Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Szirota István: A vízgazdálkodás helye az ágazati kapcsolatok mérlegében

Szirota I.: A vízgazdálkodás helye az ágazati kapcsolatok mérlegében Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 507 Átadó ágazatok 1. Bányászat 2. Villamosenergiaipar 3. Kohászat 4. Gépipar 5. Építőipar 6. Vegyipar 7. Könnyűipar 8. Élelmiszeripar 9. Ipar összesen: (1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 7 + 8) 10. Építőipar 11. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás . . . . 12. Vízgazdálkodás 13. Szállítás és hírközlés 14. Kereskedelem Anyagfelhasználás megoszlása [%] 2,0 9.3 12,8 12,9 10,8 8.4 6.5 62,7 15. Összesen: (9 + 10 + 11 + 12 + 13+14) 5.2 1,0 17,3 9,5 4.3 100,0 ségének (az alap és nem alap) forrásait és elosztását együttesen. Az 1968. évben népgazdasági szinten kidolgozott ÁKM tevékenységi jelleg szerint készült, amely azt jelenti, hogy az egyes ágazatok alaptevékenységen kívüli (profil idegen) tevékenységét leválasztják az ágazattól és átteszik a megfelelő ágazatba. A vízgazdálkodás vonatkozásában azonban ez igen torzító hatással van, mert a más ágazatok vízgazdálkodási tevékenysége — a már előbb említett okok következtében viszont nem kerül leválasztásra az illető ágazattól — nem szerepel a vízgazdálkodás sorában (oszlopában). A már említett speciális VAKM tenné lehetővé e probléma megoldását és ezzel a népgazdaságban folytatott vízgazdálkodási tevékenységek teljes körének számbavételét és a vízgazdálkodás kapcsolatainak reális kimutatását. A jelenlegi helyzetben kísérletet tettünk arra, hogy a vízgazdálkodási ágazat kapcsolatait a legfontosabb termékének — a víznek — természetes mértékegységben [m

3] történő kibocsátása (értékesítése) alapján értékeljük, melyet a 3. és 4. táblázat mutat be. Az ágazat kibocsátása (az ivó, ipari és mezőgazdasági víz), továbbá az egyes felhasználó ágazatok saját kitermelési víz felhasználásával együtt a vízgazdálkodás kapcsolatait már valósabb formában tükrözi. A vízgazdálkodás népgazdasági kapcsolatainak az ÁKM és a VÁKM alapján történő elemzése még kezdeti stádiumban van, hiszen tényleges információkra támaszkodó elméleti munka még nem került összeállításra, csupán ilyenek kidolgozása van folyamatban. Ez a cikk, amely a Magyar Hidrológiai Társaságban 1970. szeptember 16-án elhangzott előadás anyagát tartalmazza, kiindulást kíván nyújtani a további munkához, felvázolva e munka során megoldandó feladatokat. Igen hasznos lenne, ha a felvetettekkel kapcsolatosan a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek véleményüket nyilvánítanák e lap hasábjain. összefoglalás A cikk a vízgazdálkodási ágazat elemzése egyik fontos közgazdasági módszerére és annak meglevő problémájára irányítja a figyelmet, valamint néhány számadattal érzékeltetni kívánja az ágazat népgazdasági jelentőségét és kapcsolatait. A vízgazdálkodási ágazat, amely a népgazdaságban alig 3 évvel ezelőtt vált önállóvá az anyagi termelés ágazatai között, más népgazdasági ágaktól eltérő sajátosságokkal rendelkezik. Jelenleg sok közgazdasági probléma a vízgazdálkodási ágazat vonatkozásában nincsen tisztázva, illetve jónéhány probléma van, amelyekben az egyes szakemberek között nincsen elvi egyetértés. Enélkül azonban nem végezhető el a vízgazdálkodási tevékenységek értékelése egységes népgazdasági szinten, megnehezíti ezt továbbá a vízgazdálkodás ágazati kapcsolatainak közgazdasági elemzését is. így e cikk azt a célt is szeretné szolgálni, hogy kiinduló alapot nyújtson a vízgazdálkodás tisztázatlan közgazdasági kérdéseinek kidolgozásához, s ezzel is a problémák megoldásához. A jelenleg közölt néhány szám megközelítő képet nyújt a vízgazdálkodás helyéről a népgazdaság ágazati kapcsolatainak rendszerébe és első ízben ad rövid betekintést tényadatokkal az ágazat kapcsolataiba. Hozzászólás Dr. II O N T I G Y U I, A A vízgazdálkodás egészének kapcsolata a népgazdaság különböző ágaival, illetve ágazataival mélyrehatóbban és egyértelműbben elemezhető akkor, ha a vízgazdálkodást szakágazatainak (tevékenységeinek) megfelelően bontva épít jük be a népgazdasági ágazati kapcsolatok mérlegébe (AKM), vagy pontosabban, ha az egész népgazdaságra olyan típusú ágazati mérleget állítunk össze, amely elsősorban a vízgazdálkodási szakágazatok közötti kapcsolatok elemzésére alkalmas. Ezt a típusú mérleget a vízgazdálkodási ágazati kapcsolatok mérlegének (VÁKM), vagy más néven vízgazdálkodási szubmatrixnak nevezzük. A VÁKM, — amely a vízgazdálkodás belső és külső kapcsolatait tükrözi — tartalma a következő (6. táblázat) : I. A vízgazdálkodási szakágazatok kibocsátott termékeinek, (teljesítményeinek) ágazaton belüli felhasználásait tükröző négyzet. II. A vízgazdálkodási szakágazatok által a népgazdaság termelő ágazataitól átvett termékek felhasználásait tükröző rész.