Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
10. szám - Sárvári István: A természeti tényezőktől független karsztvízszint-süllyedés a Dunántúli Középhegységben
436 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Sárváry I.: Karsztvízszint-süllyedés a Dunántúli Középhegységben jövőben Nyirádon még tovább emelkedik a vízkivétel. A fenyőfői bányák termelése, ami a karsztból újabb — tervek szerint mintegy 30 m 3/perc nagyságú — megcsapolást jelent. Mivel a vízelvonás hatása ma már a Bakony— Balatonfelvidék nagyrészére kiterjed ezek a további növekedések csak fokozni fogják a hegység leszáradásának sebességét, ami a karsztra telepített vízművek (Ajkai Erőmű, Pápa, Sümeg, Tapolca, stb.) néhány éven belüli teljes elapadását fogja okozni. (Ebből a szempontból most már kevésbé lényeges, hogy pl. a sümegi vízmű nem főkarsztvizet használ.) Ezért a legrövidebb időn belül a Bakony—Balatonfelvidék egész területén a tervezésen túlmenően szükséges gondoskodni a vízellátás regionális megoldásáról. Hasonló következményekkel járhat a Dorog környékén tervezett lencsehegyi aktív víztelenítés. A dorogi vízvédekezés jelenlegi (1968 évi) állapotában a depresszió legmélyebb részein mintegy 40 m-rel süllyesztette az eredeti karsztvízfelszínt, és ezzel több mint 100 m 3/perc mennyiségű bányavizet fakasztott. Az ilyenmértékű vízkiemelés hatása bizonyíthatóan elért Budapest határáig, komolyan veszélyeztetve a főváros hévizeit. Ezzel szemben Lencsehegyen az aktív víztelenítés cca 200 m-es vízszintsüj[lyesztést igényel, ami a jelenleginél lényegesen nagyobbtömegű bányavíz-emelést tenne szükségessé. Párhuzamosan a vízemelések súlypontja is közelebb kerülne a fővároshoz. A várható hatás nemcsak a karsztvizek (köztük a budapesti hévizek) hozamát, hanem még a Dunakanyar andezitvizeit is veszélyezteti. Az utánpótlódást túllépő víztermelés miatt a Középhegységben a természeti tényezők hatásánál lényegesen nagyobbmértékü regionális süllyedést figyelhetünk meg. A süllyedés sebessége jelenleg kisebb a móri törésvonal és Budapest között, ahol a bányavízemelések az elmúlt években alig módosultak, a kialakult depressziók helyzete lényegileg változatlan volt. A Bakony—Balatonfelvidéken viszont a továbbra is növekedő vízemelések következtében rohamosan gyorsul a süllyedés mértéke, ami valószínűvé teszi, hogy az egész hegységre kiterjedő leszáradási folyamat indult meg. A bányaműveléssel — különösen a bauxitbányászattal — szükségszerűen együtt járó vízemelések hatására bekövetkezett, de főként a közeljövőben bekövetkező károk lényegesen nagyobbak annál, semhogy azokat az egyes bányaüzemek, vállalatok viselhetnék. Már a bányászatról szóló 1960 évi törvény végrehajtási utasítása (a 9/1961. Korm. rendelet 67§-a) is úgy intézkedett, hogy ,,A szabályszerűen folytatott bányászati tevékenység során keletkezett bányakár megtérítése —- amennyiben annak megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése érdekében a bányavállalat a szükséges intézkedéseket megtette — nem ronthatja a bányavállalat gazdasági eredményét". A bányatörvény megalkotásakor pedig még nem lehetett számítani arra, hogy ilyen mértékű bányavízkárok egyáltalán előfordulhatnak. A vízkiemeléstől távoleső területeken létrejött vízelvonás miatt egyes pontokra nézve amúgy sem állapítható meg a felelősség tényleges - megoszlása a hatások egymásrahalmozódása miatt. Nincs tisztázva a kártalanítás módja 2)1. olyan esetekre, sem amikor a vízelvonás melegvizű fürdőt, vagy ezzel kapcsolatban álló gyógylétesítményt stb. érint. Emiatt igen sok felesleges jogi vita származik abból, hogy a kifizetendő kártalanítás a bányavállalatok nyereséges voltát, és ezzel az ott dolgozók keresetét befolyásolja. A terhek népgazdasági szinten történő vállalásával és ennek törvényerejű rögzítésével az esetleg évekig húzódó kártalanítási ügyek (mialatt sokszor a lakosság legszükségesebb vízellátása sincs megoldva!) elkerülhetők lennének. Ez annál is inkább fontos, mert a megépítendő vízellátási rendszer sokkal magasabbrendű szolgáltatást fog biztosítani, mint amivel a terület a kárt megelőzően rendelkezett. A népgazdasági tehervállalás különösen indokolt lenne most, amikor a közeljövőben igen sok helység és közület vízellátási károsodásával kell számolnunk. IRODALOM [1] Magyarország Vízkészlete. I. Mennyiségi számbavétel VITUKI kiadvány. Bp. 1954. [2] Kessler H.: Az országos forrásnyilvántartás. VITUKI kiadvány. Bp. 1959. [3] Sárváry I.: A karsztvízszint változása a Dunántúli Középhegységben 1960—1967-ig. Hidrológiai Tájékoztató, 1968. június. [4] Szakvélemény a Tapolcafői forrás vízhozam-változásával kapcsolatban. VITUKI. 1 968. Kézirat. Sárváry, I. Der Umsatz der Grundwásser der Karstgebirge ist quantitativ noch nicht genügend bekannt. Wir wissen nicht, welcher Anteil der Niedersehláge zur Erhöhung der Grundvvasservorráte beitragen wird. Auch jene Wassermenge ist uns nicht bekannt, die über die natürlichen und künstlichen Anzapfungen (Quellen, Wasserwerke, Gruben usw.) hinaus in die sich an den Gebirgsfüss anlelmenden porosén Schichten gelangt und hiermit die Grundvvasservorráte verbraucht. Desvvegen können die Wasserhaushaltsreehnungen nur ein orientierendes Resultat geben. Es ist demnaeh am zweckmassigsten, bei der Untersuehung der Wasservorratsánderung aus den Daten der Karstwasserspiegelánderungen auszugehen. Das Karstwasserniveau ándert sich aber auch auf Einfluss der Naturfaktoren in grossem Masse. Unter den Naturfaktoren meldet sich in der Karstwasserspiegelschwankung in grösstem Mass der Einfluss der mehrjáhrigen meteorologischen Periode (Abb. 1.). Mit dem Vergleich der bei Wasserspiegel-Beobachtungsbohrungen gemessenen Daten konnte festgestellt werden, dass die Schwankung der höher liegenden Teile der Wasseroberfláche zwischen natürliehen Verháltnissen grösser war als die Spiegelánderung der tiefer liegenden Teile. In dieser Erscheinung summieren sich wahrscheinlich mehrere Wirkungen: die höher liegenden Gelándeniveaus erhalten mehr Niederschlag, diese Orte ordnen sich in grösserer Entfernung von den die Erosionsbasis vertretenden Tálern an, etc. Wenn wir den absoluten Wert der AVasserspiegelánderung und Funktion der geodátischen Höhen darstell)ie von den Naturfaktoren unabhángige Karstwasserspicgelsenkung im Mittelgebirge Transdanubiens
