Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Husam Saleh Jaber–dr. Öllős Géza: A lassúszűrő elméleti, tervezési és üzemeltetési alapjai

536 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Iiusam S. J.—Dr. Öllős G.: A lassúszűrő elméleti tervezése 3. ábra. Égetett anyag-téglából létesített drénrendszer [,9] Puc. 3. JJpeHancHan cucmeMa, co3úaunan 113 pmrtapnmo Kupnma \<J \ Fig. 3. Drain system of baked clay brick [9] például előregyártott vasbetonlapokat használnak (2. ábra), — gyakori az égetett agyag-tégla alkalmazása is (3. ábra). Az egyes megoldási módokat a tisztítótelep nagysága, és a hidraulikai szempontok szerint választják meg. A csőrendszert legfeljebb csak a kisebb telepeken alkalmazzák. Hidraulikai, tisztítástechnológiai, üzemelési szempontból a drénrendszer tervezésénél minél inkább az egydimenziós jellegű szűrési folyamat megteremtésére célszerű törekedni. További szempont az, hogy a drénrendszer hidraulikai ellenállását a szűrőközeg ellenállásához képest minél kisebb mértékűre kell megválasztani, llven szempontból a 3. ábrán vázolt k ialakítás tekinthető a leginkább kedvezőnek. 2.4. A szűrő támrétegének célja kettős: egyrészt a szűrőréteg homokszemcséinek a dfénrendszerbe jutását akadályozza meg, másrészt a szűrőrétegen átjutott víz egyenletesebb elvezetését teszi lehetővé. A szűrő támrétegét a jelenlegi szemlélet szerint általában több réteg alkotja, a legfinomabb szemcséjű réteg fenn, a legdurvább alul helyezkedik el. A homokszűrőréteg szemcséinek lefelé vándorlását a legfelső, a homokszűrőréteggel érintkező kavicsréteg hivatott megakadályozni. Evégből, figyelembe véve a homokszűrőréteg szemcseösszetételét, a támréteg legfelső rétegének szemcsemérete a szűrőhomok 85%-os szemcseátmérője négyszeresénél (4. d

s.) kisebbre a legdurvább szemcsemérete pedig a 4 -djj-nél nagyobbra választandó. Az egymásra telepített, lefelé növekvő szemcséjű kavicsrétegek szemcseméretének megválasztásakor is a 4-es szorzótényezőt veszik általában alapul. A legalsó kavicsréteg esetében további megkötés, hogy a legkisebb kavicsszemcse átmérője a drénező nyílás méretének kétszeresénél nagyobb legyen. Ha például a szűrőhomokra nézve 0,14sd

1

5s0,20 mm 0,35 g

s^0,45 mm feltétel érvényes és a drénező nyílás mérete 8 mm, akkor az előzőek értelmében támréteg legfelső rétegének szemcsemérete a 4-0,35=1,4 mm-nél kisebbre, és 4-0,18 = 0,8 mm-nél nagyobbra választandó. A legalsó kavicsréteg szemcséi pedig a 2-8=10 mm-nél nagyobbra választandók. A szóban forgó eset ben a vázolt feltételeket az 1 — 1,4 mm, 4 — 5,6 mm. 16 —23 mm közötti szemcsetartományú 3 kavicsréteg elégíti ki. A rétegek vastagságára nézve a következő gyakorlat alakult ki: a finomabb kavicsrétegek vastagsága 5 — 7 cm, a durvább rétegeké 8—12 cm. Ez a tervezési gyakorlat azonban ma már túl merevnek tűnik. Abból a célból, hogy az alátámasztó kavicsszűrő a lassúszűrőre vonatkozó tényleges szerepét, kialakítási szabályait elméleti és üzemelési szempontból is valóban alátámasztott módon lehessen tisztázni, kutatásokat kívánatos végezni. Ezáltal a rétegek szükséges száma, vastagsága — várhatóan — csökkenthet őré is válhat, ami tetemes költségmegtakarítást eredményezhet (különösen nagyobb telepeken). 2.5. A szűrési sebesség szerepe a lassúszűrést illetően alapvető. Hiszen a szűrt-víz minőségét befolyásoló lényegesebb tényezők (nyersvíz minősége, a víz hőmérséklete, a szűrési sebesség, a szűrőréteg szemcséinek összetétele) köziil a nyersvíz minősége és a hőmérséklet adott és így az előtisztítás kérdésétől eltekintve, a másik két tényező választható meg elsősorban. A szűrőréteg szemcseméretének fontossága a szűrt víz minősége és az üzemeltetés gazdaságossága szempontjából ismert. A szűrési sebesség nagyságát illetően a vélemények azonban gyakran eltérőek. Például az Amszterdami Vízművek fedett lassúszűrőire vonatkozó vizsgálatok során a 0,1, 0,25 és 0,45 m/ó szűrési sebesség esetében a szűrt víz minőségét gyakorlatilag azonosnak találták [1], Rechenberg |8| nyitott szűrőre nézve azt találta, hogy a szűrőre jutó víz, valamint a szűrt víz permanganát fogyasztása (C,, ill. C

e), valamint a szűrési sebesség (v) között a C 7^ = 0,8f r' (10) Oi kapcsolat adódik (v [m/ó] dimenziójú). Vizsgálatai alapján megállapítja továbbá, hogy a szűrési sebesség megkétszereződése esetén a szűrt víz permanganát fogyasztása 12%-kal emelkedett. A szűrési sebesség, nagyságának megítélésekor minden bizonnyal elsősorban a szűrő felső részében kifejlődött biológiailag aktív zóna stabilitási sajátosságaira kell tekintettel lenni. A szűrési sebesség növelésekor a szennyezőanyagok mélyebbre jutnak, a hézagrendszerben kialakult biológiai hártva-tömeg egyre inkább leszakadhat, a biokémiai lebontódás mélység szerinti tagolódásának egyensúlya felborulhat, miáltal a (9) egyenletben vázolt m,

z elégtelenné válhat. Ezért tapasztalható a legtöbb vízműnél óvatosság a v nagyságának megválasztá-