Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
10. szám - Oláh János: A Keszthelyi-öbölben időszakonként kialakuló vízvirágzások okairól
458 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Oláh J.: A Keszthelyi-öböl vízvirágzásai S-i 0 5.-gf/fH 15 21. Belső to . 1969.KU o m.i.22. -100 Boloton ° A szelvény • Keszthelyi öböl 1970.1.22. +100 +200 -100 E h M 0 +100 +.200 +300 7. ábra. Redox potenciál gradiensek a Belső-tó és a Balaton víz-iszap határán Fig. 7. Redox-potential gradients at the water-silt interface in the Inner Laké and in Laké Balaton matában könnyen felhasználható vegyületek: ammónia-nitrogén, redukált kén vegyületek, szerves vegyületek, melyek alapját képezik a magas vízhőmérsékleten az alga biomassza gyors növekedésének. A Balatonban, és valószínűleg más sekély vizünkben is a vízvirágzások kialakulásának legfontosabb feltétele tehát a redukált iszapfelszín időszakos kialakulása. A fentiek mellett ezt bizonyítják a vízvirágzások főszereplői, a kékalgák fiziológiájáról, és ökológiájáról az utóbbi években összegyűlt adatok is. Warburg munkája óta [29] a magas oxigén koncentráció fotoszintézist gátló hatása ismert, a hatás mechanizmusáról azonban, különösen az algák esetében, keveset tudunk [1]. A legújabb adatok szerint [21] egyes algák oxigénmentes közegben is képesek élni, sőt a kékalgák növekedése és anyagcseréje számára az alacsony oxigén koncentráció, vagy az oxigén teljes hiánya a kedvezőbb [23]. A bakteriális, anaerob fotoszintézishez hasonló a kékalgák szervesanyag fotoasszimilációja is [3, 8]. Az Aphanisomenon flos-aquae természetes környezetében mért intenzív ammónia-nitrogén hasznosítása [19] az anaerob feltételekhez való alkalmazkodás közvetett bizonyítéka. Szirenko és munkatársai szerint [25] a kékalgák magas oxigén koncentráció mellett energiájuk jelentős részét az oxigén redukálására fordítják, ugyanakkor redukált közegben az energia döntően a szaporodásra fordítódik. A fenti szerzők tárják fel [24] a kékalgáknál a magas oxigén koncentráció semlegesítésének többféle mechanizmusát is. Mindezek alapján érthető, hogy Spet és Kubüskin.[22] a vízvirágzások kialakulását a vízcsere intenzitásától teszik függővé. Ukrajna sekély tavait és víztárolóit vizsgálva megállapítják azt a minimális vízcserét, amely alatt a vizsgált területen a vízvirágzások kialakulása várható. A tó vízcseréjét Diclcman [2] is fontos tényezőnek tartja a fitoplankton produktivitásában. A Szovjetunió hatalmas víztárolóiban a kékalgák tömeges elszaporodásának az okait az utóbbi években szintén az alzat oxigén utánpótlásának megszűnésével kialakult anaerob, alacsony redox viszonyok létrejöttében keresik [25, 28]. Következtetések 1. A levegőztetés és a CaC0 3 hatását bemutató kísérleti eredményeink és a rövidperiódusú vizsgálataink a Balatonra jellemző gyors mineralizációs folyamatokat bizonyítják. 2. Az összehasonlító redukáló képesség mérések a Keszthelyi-öböl iszapjának nagy redukáló képességét mutatják. Ennek megfelelően a pillanatnyi redox potenciál grádiens értékek a Keszthelyi öbölben kisebbek mint az intézet előtti tórészletben. 3. A Keszthelyi-öbölben tehát a hosszú, szélcsendes periódusokban az anaerob víz-iszap határ létrejöttének a feltételei adottak. Az időszakonként kialakuló kékalga vízvirágzásokat a felgyorsult mineralizációt időszakonként lelassító iszap felredukálódások okozzák és egyben bizonyítják, hogy a tó intenzív mineralizációval leszorított, trofitás szintje az üledékben felhalmozódó tápanyagok víztérbe kerülésével gyorsan emelkedhet. IRODALOM [1] Björkman O. (1966): The effect of oxygen concentration on photosynthesis in higher plants. — Physiol. Plánt. 19, 618—633. [2] Dickman M. (1969): Somé effect of laké renewal on phytoplankton produetivity and species composition. — Limnol. Oceanogr. 14, 660—666. [3] Hoare D. S. et B. B. Moore (1965): Photoassimilation of organic compounds by autotrophic bluegreen algae. — Biochem. Biophys. Acta 109, 622— 625. [4] Hortobágyi T. és Kárpáti I. (1967): Nagyméretű vízvirágzás a Balaton délnyugati részén. -— Bot. Köziem. 54, 137—142. [5] Kiss I. (1951): Meteorobiológiai vizsgálatok a mikroszervezetek víz és hóvirágzásában. — MTA Biol. Agr. Tud. Oszt. Közi. 2, 53—100. [6] Kiss 1. (1957): A Balatonból 1934-ben leírt vízvirágzás meteorobiológiai elemzése. — Annál. • Biol. Tihany 24, 93—101. [7] Kiss /.'(1958): A Tihanyi Biológiai Kutatóintézet parkjában 1933-ban észlelt Euglena-vízvii'ágzás meteorobiológiai elemzése. — Annál. Biol. Tihany 25 : 251—255. [8j Kuzmenyko M. I. (1968): KY3MCHKO M.M.: YcBoeHHe I-C 1 4-ajiaHHHa H 5-C 1 4-rjiyTaMHHOBOH KHCJIOTH HÉKOTOnblMU CHHe3ejieHbIMH BOflOpOCJlHMH.-riIApoSH0J1 >K. 4, 41—49 [9] Kuznyecov S. I. (1970): Ky3Hei(OB C. M.: MHKpo(jmopa 03ep H ee reoxuMHMecKaíi fleHTejibHocTb. H3d. ,,Hayna", Jlenumpad. p. 440. [10] Milbrink tí. (1968): A microstratification sampler for mud and water.-Oikos 19, 105—110. [11] Mortimer C. H. (1941): The exchange of dissolved substances between mud and water in lakes. — J. Ecol. 29, 280—329. [12] Mortimer C. H. (1942): The exchange of dissolved substances between mud and water in lakes. — ,/. Ecol. 30, 147—201. [13] Oláli J. (1969): The quantity, verticai and horizontal distiibution of the totál bacterioplankton of Laké Balaton in 1966/67. — Annál. Biol. Tihany 36, 185—195. [14] Oláh .7. (1969): A quantitative study of the saprophytic and totál bacterioplankton in the open water and the littoral zone of Laké Balaton in 1968. — Annál. Biol. Tihany 36, 197—212.
