Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Oláh János: Új módszer a természetes vizek és üledékek redukálóképességének mérésére

Oláh J.: Új módszer a redukálóképesség mérésére Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. 567 ugyanakkor felhívta a figyelmet a módszer hiá­nyosságára is. Az oligotróf tavakban az oxigén deficit olyan kicsi, hogy ezen az alapon a tó osztá­lyozása nehéz. Hasonlóképpen n^m alkalmazható a módszer az eutrofizálódás előrehaladott állapo­tában levő tavaknál, ahol télen az oxigén a hypo­limnionból teljesen eltűnik és így az üledék teljes oxidáló képessége nem számítható ki. — Tulajdonképpen Sírom módszerének a lényegén alapul Mortimer [15, 16] módszere is, amely a tro­fitás felmérésére a fenéküledék oxidált zónájának téli vastagságát használja fel. Mortimer módszeré­nek hiányosságait Gorharn tárgyalja [6]. Strom módszerét Hayes és MacAnlay [8] fejlesztette to­vább. A vizek trofitásának a felmérésére az üledé­kek laboratóriumban meghatározott oxigén fo­gyasztását használták. Impozáns vizsgálatsoroza­tokkal megállapították, hogy az in vitro kapott ér­tékek Strom in vivo eredményeivel összhangban vannak és a laboratóriumi meghatározások ponto­sabbak a terep határozásoknál és a módszer réteg­zetlen tavakban is alkalmazható trofitás szint kor­látozás nélkül. A szervesanyag lebontás során el­használt oxigén mennyiségét szovjet vízmikrobio­lógusok is használják a szervesanyag körforgal­mának a tanulmányozására [13], Az oxigénfogyasztás nagysága azonban az anae­roban folyó energia fogyasztó folyamatokról nem tájékoztat, ezért a teljes folyamat intenzitásának a mérésére az általunk kialakított redukáló képes­ség mérés alkalmasabb. A redukáló képesség mérése különösen alkalmas a sekély, nagykiterjedésű tavainkban végbemenő energiafogyasztás intenzitásának a tanulmányozá­sára, ahol a levegőből történő állandó oxigén után­pótlódás következtében a pillanatnyi redox poten­ciál mérésekkel nincs lehetőségünk a folyamat mennyiségi viszonyainak a felmérésére. A természetes vizek és üledékek redukáló képes­ségére és mérésére vonatkozóan nem találtunk utalást az irodalomban. Nagyságra jelenleg csu­pán az oxigén fogyasztás mértékéből következtet­hetünk, ezért közvetlen mérésére az előbbiekben leírt módszert alkalmaztuk, amely a természetes szubsztrátumot tartalmazó zárt rendszer redox változásain alapszik. Összefoglalás A természetes vizek és üledékek potenciális redu­káló képességének közvetlen mérésére új, egyszerű módszert alkalmaztunk, amely a természetes szub­sztrátumot tartalmazó zárt rendszer redox potenciál változásain alapszik. A mérőedény 250 ml-es üvegedény, melynek be­csiszolt üveg, vagy gumi dugójába mérő és referen­cia elektródák vannak beépítve. A levegőből a oxigén utónpótlódás megszűnése és a sötét inku­bálás folyamán a fotoszintézis kizárása a természe­tes szubsztrátumot tartalmazó mérőtérben a redox potenciál csökkenéséhez vezet. A mérés során ka­pott információk: /. a redox potenciál csökkenésé­hez szükséges idő; 2. a csökkenési szakasz nagy­sága; 3. a beálló egyensúlyi helyzetet jellemző re­dox potenciál érték. A sötét indukált redukáló képesség alkalmas a sekély, nagy kiterjedésű tavainkban végbemenő energia fogyasztás intenzitásának a tanulmányo­zására. IRODALOM | I 1 Allegier, R. .7., B. C. Hajjord and C. Juday (1941): Oxidation-reduction potentials ami |>H of laké waters and of laké sediments. Trans. W-ine. Acad. Sci. Aris. Leli. 33, 1 15- 133. [2] Berchardt, J. A. (1907): Formai discussions p. 298 — 303, in Advances in water pollution research 1, Ed. 0. Jaag, H. Liebman, I'roc. Third. Int Wat. l'ollut. Res. Conf. Munich, Port City Press, Balti­more. |3] Deerey E. S. (1941): Limnological studies in Con­necticut. VI. The quantity und composition of the bottom fauna in thirtv-six Connecticut and New York lakes. Ecol. Monogr. 11, 413 — 455. [4] Drabkova V. G. (1966): flpaöKora B. F.: OKHCJIH­TejiH0-B0CTaH0BHTejibHbiií NOTENNHAJI H pacnpefleae­Hné OaKTepiiií B NOBEPIIOCRHOM caoe HJia HeK0T0pux osep KapejibCKoro nepeineiii<a. — MtiKpo6uo/t. 35 1080—1086. |5] Dassart B. H (1967): Somé comments 011 „Integ­rative" and „Specifie" properties of the aquatic en­vironment.-p. 24 — 29. in Chemical environment in the aquatic habitat ed. H. L. Golterman and R. S. Clytno Proceedings of an. I. B. P.-Symposium held in Amsterdam and Nieuwersluis 10—16 Oeto­ber 1966. [6] Gorham E. (1958): Observations on the formation and breakdown of the oxidized microzone at the mud surface in lakos.-Limnol. Oceanogr. 3, 291 — 298. [7] Hayes F. R. (1958): Laké water and sediment. II. Oxidation-reduction relations at the mud-water in­terface.-Limnol. Oceanogr. 3, 308 — 317. [8] Hayes F. R. and M. A. MacAulay (1959): Laké water and sediment V. Oxygen consumed in water over sediment cores.-Limnol. Oceanogr. 4, 291 — 298. [9] Hutchinson G. E., E. S. Deerey and A. Wollack (1939): The oxidation-reduction potential of laké waters and its ecological significance.-Proc. Nat. Acad. Sei. Wash. 25, 87-90. [10] Karsinkin és Knznetsov (1931): Kap3HHi<HH f. C., C. M. KVSHCUOB: HoBue METOFLBI B jiiiMHOJiormi. — CT. B KOCHHC 13—14, 47—68. | I I] Korács E. B. és Matkovics (1954): Felületi és mély­kultúrák redox vizsgálatának módszere. Kísérletes Orvostudomány. 6, 527 — 530. |I2] Kuznelsov S. 1. (1935): Microbiological researches in tbc study of the oxygeneus régimén of lakes. Verh. int. Limn. Ver. 7, 562 — 82. [13] Kuznetsov S. T. V. I. Romanenko (1963): KvisHeijon C. M., B. H. PoManeHKo: MiiKpoOiiojioníMCCKoe aay­MCHHC liHVTpenHiix BOAOCMOB. — Pte/t. Aiaifl. Hayic CCCP. 5—120. | 141 Mihajlenko L. E. (1967): MiixaiÍJieiiKO Jl. E.: Co«ep­>i<anne anaepoOnbix a3»T<|)HKCnpyioiunx öaKTepHii po.ua Clostridium B Bofloeiuax Cpe«Hero flnenpa u oKiicjiirrejibHOBOCTaHOBine^bHbie ycjioBim cpeflbi. — MiiKpoóuoA. 36, 332—336. | 15] Mortimer C. H. (1941): The exchange of dissolved substances between mud and water in lakes. J. Ecol. 29, 280—329. | Ili] Mortimer C. H. (1942): The exchange of dissolved substances between mud and water in lakes. J. Ecol. 30, 147 — 201. | 17] Patrick W. H. and F. T. Turner (1968): Effect of redox potential on manganese tronsformation in waterlogged soil. Nalure 220, 467 — 468. | IS] Pcarsacl W. H. and C. H. Mortimer (1939): Oxi­dation-reduction potentials in waterlogged soils, natural waters and muds. J. Ecol. 27, 483 — 501. | 19] Rabotnova I. L. (1957): PauorHora H. Jl.: Pojib <j)H3H­KOXHMiwecKHx ycJioBiu'Í (pH H rH]) B >KHJHEFLC5ITEJI­HOCTII MHKpOOpraHII3MOB. — M3fl. "AH CCCP" MoCKBa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom