Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Dr. Kecskés Sándor: A mérnöki létesítmények építésével kapcsolatos éghajlati problémák

Dr. Kecskés S.: A mérnöki létesítmények építése Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. 577 E22 x.15.-ig E3 X.15-25. EZ) X.!S-31.ésutin 4. ábra. Az első őszi fagyok- területi eloszlása, 1901 — 1900 A szélső viszonyok az átlagoktól eltérnek, mert a rendkívüli időjárási eseményeket a szeszélyes légkörzés nagyméretű rendellenessége hozza magával. A szélső határidőkben kisebb a különbség, mint az átlagokban. A fagyos napok ismeretében lehetőség nyílik a fagymentes napok számának területenkénti meghatározására. Itt is egyszerűsítve a területi felosztást, három körzetre osztottuk az országot. ígv a fagymentes napok számának alakulása: Északon: 160 180 nap, vagy kevesebb, Középen: 180 200 nap, és Délen: 200 210 nap, vagy több. Építési szempontokat véve alapul esetleg kihasználható a tavaszi időben, hogy a fagymentes időszak dél felé növekszik. A fagymentes napok száma körzetenként is eltérő. Az őszi idényben is megvan a változás eltolódás a tél felé de itt a körzetek között nem valószínű a szóródás, legfeljebb a differenciáltabb sínhőmérsékleti kategóriákban. A legszélsőségesebb napok értékeit az ország öt mérőállomásán mért adatok alapján értékeljük a legkiegyensúlyozottabb napokkal együtt (1964 1968). Ezek az értékek a szabadban levő acélszerkezetek esetében (pl. a vasúti sín. vízépítési műtárgyak) jelentősek. Az adatok bemutatása nélkül megállapítható, hogy az egyes hónapok szélsőséges adatai a különböző mérőállomásokon gyakran esnek a hónapok azonos napjaira. Júliusban valamennyi állomáson azonos napra esnek a szélsőségekre jellemző adatok. Április, szeptember és október hónapokban négy állomáson, január, február, március és június hónapokban három mérőállomáson esik azonos napra a szélsőségek értéke. Május, november és decemberben jelentős eltérés van az előfordulás napjaira. Az előfordulások azonos napon való megjelenése azt igazolja, hogy hazai éghajlati viszonyainkban vannak rendszeresen, — évente periodikusan ugyanazon időben visszatérő jelenségek, illetve a nagyobb szélsőségek az egész területen egyszerre jelentkeznek. A legszélsőségesebb előfordulásokat a legderültebb napfénytartamban és sugárzásban az erősebb napok mutatják. Az állomások közti szórás november és december hónapokban a legkisebb, a tél és nyár hónapjaiban a legnagyobb [7], A szélsőséges napok a hézagnélküli felépítményű pályán munkáink végzésére kedvezőtlenek. A legnagyobb sínhőmérsékleti ingadozás a délelőtti órákban van. Az időben gyorsan változó sínhőmérséklet a megbontott ágyazat helyein feszültségcsúcsot ébresztve csökkenti a vágány kivetődésbiztonságát. A legszélsőségesebb napokon a sín hőmérséklet 6 — 14 óra között 34 °C-ot is változott, a legkisebb változás 10 °C volt. A legkiegyensúlyozottabb na]tokon az átlagos napi sínhőmérséklet maximuma és minimuma közti különbség csak fele akkora, vagy még annál is kevesebb, mint a legszélsőségesebb napokon, legkisebb a szórás a téli félévben. A legkedvezőbb Győrszent iván térsége és legszélsőségesebb Börgönd térsége. A legnagyobb sínhőmérséklet változás 14 órától másnap 4 óráig 18 °C, — a legkisebb 3 °C volt. A kedvező technológiához az adatok értékelése Az országban öt évig (1966—1970) nyolc mérőállomáson végeztek észleléseket. (Kisvárda, Vizslás, Budapest, Tápiógyörgye, Börgönd, Győrszentiván, Székkutas, Nagyharsány). Kétóránként leolvasták a levegő- és a különböző irányokban fekvő sínhőmérők (É l), K—Ny) értékeit. A sugárzási adatokat Kisvárdán, Békéscsabán és .Martonvásáron a Légkörfizikai Kutató Intézet észlelte. Az adatok feldolgozásánál mérőállomásonként öt éves átlagértékekkel dolgoztunk és a körzetbe eső mérőállomásokat összevonva értékeltük. Az ábrákon a következő sínhőmérsékleti intervallumokat tüntettük fel. figyelemmel a technológiai munkáltatás által előírt követelményekre. Az adatok ismeretében alulról felfelé haladva: 0 °C a munkák végzésére nem alkalmas, 0- 5 °C a munkák végzésére alkalmas, 5 10 °C a munkák végzésére kedvező, 10—20 °C a munkák végzésére legkedvezőbb, 20—25 °C a munkák végzésére kedvező, 25—30 °C a munkák végzésére tűrhető, és >30 °C a munkák végzésére nem alkalmas, veszélyes. A vizsgálat során három típusú ábra készült: 1. A sínhőmérséklet alakulása valamennyi mérőállomáson és körzetben (1966 — 1970). 2. A munkáltatás lehetősége az egyes hónapokban, az egyes körzetekben (í 966 —1970). 3. A sín hőmérséklet izoplétái a körzetekben (1966—1970). Itt csak a középső főkörzet ábráit mutatjuk be. A körzethez tartozó mérőállomások, Tápiógyörgye és Börgönd. Az állomások elhelyezkedése kedvező, a sínhőmérsékletben nincs lényeges különbség. A sínhőmérsékleti közök határai azonos időpontokban jelentkeznek a nap különböző időpontjaiban is. Ez a meghatározás a mérőállomások adataiból származik. Az állomások adatai tehát átlagolhatók és összevonhatók. Az 5. ábra a sínhőmérséklet alakulását mutatja az év 365 napja és a nap 24 órájában, a munkáltatási sínhőmérséklet közeinek függvényében.