Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Kutera Jan: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei mezőgazdasági hasznosításuk útján

Dr. Kutera J.: Élelmiszeripari szennyvizek tisztítási lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 523 Keményitöipari szennyvíz adagolás [mm] 4. ábra. Keményítőipari szennyvizekkel tenyészidő után végzett öntözés hatása szántóföldi kultúrák termésére 1 — takarmányrépa; 2 — silónapraforgó; 3 — silókukorica; 4 — ká­poszta (takarmány); 5 — burgonya; 0 — vöríishere; 7 — sárgarépa; (étkezési); 9 — tavaszi árpa; 10 — tavaszi gabonakeverék; 11 — zab. feldolgozó ipar kampányszerű szennyvizei növényi tápértékének szántóföldi növényeken való hasz­nosulása hasonlóképpen a tenyészidő alatti csa­padék mennyiségétől és eloszlásától függ. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idény­szerűen jelentkező szennyvizek mezőgazdasági hasznosításánál lehetőséget kell biztosítani arra, liogy a növényzet nyári vízhiányát tiszta vízzel végzett öntözéssel pótolják. A sokévi kutatások eredményei azt is mutatták, hogy a magas tápértékű keményítőipari szenny­vizekkel végzett tenvészidőn kívüli öntözés szán­tóföldi területeken is hatásos. A 4. ábrán feltün­tetett adatokból látható, hogy különösen kedvező az ilyen jellegű szennyvizekkel való öntözés a ta­karmányrépa, a silókukorica és silónapraforgó, valamint a takarmánykáposzta termelésénél. Ezek a növények nem csak a rendkívül magas termés­eredményeikkel tűnnek ki, hanem e mellett ezek­ből a szennyvizekből nagy öntözőnorma elviselé­sére képesek, ami egyes esetekben ugyancsak szükséges. Ezeknél a kultúráknál szükség esetén több mint 600 mm-es keményítőipari szennyvíz­mennyiséget lehet kiadagolni. Hasonlóképpen ma­gas terméseredménnyel reagál az ilyen jellegű trágyázó öntözésre a burgonya és a sárgarépa, de csak egy meghatározott optimális szennyvízada­goláson (200—400 mm) belül. Kalászosoknak az öntözőtelepen való termesztése nem csak a leg­kevésbé kifizetődő, de kockázatos is a megdőlés veszélye miatt. A kalászos növényeket a legked­vezőbb a keményítőipari szennyvízzel végzett öntözés utáni második évben termeszteni. A keményítőipari szennyvizekkel öntözött te­lepekről minőségileg teljes értékű szántóföldi nö­vényeket kapunk. A növények szárazanyag tar­talma a szennyvíz magas kálium és nitrogén tar­talma miatt növekszik. E mellett magas fehérje tartalmú növényeket kapunk, ami ugyancsak azt a megállapítást támasztja alá, hogy a keményítő­ipari szennyvizekkel végzett öntözéseknél a ter­mesztésre leginkább a takarmánynövények az alkalmasak. A szántóföldi és rétkultúrák többsé­gében a növények tápanyagigénye a keményítő­ipari szennyvizekkel való öntözésnél kiegészítő műtrágya adagolás nélkül is kielégíthető. A keményítőipari kampány-időben az öntöző­telepre viszonylag hideg szennyvizek jutnak ki. Ennek azonban még a rétkultúráknál sincs káros hatása és nem okoz különösebb akadályt a késő őszi — kora téli időszakban végzett öntözések ki­vitelében. Az ilyen szennyvizekkel téli időszakban végzett öntözés hőháztartási számításai azonban azt mutatták, hogy korlátozni kell a nyílt csator­nában való vezetés hosszát és inkább zárt)'veze­tékeket kell alkalmazni. A cukorgyárak belső vízgazdálkodásában az utóbbi években megmutatkozó műszaki fejlődés mindenek előtt abban jelentkezik, hogy a mecha­nikailag szennyezett vizek részlegesen zárt körfo­lyamatának bevezetésével, valamint a nagy víz­igényű technológiák kiküszöbölésével és a folya­matos diffúziós technológia bevezetésével a víz­felhasználás csökken. Azoknál a cukorgyáraknál, amelyek az említett megoldásokat bevezették, tisztításra és esetleges mezőgazdasági hasznosí­tásra főként a mechanikailag szennyezett vizek — a répa úsztatásából és mosásából eredő vizek —­maradnak. A mezőgazdasági hasznosítás céljára tehát a cukorgyárakból növényi tápanyagokban viszonylag szegény szennyvizeket kapunk. Lengyelország területén számos cukorgyár he­lyezi el a szennyvizét a talajban, főként olyan szűrő mezőkön, melyeket takarmánynövények ter­melésére gyakran mezőgazdaságilag is hasznosí­tanak. A meglevő, elsődlegesen szennyvízelhe­lyezési célú szűrőmezők szennyvízzel többnyire erősen túlterheltek, és nem biztosítják a megkívánt tisztítási hatásfokot. Ilyen feltételek között indo­koltnak látszik az az igény, hogy ezeket a szenny­vizeket mezőgazdasági hasznosítással egybekötve kisebb terhelésű öntözőtelepeken tisztítsák. A Meliorációs és Rétgazdálkodási Intézet kísér­leteket végzett két cukorgyár szennyvizeinek rét­öntözéssel való tisztítására tőzeges és középkötött m ^wzo fi <, 100 g ü so -SS w 0 200 : k00 600 Cukorgyári szennyvíz adagolás [mm] 5. ábra. Cukorgyári szennyvízzel végzett öntözéshatása a réti növényzet termésátlagára többéves kísérletek átlageredményei alapján A — vízbe! technológiával dolgozó cukorgyár, melynek szennyvize 15 mg/l N-t, 3,7 mg/l P 2O s-t; 54 mg/l K,0-t tartalmaz; a talaj tőzeges iszap; IS — takarékos víztecimológiávaf dolgozó cukorgyár, melynek szennyvize 40 mg/l N-t, 18 mg/1 l'„0 5-t és 151 mg/l K 20-t tartalmaz 1 — műtrágya adagolás nélkül;" 2 — NPK mfitrágyaadagolássa:

Next

/
Oldalképek
Tartalom