Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Szász Jánosné: A regionális vízellátás megvalósításának néhány módszertani kérdése

426 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Szász J.-né: A regionális vízellátás Vizsgálati módszerek a gyakorlatban Valamely város és környékének vízellátási problémái regionális vízellátó rendszer építését teszik szükségessé. Feltételezzük, hogv hasznosítható szabad vízkészlet csak 20 illetve 40 km távolságban van. Kérdés, hogy a) a 20 km-re levő bányák kitermelt vizét, vagy b) a 40 km-re levő partiszűrésű kutak vizét gazdaságosabb-e a városba vezetni. A kút változat jellemzői a következők: Szolgáltatott vízmennyiség (Q): ") <?max= 30 000 m

3/nap Qát\— 13 000—30 000 m

3/nap XQi- 100 millió m

1/] 4 év Ebből: ivóvíz 50 millió m

3/l4 év iparivíz 50 millió m

3/l 4 óv h) Qmas = 28 000 m'/nap öátl= 4000—28 000 m

3/nap ZQi = 80 millió m

3/14 év Ebből: ivóvíz 40 millió m

3/14 óv iparivíz 40 millió in

3/14 év Igénybe nem vett vízmennyiség (Qn) a) Q

n = 4 millió m 3 b) Q

n=\ millióm

3 A kiépített kapacitás átlagos kihasználtsága (A'): a) K = 96% b) K =98% Beruházási költség ( B): aj 1970-ben 1971-ben 1970-ben 197.1-ben 1972-ben 1973-ban 1977-ben 1 980-ban 1983-ban 34, millió 31,0 millió 61,0 millió 188,0 millió 4,0 millió 3,0 millió 2,0 millió 2,0 millió 1,0 millió Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Üzemelési költség (Ü — A + M

v): a) 1972—1985 5,7—7,5 millió Ft/Óv b) 1972—1985 1,4—10,2 millió Ft/óv Eszközlekötést járulék (L): a) 19 70-ben 0,3 millió Ft/óv 1971—85-ig 0,5 millió Ft/év b) 1970—1985-ig 3,1—4,5 millió Ft/óv Amortizáció (-.lm): a) 1972—85-ig b) 1972—85-ig Árbevétel (T): a) 1972—85-ig b) 1972—85-ig Feltételeztük, egyenértékűek, 3,2 millió Ft/év 9,7—10,0 millió Ft/év 1 0,5—39,1 millió Ft/év 5,3—32,0 millió Ft/év hogy a változatok műszakilag tehát gazdaságossági vizsgálat alapján kell a megfelelőt kiválasztani. A számítások során a következő előfeltételekkel dolgoztunk: 1. Rendeleti előírás szerint a gazdaságossági számítást egységesen 15 évre végeztük el. A vízellátási beruházások élettartama ugyan ennek mintegy háromszorosa, azonban a 15 év utáni ráfordítás, illetve árbevétel összege — a diszkonttényező nagysága (0,18 és ennél kisebb értéke) miatt — a mutatót érdemlegesen nem befolyásolja. A változatok összehasonlítása illetve kiválasztása szempontjából egyébként sem játszik szerepet az időhorizont nagysága, csak az a feltétel, hogy egységes időhorizontot vegyünk alapid mindegyik változatnál. 2. A munkabér várható értékeinél a rendelet alapján évi 4%-os átlagbér emelkedéssel számoltunk. 3. Az anyagköltséget a beruházási költség 2%-aként vettük fel és a várható áralakulással korrigáltuk. 4. Az eszközlekötés számításánál, — mint már említettük —, a forgóeszközöket elhanyagoltuk. A lekötött állóeszközök értékét sem kell azonban teljes mértékben alapul venni, mivel egyes népgazdasági ágazatokat, vagy azok eszközállományának egy részét — árpolitikai megfontolásból — mentesítették az eszközlekötési járulék fizetése alól. A vízszolgáltatásnál ez az alábbi eszközöket érinti: Víznyerőberendezések mélyépítményei, csőhálózat, a tároló és jelzőberendezések és ezek tartozékai, valamint a védőterületek. Az eszközlekotési járulék egyébként a figyelembeveendő állóeszközök értéke után számított évi 5%. 5. Az értékcsökkenési leírást az 1968. január 1-től érvényes 30/1966 OT-PM együttes utasítás szerint előírt normákkal számoltuk. 6. A jövedelemszámítás árbevételi adatát az 1968-as árreform vízellátásra vonatkozó díjszabása alapján számítottuk, mely előírja, hogy a víz és csatorna díjat a szolgáltatások díjrendszere szerint kell számítani. A víz „termelői" árát hazánkban a vízbeszerzési és termelési feltételek figyelembevételével ivóvíz esetén 4, iparivíz esetében 5 területi kategória szerint állapították meg. Jelen tanulmány feltételezése az 50 — 50%-os ivó- és ipari vízszolgáltatás. Ez esetben vitatható a vízdíjak fentemlített kategóriák szerinti számítása. Ilyen arányú megoszlás esetén és új regionális vízműről lévén szó, az árat a tényleges ráfordítások és a ma használatos társadalmi tisztajövedehni tényezők figyelembevételével kellene kikalkulálni. Hatékonysági vizsgálatok esetén ugyanis nem reális a lakossági vízdíj dotálásának figyelembevétele. Mivel azonban csak két változat összehasonlításáról, s közülük a gazdaságosabb kiválasztásáról van szó, így az egyforma arányú vízszolgáltatás mellett az árak megváltoztatása nem befolyásolja a mutatókat. A számításunkban alkalmazott vízdíjak tehát az érvényben levő területi kategóriák alapján a következők: Ivóvíz 5,60 Et/m

3 Nyers iparivíz 1,10 Ft/m

3 Ezek alapján a gazdaságossági vizsgálat elvégezhető.