Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Sárvári István: A természeti tényezőktől független karsztvízszint-süllyedés a Dunántúli Középhegységben

Sárváry I.: Karsztvízszint-süllyedés a Dunántúli Középhegységben Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. 435 DOHOS' OmiUNY BAUNKA TuM/uműm '/sÉKfSFCHBtVM JELMAGYARAZA

L / A szintvonalok o karsztvízszint 8 év alatt \ bekövetkezett azon változásait jelölik méter- V ben, melyeket nem lehet a természeti tényezők hatásának tulajdonítani Nyílt karsztos felszín ^^ Zavartalon, vagy emelkedő karsztvizszinfű terület • [szIllö/Klyek.meli/eknek adata szertpelo/érkép szerkesztésében • Nagyobb település i 162 , j Banyaviz-emelés 1967 évi atlag [rtf/p] I ^^ friász kőzetek feltételezett határa mAmnieFD .1 - • 9. ábra. A karsztvízszint süllyedése a vízkivételek hatására 1960—1968 között Abb. 9. Karstwasserspiegelsenkung auf Einfluss der Wasserentnahmen zwischen 1960—1968 Ez egyrészt a kőzetek áteresztőképességével lehet kapcsolatban, de arra is utal, hogy Nyirád térségében a depresszió további gyors növekedése várható. A tényleges karsztvíznívó-változásokat feltüntető 2. ábrán, valamint a további térképeken is jól megfigyelhetjük, hogy a fő hegységszerkezeti irányok nemcsak a depressziók alakját befolyásolják, hanem a tényleges depressziók különbségeként jelentkező változások izohipszáinak alakjában is ezek az irányok jutnak kifejezésre. Ez a felismerés lehetővé teszi, hogy a már kialakult depressziók alakjának ismeretében előrejelezzük a hatások növekedése esetén bekövetkező változások terjedésének fő irányait is. A 8 éves változások térképéhez felhasznált adatok közül igen bizonytalanok azok, melyek az ajkai körzet bányáira vonatkoznak. Egyébként a „változástérképek" pontosabb megrajzolásának legnagyobb akadálya, hogy nincsenek megbízható adataink Oroszlány, Várpalota, Eplény, Urkut, Ajka környékén 1960-ból. Emiatt néhány helyen még csak a VITUKI által tervezett, középhegységi karasztvízszint-észlelhető hálózat kútjainak rövid adatsorait használhattuk fel. A bányavíztermelés emelkedésével kapcsolatos intézkedések sürgős szükségessége A bányák vízemelése az utóbbi években megszakítás nélkül növekedett. Az 1968 évi bányavízemelés a Dunántúli Középhegységben elérte az 1. táblázat Kiemelt bányavíz-mennyiségek 1900. és 1968. években Abb. 10. Entnommene Bergwassermengen in den Jahren 1960 und 1968 (Tabelle) Bányaüzem 1960 1968 évi bányavízemelés Növekedés Bányaüzem [m

3/perc] [m

3/ pere] Dorog (-Pilis) Tatabánya Oroszlány Iszkaszentgyörgy Várpalota Balinka-Dudar Ajka Urkut-Eplény Halimba Nyirád 55,5 131,3 57.4 103,7 1,9 6,9 12.5 47,1 10,3 15,7 5.2 23,5 20,2 27,0 4,0 7,0 3.3 3,8 10,0 168,2 75,8 46,3 5,0 34,6 5,4 18,2 6,8 3,0 0,5 158,2 Összesen: 180,3 534,2 353,9 1960 évi érték háromszorosát (i. táblázat). A nyirádi bauxitbányák vízemelése 1968 végén meghaladta a korábban maximális értéknek tervezett 190 m

3/perc-et, azonban előreláthatólag a közel-