Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak indító terhelése
Dr. Karácsonyi S.: Kutak indító terhelése Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. 551 eredményeire támaszkodóak. Ezeknél a feltételek eléggé eltérnek a mélységi rétegeknél szokványos adottságoktól és kivétel nélkül a már megállapodott vízmozgásra (v = const) vonatkoznak. Mélységi rétegeknél a kútszabvány (MSZ 5109) tapasztalati adatokból levezetett határértékeit tekintettük mértékadónak, amelyek a vízbelépés határsebességét a következőkben rögzítik: durva homok: v ma x = 5 mm/sec = 0,3 m/pere közép homok: «max=2 mm/sec = 0,12 m/pere finom homok: "max = 0,5 mm/sec = 0,03 m/pere A vízbeáramlási sebesség-változásának (gyorsulás) megengedett mértékére még közelítő irányszámokat sem ismerünk. Természetes azonban, hogy azok a feltételek, amelyek az állandósult sebesség esetén a rétegstabilitás szempontjából lényegesek (a szűrő szerkezete, a réteg inhomogenitása, a rétegszemcsék fizikai és kémiai tulajdonsága stb.) itt fokozottan jelentősek. A megengedhető áramlási sebességnövekedés értékének (cí lna x) meghatározásánál az FTI több mint 1000 eddig végzett műszeres kútvizsgálatának tapasztalati adataira támaszkodhatunk. , E szerint — az előzőekben vázolt feltételektől függően — a gyorsulás megengedhető határértéke: durva-homoknál a mii x= 0,25 — 0,4 m/perc 2 középszemű homoknál.... a m& x = 0,06 — 0,1 m/perc 2 finom homoknál a m ax = 0,01 —0,02 m/perc 2 A különböző átmérőjű iránycsőben kialakuló «max értékeket bemutató 8. ábra adatait 10 m hoszszú d= 165 mm 0-jű szűrőcsőre átértékelve a kútbalépő víznek különböző kúthozam és kútszerkezet melletti tényleges és a tapasztalati adatok alapján megengedhető legnagyobb gyorsulási értékeit a 11. ábra jelzi a vízadóréteg előzőekben vázolt három kategóriája szerint. 1,0 • 305 3S5 500 D [mm] 1000 OA 0,25 0,1 0,06 0,02 0,01 0,001 a max WA \ V/&, w, sf^ sf^ . , 200 W0 600 D [mm] 1000 10. ábra. A kút belső szerkezetének, korrekciós hatása a kút iránycsövére vonatkoztatva 165 mm 0-jű 5(1) és 10 m hosszúságii (2) szűröcsö alkalmazásánál Abb. 10. Korektionseinfluss der inneren Struktur des Hrunnens auf das Senkrohr des lirunnens bezogen, bei Anwendnng von Filterrohre von 166 mm 0 (1) und. 10 m Lángé (2) Fig. 10. The modifying influenee. oj the internál ívelt design related to the pilot pipe, when using a filter pipe of 165 mm diameter and (1) 5 m, and (2) 10 m length 11. ábra. A tényleges indítóterhelés az 1 = 10 m-es 165 mm 0 -jtí szűrő felületén és megengedhető értékei durva (1), közepes (2) és f inom (3) homokban A hb. 11. Die effektive A nfalirbelastung auf der Obcrfláche des Filters von l 10 m, 165 mm 0 und ihre zulássigen Werte in grobem (1), mittleren (2) und feinem (3) Sand Fig. 11. The actual starting rate of pumping on the surface of an 1 = 10 m lom7 filter of 165 mm diameter and the permissible values thereof in (1) coarse, (2) médium and (3) fine sand A kútba áramló víz maximális gyorsulásának értéke a számításba vett legnagyobb és legkisebb víztermelésnél (1000 200 l/p) közel hasonló tendenciával 0 = 400 mm-ig jelentősen változik az iránycső átmérőjével. A gyorsulás tényleges, valamint a tapasztalati adatok alapján megengedhető max. értékének határesetét találjuk a szokványos kútkiképzés mellett. Ez a körülmény adja magyarázatát az indító igénybevételnél oly gyakran tapasztalható átmeneti ,,megliomokolódásnak". III. Megállapítások 1. A kút élettartamát jelentősen befolyásoló elhomokolódás megakadályozása szempontjából az egyensúlyi termelés közben kialakuló feltételeken félül a termelés-indítás időszakának különleges hatására is tekintettel kell lenni. 2. A termelés indítás időszakában a rétegigénybevétel fokozódásaként a víz áramlási sebességének időbeni változása — gyorsulása — a legjelentősebb, amelynek szélső, legkritikusabb értéke a termelés indulásakor lép fel. 3. Az indítóterhelés csökkentését elsősorban a kút iránycsövének keresztmetszeti méretnövelésével érhetjük el. 4. Az indítóterhelés hatása végső soron az igénybevett rétegben jelentkezik. így az iránycső átrné-
