Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1971. április 26-án tartott vezetőségválasztó közgyűléséről

476 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Beszámoló a MHT vezetőségválasztó közgyűléséről „felvázolva" szó helyett „felszámolva", a 9. oldal 2. határozati javaslati pontjának 7. sorában pedig „megvilágítása" a helyes szóhasználat. A főtitkári beszámoló után dr. Lipták Ferenc, a Számvizsgáló Bizottság elnöke tette meg jelentését, majd az elnök megnyitotta a vitát. Dr. Szigyártó Zoltán: A főtitkári beszámolót elfogadja, örül, hogy hangot adott a fejlesztés szükségességének. A maga részéről is szükségesnek tartja a fejlesztést, majd részletesen foglalkozik a fejlesztés irányával, s nagyon meggondolandónak tartja a szakosztályok szétválasztását, illetve új szakosztályok létesítését. Javasolja, hogy a jelenlegi közgyűlésünk foglaljon olyan vonatkozásban állást, hogy kérje fel és bízza meg a most megválasztandó vezetőséget, hogy külön bizottságot küldjön ki ennek a kérdésnek a sokoldalú megvizsgálására, a bizottság jelentése alapján pedig legyen joga a Társaságunk most megválasztott vezetőségének a szükségessé váló szervezeti változt itások megtételére. Dr. Lipták Ferenc csatlakozik dr. Szigyártó Zoltán véleményéhez és javaslatához. Hajdú György helyesnek és szükségesnek tartja a Vízellátási Szakosztály létrehozását, a főtitkári beszámolót, illetve határozati javaslatot elfogadja. Bartha Tibor ugyancsak szükségesnek tartja a Vízellátási Szakosztály létrehozását. Elnök: Ha nincs több hozzászólás, szabad legyen nekem is hozzászólnom. Mi vezette a Társaság vezetőségét, hogy felvesse és az Elnökség elé terjessze ezt a javaslatot? Egyrészt láttuk, hogy éppen az alaptudományi oldal kezd elsorvadni. Ezt pedig feltétlenül meg kell akadályozni, és a Hidaraulikai, Hidrogeológiai Szakosztályok — mint alaptudományi szakosztályok — kell, hogy tovább működjenek, természetesen a munkaterületüket lényegesen kibővítve. A megnyitómban rámutattam arra, hogy vízellátásra a ÍV. ötéves tervben több mint 58% jut a beruházásokból, tehát ez egy olyan országos érdekű kérdés, amivel feltétlenül nekünk speciálisan is egy szakosztályban érdekünk foglalkozni. Ugyanígy a másik oldalon a mezőgazdasági vízhasznosítás, vízkárelhárítás megint nagyon is kívánja azt, hogy erre egy külön szakosztályt létesítsünk. Én arra kérném az i. t. Közgyűlést, hogy úgy, ahogyan az Elnökség elfogadta ezt a javaslatunkat egyhangúlag, szintén fogadják el. Természetesen egy második lépés lesz, és a jövő vezetőségének a feladata, hogy az egyes szakosztályok között az együttműködést sokkal szorosabbra fűzze. Elnök: Felkérem a Főtitkárt, hogy adja meg válaszát. Elek Zoltán: Felmerült a probléma, hogy dr. Szigyártó Zoltán tagtársunk, illetve dr. Lipták Ferenc tagtársunk javaslata alapján a Közgyűlés a főtitkári beszámolóban felvetett és konkretizált szervezeti javaslatot fogadja el, vagy pedig azt a felvetést, amely két felszólaló tagtársunk részéről elhangzott. Az e feletti döntés a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Én mégis szeretnék egy gondolattal kiegészítésképpen talán az egyedi döntéshez további szempontot adni. Nevezetesen: úgy érezzük, hogy a jövő feladata elsősorban olyan szervezési tevékenységet kifejteni a vezetőség és a szakosztályok vezetősége részéről, amelyik sokkal hatékonyabban biztosítja a különböző szakterületek egy-egy konkrét kérdéskomplexumának megvitatása-kapcsán összehozását. Azoknak a megalapozó szakosztályi vitáknak, azoknak a szakosztályi előadói üléseknek a jelentőségét továbbra is fenntartva, amelyek továbbra is minden egyesületnek, így a MHT-nak is a napi munkáját jellemzik. Mi úgy véljük, hogy az ankétok, a konferenciák, illetve az ilyen előadóülések közé be kell iktatni egy új típusú, talán nem minden .vonatkozásában új előadási formát, társasági formát, amely több szakosztály együttműködésének eredményeképpen — ahogy a beszámolóban is utaltam rá — a határterületeket, a társtudományágakat is bevonva, teljes vertikumban volna hivatva egy-egy kérdéskomplexumnak a megvitatására, és ennek az előkészítését a tevékenységi kör szempontjából talán jobban körülhatárolt szakosztályok hatékonyabban tudnák megoldani. Ezek azok a gondolatok, amelyek — ismétlem a javaslatnak a felvetéséhez vezettek bennünket. Elnök: Áttérünk napirendünk következő pontjára, a Vásárhelyi Pál-díj adományozására. Múlt évi közgyűlésünk határozta el, hogy Vásárhelyi Pál-díjat alapít a legkiválóbb magyar vízimérnök emlékének megörökítésére, és ezt azoknak a tagtársainknak adjuk ki, akik a vízgazdálkodás fejlesztése terén kimagasló tudományos, oktatói, tervező, kivitelező, igazgatási tevékenységet fejtettek ki. Elnökségünk úgy határozott, hogy a Vásárhelyi Pál-díj. I., arany fokozatát Dégen Imre tagtársunknak adja. Dégen Imre államtitkár, címzetes egyetemi tanár, 1955-től az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, majd az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Létrehozta a vízgazdálkodás egész területét átfogó egységes vízügyi szervezetet. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, majd az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében kidolgozott távlati vízgazdálkodás-fejlesztési koncepció kimunkálását személyesen irányította. Dégen Imre Tudományos szervező és alapozó jellegű elméleti munkásságával kialakította a vízgazdálkodás közgazdasági kérdéseinek korszerű szemléletét. Ki-