Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Dr. Dobos Irma: Vízkőkiválásra hajlamos pannóniai rétegvizek vizsgálata Szeged területén

444 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Dr. Dobos I.: Vízkőkiválásra hajlamos pannóniai rétegvizek vízmennyiség elérésekor a jelenlegihez viszonyítva csak néhány fokos hőmérsékletcsökkenés várható. A székelysori hévízkátnál csak abban az esetben gondolhatnánk az alsó megnyitott réteg (1862,0— 1866,0) kizárására és újabb réteg bekapcsolására, ha a kút tisztítása után olyan mértékű lenne a vízkőlerakódás, hogy annak többszöri eltávolítása már nem lenne gazdaságos. Összefoglalás Vizsgálatunkkal a rétegtani viszonyok és a vízföldtani adottságok közötti összefüggésre kívántunk rámutatni. Ennek alapján megállapítottuk, hogy az alsó- és felsőpannóniai alemelet közötti átmeneti zónában geotermikus energia szempontjából igen figyelemre méltó vízadó rétegek fejlődtek ki. A hőenergia hasznosításánál azonban gátló körülmény a nagymértékű vízkőlerakódás. A kedvező földtani adottságokkal rendelkező Szegeden lehetőség kínálkozik a felsőpannóniai összlet felsőbb szintjeinek feltárására is, ahol már vízkőkiválás nem várható. Az átmeneti zóna kizárása természetesen néhány fokos hőmérséklet csökkenést okoz, míg a vízmennyiségben lényeges változás nem várható. Mindenesetre feltételezhető a felsőbb szintek megnyitásakor is a kutak egymásra hatása, amely a meglevő kúttelepítés mellett nem küszöbölhető ki. Abban az esetben, ha energiafelhasználás szempontjából nem kívánatos kisebb hőmérsékletű víz termelés^, akkor elsőrendű feladat minden vízkövesedésre hajlamos kútnál a lerakódás megakadályozása. Ellenkező esetben ui. nincs arányban a kitermelt hőenergia a vízkőlerakódás okozta üzemzavarral. A vizsgálatok még arra is rámutatnak, hogy nagyon lényeges az átmeneti zóna ismerete a jövő kutatás szempont jából is, ezért újabb kutatófúrás telepítésekor a belterületen legalább 1750 m-től, a külterületen pedig 1850 m-től gyakori zavartalan mintavétel szükséges. A részletes mikro- és makrofauna vizsgálatból megállapítható a kevert faunát tartalmazó átmeneti zóna határa, így a hévíz vegyi összetételére már rétegmegnyitás előtt is lehet következtetni. IRODALOM [1] Bérezi I.: Az algyői felsőpannóniai homokkőösszlet üledékföldtani vizsgálata, Földt. Közi. 1969. XCIX. 337—350. [2] Dobos I.: Hódmezővásárhely földtani viszonyai különös tekintettel az alkalmazott földtani vonatkozásokra. Doktori órtekzés, 1950. Kézirat. [3] Dobos I.: Az Alföld levantei képződményeinek rétegtani vizsgálata ós vízföldtani jellemzése. Földt. Közi. 1965. XCV. 230—239. [4] Dobos I.: A rétegvizek vastartalmát befolyásoló néhány tényező. Hidr. Tájékoztató, 1963. június, 66— 70. [5] Gaál L.: Magas sótartalmú hévizek komplex hasznosítása. Hidr. Közi. 1970. 50. 255—260. [6] Széles M.: Az Alföld déli részének pliocón képződményei. Földt. Közi. 1968. XCVIII. 55—66. [7] Széles M.: Őslénytani adatok az alsó- és felsőpannon alemeletek elhatárolásához. MÁFI Évi Jelentése, 1964. 559—568. Untersuchung der zur Wassersteinausscheidung neigenden pannonischen Scliichtenwasser auf dem Gebiet von Szeged Frau Dr. Dobos, I. Die Abhandlung analysiert den Zusammenhang zwischen dem geologischen Aufbau und der wasserchemischen Verháltnisse auf einem Gebiet des Landes, wo die geothermische Gegenheit am günstigsten ist. Bei den bisher errichteten 12 Thermalbrunnen wurden levantische und oberpannonische Lockersedimentschichten aufgesehlossen. Diese liefern bedeutende Thermalwassermengen (1000—2000 l/min) von hoher Temperatur — überwiegend 80—90 °C. Die eingehende Untersuchung wurde dadurch begründet, dass die hochgradige Wassersteinabsetzung und ihre Behebung gegenwártig noch nicht gelöst ist. Laut der palaontologischen Untersuchung der nahen Kohlenwasserstoff-Schürfbohrungen ist an der Grenze der unter- und oberpannonischen Unterschicht eine gemischte Fauna enthaltende Ubergangszone nachweisbar und dies kann auch auf dem Szegeder Gebiet verwahrscheinlicht werden. In dieser Zone (zwischen cca 1800—2100 m) weist auch die chemische Zusammensetzung des Wassers eine Abweichung auf und so ist der besonders bedeutende gesamte feste Bestandteil grösser als 0,3% gegenüber der „reinen" oberpannonischen und levantischen Schichtenwasser, wo diese zwischen 0,1—0,3% liegt (Abb. 4). Es kann festgestellt werden, dass bei einem grösseren Gesammtsalzgehalt von 0,4% die Wassersteinausscheidung auf diesem Gebiet neben den gegebenen Druck- und Temperaturverháltnissen sowie Gasgehalt, jedenfalls möglich ist. Nach Besprechung der gegenwártig gebráuehlichen Wassersteinbeseitigung bzw. ihrer Vorbeugung bringt der Verfasser aufgrund des geologischen Aufbaus und der gesteinskundlichen Verháltnisse einen Vorschlag für die Erschliessung solcher wassergebenden Schichten, aus denen Wasser von günstiger chemischer Zusammensatzung, wenn auch nur von niedrigerer Temperatur, gewonnen werden kann. Mit dieser Lösung kann die Wassersteinbildung vermieden und der ungestörte Betrieb der Thermalwasserbrunnen gesichert werden. Analysis of waters from Pannonian aquifers tending to form earbonate depoits By Dr. Dobos, I. (Miss) The relationship between geological structure and water chemistry is examined for an area of the country where the geothermic conditions are most favourable. The 12 thermal wells sunk so far reach down into Levantine and Upper-Pannonian loose sediment layers, and yield mostly thermal water of great volume (1000 to 2000 lit/min) at temperatures between 80 and 90 Centigrades. The detailed analysis was justified by the fact that the operation of somé of the wells was interfered with by the formation of great volumes of deposits, the elimination of which is as yet unsolved. The paleontological examination of nearby petróleum wells revealed a transition zone of mixed fauna at the interface of the Lower- and Upper Pannonian horizont, which is likely to exist in the Szeged area as well. In this zone (from about 1800 to 2100 m depth) considerable differences were found to exist alsó in the chemistry of water. Especially interesting is the totál solids content in excess of 0,3%, whereas that in the „clear" Levantine and UpperPannonian layers ranges from 0,1 to 0,3% (Fig. 4). At a totál salts content higher than 0.4% the formation of deposits in this area is probable under the prevailing pressure- and temperature conditions and at such gas contents. Following the deseription of methods in current use for the removal, or prevention of deposits, it is suggested to divert water from aquifers yielding water of soméwhat lower temperature but favourable chemical composition. In this manner deposits can be avoided and the undisturbed operation of the thermal wells can be ensured.