Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Mucsy György: Beszámoló osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatokról

Mucsy Gy.: Osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. 473 Amint az előző fejezetben már beszámoltam kis- és közepes berendezéseknél igen gyakori az összeépített megoldás. A látottak és tapasztalatok alapján megállapítható, hogy Ausztriában és Svájcban is egyre inkább előtérbe kerül a szennyvíztisztítás csoportos megoldása. A rendszerint igen kedvező terepadottságok, lejtésviszonyok, sok egymástól nem túl messze fekvő kis település szinte predesztinált egy közös, jól ellenőrizhető, gazdaságosan működő szennyvíztisztító telep álatal történő kiszolgálásra. Ilyen kis csoportos szennyvíztisztító telepekkel a városokon kívül Ausztria szennyvízproblémájának zöme megoldható. Biológiai csepegtetőtestek töltőanyagaként utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmaznak műanyag betéteket. A kis és közepes berendezéseknél igen kedvelik az egybeépített műtárgyakat, melyek kis helyet foglalnak el. Pl.: a levegőztető tér gyűrű alakú, közepén pedig a nagyságtól függően dortmundi v. lapos fenekű, kotróval ellátott utóülepítő van. Kisebbeknél a levegőztetést egy kefe, nagyobbaknál két kefe végzi. E berendezések terepbe süllyesztett kivitelben és terepszinten elhelyezve is kialakíthatók. Utóbbi formában gyakori az acélszerkezetű kivitel, aminek a rendkívül gyors építésiszerelési idő az előnye. így a Fertő tó melletti Podersdorf-i telepet, amely 9000 lakos kiszolgálására (Q=1350 m

3/nap) készült, 62 nap alatt építették meg és állították üzembe. Ausztriában jónéhány merülőtárcsás kis szennyvíztisztító telep épült, amelyekkel igen kedvező tapasztalatokat nyertek. Javaslatok A féléves külföldi tartózkodásom alatt leszűrt tapasztalatok alapján a hazai szennyvíztisztítási kérdések előmozdítására a következőket javasolom: Kutatási szinten megkezdeni a biológiai szennyvíztisztítás hatásfokát meghaladó kémia és fizikai szennyvíztisztítás lehetőségeinek figyelemmel kísérését. A nagyobb tervezőintézetek által már régebben is szorgalmazott reális, nagytérségi, regionális szennyvíztisztítás kialakítását az anyagi erőforrások kellő ütemezésének lehetővé tételével. Az anyagi erőforrások koncentrálásával több éves előretartással méretezett szennyvíztisztító telepek tervezésének, építésének lehetővé tételét. Tervező vállalatok egymás közötti szoros tapasztalatcseréjét. A tervező vállalatok egységes szennyvíztisztítási megoldásokra való törekvését műtárgytervek ismételt felhasználásával. Kis- és közepes méretű blokkosított szennyvíztisztító telepek megtervezését és sorozatban gyártását teljes gépészeti berendezéssel együtt. Megbízható szennyvíztisztító gépészeti berendezések kialakítását, tipizálását, sorozatgyártását erre kijelölt vállalattal vagy vállalatokkal. (Kitűnő exportlehetőség is.) Azoknál a gépészeti berendezéseknél, amelyeknél az igény itthon kicsi, import lehetővé tételét (nagyobbméretű levegőztető berendezések stb.). A telepek fokozott műszerezését, részben a tisztítás színvonalának biztosítására, részben a kezelőszemélyzet megtakarítására. Hazai műszerek kifejlesztését, és ahol indokolt, import biztosítását mind üzemelési, mind kutatási célra. Belföldi és külföldi tanulmányutakat. Szennyvíztisztító telepek kezelőinek képzését és magasabb anyagi juttatás révén kellő felkészültségű személyzet biztosítását. Ezúton mondok köszönetet a W. v. d. Emde profeszszornak, hogy tapasztalataival ós tanácsaival segítette munkámat és hozzájárult azok közzétételéhez, valamint a Tanszók valamennyi munkatársának szívélyes együttműködéséért. IRODALOM Emde, W. v. d.: Wiener Mitteilungen, Band 4, Teehnische Hochschule Wien, Wien 1969. Emde, W. v. d.: K. A. Inzersdorf—Blumental. Betriebsbericht Okt.—Dez. 1969., Technische Hochschule Wien, Wien, 1970. Emde, W. v. d.: Die Kláranlage Wien—Blumental. Österreichische Wasserwirtschaft 1971. 1/2. p. 11—18. Hickel, H.: Zentrale Abvvasserkláranlage Mannenberg 1965—1969., Zürich 1969. Kanton Zürich—Gemeinde, Illnau. Kauderer, E.: Oxidationsgráben in der Steiermark. österreichische Ahwasser Rundschau, 1969. 5. Metil, R.: Planung und Bau der Kláranlage Wien 23, Inzersdorf—Blumental. Der Aufbau, Stadtbauamt Wien, Wien, 1969. 7. Stich, K.: Die Abwasserbeseitigung in Wien. Der Aufbau, Stadtbauamt Wien, Wien, 1969. 7. Möhle, K. A.—Mudrack, K.: Kláranlagen nach dem Belebungsverfahren aus Fertigteilen für kleine Gemeinden. Die Niedersachsische Gemeinde, 1 968. 5. Experiences 011 wastes treatment in Austria By Mucsy, Gy. The author has spent half-a-year in Austria at the Institute for Watersupply, Wastes-treatment and Pollution Control of the Vienna Institute of Technology and was given opportunity to study the practice of wastes treatment in Austria. The plánt inaugurated in 1969 for treating the wastes originating from the Southern distriets of Vienna is described. The capacity of the plánt in the first stage of development completed in 1969 is 150 000 population equivalents, with a specific consumption of 500 1/day. The full capacity after the completion of the second stage wül be 300 000 population equivalents. The plánt operates by the activated sludge process without presettling. Aeration is accomplished using mammoth-x-otor surface aerators in the aeration tanks. It is interesting to note that no sludge conditioning is practiced, the excess sludge being removed through the sewer relieved of load by the plánt itself to the central treatment plánt of Vienna. The sewer intercepts over its lower section wastes from other areas as weil. However, as long as load conditions will permit, one of the aeration basins serves as a sludge stabilizing unit. A detailed analysis is presented on the operation data of the first three months and the experiences gained are described. The central plánt serving entire Vienna (2 millión population equivalents), which is under construction is designed for the activated sludge process with presettling. In view of the Danube as recipient mechanical and partial biological treatment is provided at the plánt. No final decision has been reached yet on sludge conditioning. The design and operation of several minor treatment plants in Austria and Switzerland are described subsequently. The paper is concluded by recommendations concerning the utilization of the experiences gained in domestic practice.