Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Szász Jánosné: A regionális vízellátás megvalósításának néhány módszertani kérdése

424 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Szász J.-né: A regionális vízellátás sabban lehetne mással (esetleg importtal) helyette­síteni és fordítva ; — a jelenlegi viszonyok között túl erőteljesek azok a — reális értékviszonyoktól való — jövede­lemeltérítések, amelyeket az adók, kedvezmények differenciált alkalmazása idéz elő. Ezek gyakran alapvetően eltérítik egymástól a vállalati nyereség és a társadalmi tisztajövedelem arányait, de el­térést okoznak az egyszeri és folyamatos ráfordí­tások mértékének megítélésében is. Mindezek az értékelési problémák sokkal kisebb jelentőségűek, ha csupán egy beruházási cél meg­oldási variánsai között kell választani. Ennél a választásnál ki kell küszöbölni mindazokat a válla­lati számításokban közrejátszó „korrekciókat", amelyeket az állam különböző célok elérése érde­kében alkalmaz. Jelenlegi vizsgálatunk csak a műszaki terv­variánsok kiértékelésére s két egyenértékű válto­zat közül a gazdaságosabb kiválasztására korlá­tozódik. A gyakorlat számára szükséges lenne gazdasági számítást végezni azokban az esetekben, amikor egy regionális vízrendszer koordinációs költségeit kell összehasonlítani egy-egy nagyobb létesítmény egyedi vízellátásával szemben (pl. ipartelep szá­mára általában jobb a közműves mint az egyedi vízellátás, illetve egy-egy település számára egy kétes kimenetelt igérő kutatási programmal szem­ben előnyösebb a térségi vízellátás). Jelen időszakban általában nem a vállalatok indítják a regionális művek beruházását, hanem elsősorban az állami szervek. Ettől függetlenül célszerű a vállalati szemléletű gazdaságossági vizs­gálat elvégzése is, mivel ezáltal a leendő üzemelő vállalat részére láthatóvá válik, hogy az új létesít­mény milyen gazdasági mutatókat igér. A gazdaságossági vizsgálatot tehát kétfélekép­pen — vállalati és népgazdasági szemléletben — kell elvégezni. A. vállalati szemléletű gazdasági hatékonyság számításánál a vállalatnál felmerülő fajlagos rá­fordítások minimalizálása a céJ. Minden változat­nál számításba kell venni a vállalat egyes évekre vonatkozó ráfordítási illetve árbevételi tételeit s ennek alapján kell a jövedelmet számítani. Meg kell jelölni, hogv a várható adatok milyen eltéré­sekkel valószínűsíthetők. Végül a kedvezőbb eredményt nyújtó változatot kell megvalósításra, javasolni. A népgazdasági szemléletű számítások a népgaz­daság ráfordításának minimalizálására töreked­nek, tehát csak az e szinten is ráfordításnak minő­sülő költségeket illetve jövedelmet veszik figye­lembe. Ilyen alapon nem számít költségnek az eszközlekötési járulék, illetményadó, közteher és értékcsökkenési leírás. A többi alapadat a válla­lati ráfordításokkal és árbevételi tétellel egyezik. A beruházások eredményessége általában — így a vízellátás terén is — a jövedelmezőség és az időtényező függvénye. A jövedelmezőség az egy­ségnyi eszközlekötésre jutó nyereségtől, az idő­tényező hatása a ráfordítások és bevételek időbeni alakulásától függ. Nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül ugyanis azt, hogy egy későbbi időpontban jelentkező eredménnyel szemben egy korábban elért jövedelem kedvezőbb. A beruházások elhúzódása vagy a bevételek késedelme ugyanis gyümölcsöző újrabefektetéstől üti el a vállalatot. Kérdés, mennyivel ér többet egy bizonyos pénzmennyiség, ha előbb kapjuk meg. Tegyük fel, hogy ö értékű forintot ruháztunk be egy évre s kamatlábnyi nyereséggel, évenkénti kamatozással. Ebben az esetben ez az összeg s • 0 kamatot ad. Ha a kamattal megnövelt összeget ,,Ö„"-nel jelöljük, akkor Ö n=Ö (1 +«). Ha azt akarjuk kiszámítani, hogy mennyi annak az Ö forintnak az értéke, amely az előző év végén „Ö n" értékű, akkor azt a közismert diszkontá­lásnak nevezett eljárással kell kiszámítani. Ennek megfelelően = D jelöléssel 1+6' 1 ahol Ó' a kamatláb, n az évek száma, 1) a diszkont­láb, DÖ n pedig a mától egy évre esedékes ö n forint diszkontált, jelenlegi értéke. Pl. ha a kamatláb 5% (tehát 5%-os nyereséggel számolunk) és ennek következtében a = 0,05 így D = —~r akkor az egv ^ 1,05 év múlva rendelkezésre álló 100 Ft jelenleg csak —!— -100=95,24 forintot ér, mert 5%-os kamat­1,0o lábbal 95,24 forint nő meg egy év alatt 100 fo­rintra. Tehát a különböző években felmerülő be­ruházási és üzemelési költségeket, illetve a jöve­delmet azonos időpontra kell vonatkoztatni, itt két eset lehetséges: 1. az eredményeket a ráfordítás időpontjára diszkontálják, 2. a ráfordításokat a lekötési időre felkamatolják. Mindkét esetben a kamatos-kamatszámítást kell alkalmazni. Ennek megfelelően a diszkonttényező: 1 a kamattényező: (14- s) H A vonatkoztatási időpont megválasztása a vál­tozatok egymás közti értékelését nem befolyásolja s meghatározása számítástechnikai tényezők függ­vénye. A vízellátási beruházásokat rövid idő alatt kell végrehajtani, részben a hirtelen növekvő igények mielőbbi kielégítése céljából, másrészt a nemzeti jövedelem-kiesés miatti ún. interkaláris vesztesé­gek (építés rezsiköltsége, bevételi kiesés, kockázat) csökkentése érdekében. Ezen veszteségek a lépcső­zetes üzembehelyezéssel csökkenthetők, s általuk a beruházás eredményessége — az előzőek ben említett időtényező hatásaképpen — javítható. Tehát valamely terület vízellátását biztosító megfelelő műszaki megoldási lehetőségek közül — mutatók összehasonlítása alapján — a gazdasági szempontból is legjobbat kell kiválasztani. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom