Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Dr. Vágás István: Árvízvédekezési döntéseink játék-elméleti alapjairól

562 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Dr. Vágás I.: Árvízvédelmi döntéseink játék-elmélete lami közismert eseménybői indulunk ki. A hadvezér soha sincsen valamely eseménynek a kész körülményei között, amelyekből mi az eseményeket rendszerint nézzük. A hadvezér mindig az eseményeik mozgó sorozatának a kellős közepében áll, mégpedig úgy, hogy soha, egyetlen pillanatban sem lehet képes arra, hogy a körülötte lejátszódó események egész jelentőségót fontolóra vegye. Minden esemény percről-percre, szinte észrevétlenül domborítja ki a maga jelentőségét, s a hadvezér . . . kénytelen az előtte felvetett ós egymással homlokegyenest ellenkező kérdéseknek szinte végtelen sorozatára megfelelni. ... A hadvezér előtt, különösen válságos pillanatokban nem egy, hanem mindjárt néhány tucat javaslat is szokott egyidejűleg megfordulni. . . Az ő dolga, úgy látszik, csak az, hogy ezek közül a javaslatok közül egyet kiválasszon. Csakhogy ezt se teheti. Az események ós az idő nem várnak. . . . Neki tüstént, már abban a pillanatban döntenie kell." A természet determináltsága nem mechanikus, hanem sztochasztikus. A benne rejlő bizonytalanságok nem küszöbölhetők ki. Hatásuk viszont már elhárítható. Ha a valószínűségileg értelmezett, bekövetkezhető események változatai között mérlegelünk, úgy elismertük a bizonytalanságok tényét, alkalmazkodtunk hozzájuk, így a káros hatásokat időben megelőzhetjük, s a természeti erők támadását — mint 1970-ben a Tiszánál — legyőzhetjük. Egyetlen — akár jó, akár rossz — előrejelzési jellegadattól nem tehetjük függővé árvízvédekezésünket. A jellegadatok és a lehetőségek sorozata viszont a védelmi intézkedések megfontolt és hatékony rendszerének kiépítését eredményezheti, kellő felkészülési idő mellett. A játék-elmélet alapgondolatának érvényesítése ez utóbbinak az elérésében igyekszik segítséget nyújtani. Az árvizi információk és a belőlük tett hidrológiai következtetések nyilvánvalóan önálló rendszerbe is foglalhatók, hiszen az eddigi gyakorlatban is gyakran elkülönültek a szorosan vett védelmi intézkedések rendszerétől. Nem állíthatjuk azonban, hogy a hidrológiai adatok, megállapítások, előrejelzések szükségképpen öncélúak és függetlenek lehetnének az árvízvédekezés célkitűzéseitől. stratégiájától és taktikájától. Az előrejelzési időelőny növelésének szükségessége és az időelőnyön belül bekövetkezhető események jelentősége húzza alá ennek a kapcsolatnak a tényét, sőt célját is. Az elmondottak alapján úgy véljük, hogy a játék-elmélet alapelvei, ezeknek az adott árvízvédekezési esetekre vonatkozó részletes alkalmazásai megteremthetik a mindenkor szükséges elvi és cselekvési egységet az információk, a számításba veendő veszély-lehetőségek és az árvízvédekezés sikerét biztosító döntések elválaszthatatlanul egybekapcsolódó láncolatában. IRODALOM [1] Beckenbach, Edwin, F.: Modern matematika mérnököknek. Mii szaki Könyvkiadó, Budapest, 1960. Ezen belül: — Bohnenblust, H. Frederic : Játékelmélet. (I. kötet, 9. fejezet, 201 — 221 o.) — King, Gilbert, W.: Alkalmazott matematika az operáció-analízisben. (I. kötet, 10. fejezet, 222 — 236. o.) — Bellmann, Richárd : Ellenőrzési folyamatok matematikai elmélete. (11. kötet, 8. fejezet, 216 — 218 o.) [2] Bogárdi István—Máthé Zoltán: Árvédelmi töltések védőképességének és a védőképesség növelésének vizsgálata a valószínűségszámítás módszereivel. Vízügyi Közlemények, 1968. 4. [3] Kaujmann, A.—Faure, It. : Bevezetés az operációkutatásba. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. (10. fejezet 161 — 171 o.) [4] Neumann János : Válogatott előadások és tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965. (,,A társasjátékok elméletéhez" c., 1926-ban tartott előadás, 121 — 156 o.) [5] Vágás István : Az Alsó-Tiszán és mellékfolyóin 1970. májusában és júniusában kialakult árhullámok hidrológiai jellemzői. ,,Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvíz, 1970" . kiadvány, Szeged. (Sajtó alatt.) Über <lio gliickspieltheoretischen Grundlagen unserer Hoehwassersehutzentschéidungen Dr. Vágás, I. Kandidat der technischen Wissenschaften Die Abhandlung bestátigt aufgrund der Methoden der Neumannschen Glückspielttheorie, dass in den in diesei- am meisten vorkommenden praktischen Falién, wenn die Vorbereitungsarbeiten einer ausserordentliehen Hochwassergefahr grösseren Zeitvorteil beanspruchen als jene, die eine ansonsten mechanisch determinierte Vorhersage sichern könnte, so rnüssen wir die Vorhersage auf eine Wahrseheinlichkeitsgrundlage setzen und somil muss der Einfluss der sich so ergebenden Unsicherheiten der Vorhersage mit einer grösseren Schutzsichei heit kom pensiert werden.. lm (Jedankengangder (Jliickspielt heorie kann auch jenes Deichhöhen-Plus zahlenmassig bestimmt werden, das sich im Verháltnis des zu erwarten den Wertes der Vorhersage wegen den infolge des erhöhten Zeitvorteils sich erhöhten Unsicherheiten für notvvendig erweist. Die aufgrund der konkrétén Momente des Hochwasserschutzes im Jahre 1970 in der Unteren Theisslandschaft angeführten Beispiele zeigen, dass im Geist.e des Bedenkens der Glückspiell heorie überlegte Iíoehwasserschutz-Massnahmen mit entsprechendem Zeitvorteil und entsprechender Wirksamkeil getroffen werden können.