőeHiio npiiroAen ajih H3yieHHíi peij)­JieKTaUHOHHOIÍ CnOCOÖHOCTH MCCT pa3BeTBJICHIW (y3JJ0B). fljui H3y xieHHH ycjioBiiíí pacnpocTpaHeHHH ynpvrnx bojih flaBJieHHH, BpCMCHH npOXO>KACHHH H HCKa>KeHHfl B03HH­Kaiomnx bojih AaBjieHHii (rHApaBJiimecKHií yflap) Han­(iojiee nejiecooöpa3HbiMii íibjijiiotoi ajieicrpHiecKiié 3aiwe,n­jniTejibHbie iicKyccTBeHHbie jihhhh, iiMeiomne bmcokhh KNFL. rioHjiTHji, BHCflpeuHbie Teopneii ajieKrpimecKiix jihhhíí nepeflaw, i<ai<: „KosijiHmieHT pacnpocTpaHeHHH", ,,boji­HOBOe COnpOTHBJlCHIie", ,,K03(|)HltHGHT OTpa>KeHH}l" COOT­BeTCTByiomHM ii3MCHeHHeivi 3jieKTpnMecKiix h MexaHimec­KHX BejIHMHH MOryT ÖblTb TOJlKOBaiIbl ;(JIfl IHflpaBJlHMeC­KHX CHCTeM. 06 H3MepHTCJibHbix ii HccjieflOBarejibCKHX peayjibTa­Tax — HaiaTbix chobo aBTopoM iiccjieAOBaHHií — nocjie 3aBepuieHH5i nx flaeTCíi b oahoíí CTaTbe oő3op. npaKTHiecKaji uejib TeopeTHiecKHx uccjieflOBaHHií: ycTpaHeHiie h onepoKeHne CBepxAaBjieHiiií, B03HiiKaio­iHhxch npn Bcrpene ii cynepiioHupoBaHHii ynpyrux bojih flaBJieHHií ii bcjicactbhc 3Toro BOSHHKaroiUHxcH yinepfíoB, nepejio.MOB Tpyö h apyrux aBapHÍÍHbix (faKTopoB. Elektrische Modellierung der elastischen Druckwellcii bei verzweigten Rohrleitungen Dr. Nagy, L. Das Differentialgleichungs-System dcr in der Rolir­leitung auftretenden elastischen Druckwellen stimmt — mit Vernachlássigung des Reibungswiderstands — formlich mit dem Differentialgleichungs-System der elek­trischen Fernleitungen, weiters der Lecherschen Leitun­gen und der Verzögerungs-Nachbildungen überein, wenn wir in diesen den ohmischen Widerstand ver­nachlassigen. Deshalb kann auch das Verzweigungs­system der Rohrleitungen unmittelbar mit dem Ver­zweigungssystem solcher elektriseher Leitungen model­liert werden. Die Lecher-Leitung ist besonders zur Un­tersuchung der Reflektierungsfahigkeit der Verzwei­gungsstellen (Knotenpunkte) geeignet. Für die Unter­suchung der Fortpflanzungsverháltnisse von elastischen Druckwellen und zeitlichen Verlauf und Verzerrung der ervveckten Druckwellen (Widderstoss) erweisen sieh iiber grossen Gütefaktor verfügende elektrische Verzö­gerungs-Nachbildungen als die zweckmássigsten. Die durch die elektrische Fernleitungstheorie eingelei­teten Begriffe, vvie: „Foi'tpflanzungskonstante", ,^Vei­len widerstand" und „Reflexionsfaktor", können mit geeigneter Vertauschung der entsprechenden elektri­schen und mechanischen Mengen auch im Falle der hydraulischen Systeme gedeutet werden. Über dic Neuaufnahmo und der Beendung der durch den Verfasser begonnenen Versuche, werden wir in einer spíiteren Abhandlung über die Mess- und Ver­suchsresultate berichten. Der praktischo Zweck unserer theoretischen und Vcr­suchs-Untersuchungen sind: die Vorbeugung und Be­seitigung der infolge des Zusammentreffens und der Superposition der elastischen Druckwellen auftretenden Überdrücke, der aus diesen folgenden Seháden, Rohr­brüche und sonstigen betriebsstörenden Faktorén. A Bolyai János Matematikai Társulat 1971. szeptember 13-tól 17-ig Győrött KÉSZLETEZÉSI ÉS TÁROZASI KONFERENCIÁT rendez. (Érkezési nap szeptember 12., vasárnap, távozási nap szeptember 18., szombat.) A konferencián olyan előadások tarthatók, amelyek vagy a készletezés, illetve a (víz-) tarozás elméletével kapcsolatos új matematikai eredményt tartalmaznak, vagy meglevő matematikai apparátus jelentős alkal­mazását nyújtják. Az előadások nyelve angol, francia, német és orosz. Az előadásokat szinkron tolmácsolás­sal magyarra fordítjuk. A hozzászólások elmondhatók magyar nyelven, ezeket szintén szinkron tolmácsolással idegen nyelvre fordítjuk. Az előadások időtartama 30 perc. A konferencián elhangzott előadások teljes szöve­gét, illetve kivonatát (a szerkesztőbizottság döntése szerint) külön kötetben megjelentetjük a konferenciát követően rövid idő alatt. A konferencia részvételi díja 1500,— Ft, amely összeg a következőket foglalja magában: a) a teljes étkezési költséget, az első étkezés szep­tember 12-én a vacsora, az utolsó pedig szeptember 18-án szombaton a reggeli; b) egy kirándulás költségét (szeptember 15-én szer­dán); c) a bankett költségét (szeptember 17-én pénteken tartjuk): d) az előadások magyar nyelvű kivonatai egy példá­nyának a költségét. A részvételi szándékot március 31-ig a Bolyai János Matematikai Társulatnál kell bejelenteni. Előadási szándék esetén az előadás egy magyar és egy idegen nyelvű kivonatát május 31-ig ugyancsak a Társulat címére kérjük elküldeni. A kivonat nem lehet hosszabb két gépelt oldalnál. A szervezőbizottság részéről Dr. Prékopa András Dr. Heppes Aladár egyetemi tanár osztályvezető elnök titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom