Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
12. szám - Dr. Kecskés Sándor: A mérnöki létesítmények építésével kapcsolatos éghajlati problémák
580 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Dr. Kecskés S.: A mérnöki létesítmények építése •-i—i—i—i—i—i—i—i—i | i—i i i—[• 0 10 JE LM AGYARAI ÁT: y s=BrL+B 0 30 0 M 30 0 [L-C] maximum, m i-n i m u m Martonvásár- Bö rgönd S. ábra. A korrelációszámítás eredményei A nem lineáris regresszió analízisnél a következőkre jutottunk. Az Y s=A-e Ii L alakú regressziós vonal nem mutat lényegesen jobb eredményt, mint a lineáris regresszióval nyert eredmények. Az Y s = A -L" alakú regresszió számításakor az figyelhető meg, hogy a változók között gyakran kevéssel szorosabb a kapcsolat, de nem eredményez sokkal jobb közelítést, mint amekkora a lineáris esetben volt. Ez utóbbi megfelelőbb, mint az előző volt, és jobb a közelítés a lineárissal szembői is. A számítógépen kapott eredményeket a vizsgálatoknak megfelelően ábrákba foglaltuk. A 8. ábrán csak a Börgönd mérőállomás adataival számoltunk. az aránylag közeli Martonvásáron észlelt sugárzási értékek alapján. A sugárzási értékeket is figyelembe véve: ahol Y t = B 0 + L + B 2-S, S — a sugárzás értéke (cal/cm 2) Az analízis azt mutatta, hogy érdemes a sugárzás értékeit bevonni a vizsgálatba, mivel jelentős mértékben emeli a totális korrelációs tényező értékét. A léghőmérséklet és a sugárzás jobban megmagyarázza a sínhőmérséklet értékeit, mint egyedül a levegőhőmérséklet. Az adatokat a terjedelmes táblázatok miatt nem tudjuk közölni. E rövid vizsgálat azt igazolja, hogy az építési technológiák egyéb irányú ismereteket is megkívánnak. A korszerű vasútépítésnél az állomások víztelenítésével összefüggő műtárgyak, szivárgók a felépítmény zavarása nélkül nem építhetők meg. A folyópálya alépítményében a vízfolyások átvezetésére épített műtárgyak támasztják alá a vasúti felépítményt, amelyek javításáról a későbbiek során gondoskodnunk kell. A vasúti felépítmény állékonysága szempontjából vigyázni kell a munkavégzés idejére a sín hőmérséklet függvényében. Bármennyire kedvezőek matematikailag a korreláció számítással kapott tényezők, használatuk kétségbevonható, ha kisebb intervallumú hőmérsékletekre van szükség. Sokkal kedvezőbb és megnyugtatóbban használhatók az izoplétás állapotábrák. IRODALOM | I | Aujeszkij L. : A levegőfajták hidrológiai jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 45. évf. 430 — 432. [2] liacsó Nándor : Magyarország éghajlata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959. [3] Bogárdi János : Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952. [4] Dési—Rákóczi: Bevezetés a meteorológiába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965. [5] M. Esekiel, K. A. Fox : Korreláció és regresszióanalízis (Lineáris és nemlineáris módszerek). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1970. [6] Kecskés 8.—Telek J. : A hézagnélküli vasúti felépítmény munkaszervezésének néhány a hőmérséklettel összefüggő problémája. Közlekedéstudományi Szemle, 1966. 5. 17] Peruin Sz. P.: Verojátnosztnaja Ocenka Témperaturi Relszov. Put i Putovoje Hozjasztvo, Moszkva, 1970. 3. >. •
