Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
8-9. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Nagy János–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata
Dr. Erdelics B.—Nagy J.—Iván Gy.: A nyírségi tározók Hidrológiai-Közlöny 1971. 8—9. sz. 417 hogy meghatározzuk a tározó iszapjának oxigénelvonó képességét, és ezzel feleletet kapjunk a tározó iszaptalanításának szükségességére. E célból az iszapmintát homogenizáltuk, majd 10 g friss üledéket 1000 ml oxigéndúsított és oxigénigénnyel nem rendelkező vízben szuszpendáltunk. Ezzel párhuzamosan szárazanyag tartalmat is határoztunk meg. A szuszpenzióból 2 db Winkler-palackot töltöttünk meg buborékmentesen. Egyikben azonnal, a másikban 24 órán át sötétben 20 °C-on történt inkubálás után határoztuk meg az oxigéntartalmat. A két oxigénmennyiség különbségéből következtettünk az iszap oxigénigényére. Az eredményeket 24 órára és 1 g szárazanyagra számítottuk át. A phytoplankton és a tó szaprobiológiai állapotának vizsgálatára a vízmintát membránfilter segítségével dúsítottuk. Az így előkészített anyagot homogenizáltuk, ntajd Buerker-kamra segítségével mennyiségileg és minőségileg 600 X-os nagyítás mellett mikroszkóppal megvizsgáltuk. Az uralkodó szervezetek bioindikátorként való figyelembevételénél a Liebmann által revidiált Kolkwitz—Marssonféle [5] és Sladecek [6] szaprobionta rendszere alapján dolgoztunk. Az értékelést Pantle és Buck szerint [7] végeztük. A helyszínen a planktonhálóval gyűjtött és már konzervált anyag térfogatát a laboratóriumban 0,1 ml beosztású centrifugacsőben megmértük és 100 liter tóvízre vonatkoztattuk. A mikroszkópos feldolgozás során arra törekedtünk, hogy a szervezetek szétválasztását olyan mélységig végezzük el, amennyire arra a gyakorlatban szükség van. Csak azok a szervezetek szerepelnek pontos fajnévvel, amelyek a mikroszkópos vizsgálat során kétségtelenül gyorsan felismerhetők. A növényi és állati élőlények meghatározására a közismert [cyt. 8] szakkönyveket használtuk fel. Minden alkalommal vizsgáltuk a VIII. sz. főfolyás és a tározó vizének toxikusságát is Daphniaés Guppi-teszttel. Toxikológiai vizsgálatokat végeztünk továbbá a tóiszappal, hogy meggyőződjünk arról, van-e és milyen mértékben az élőlényekre káros, mérgezőanyag-felhalmozódás az iszapban. A Daphnia- és Guppi-tesztet egyaránt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kidolgozott Daphnia-tesztnek megfelelően végeztük [9]. Eredmények és értékelésük A tározó leglényegesebb pontjaira és a tápvíz 1 pontjára kiterjedt vizsgálataink során összegyűlt sok száz adat, melyek közül csak a leglényegesebbeket dokumentáljuk, szükségesnek, de egyben elégségesnek bizonyult a tározó vízminőségi képének kialakításához. 1. A tápvíz minősége A tápvíz minőségét a vízgyűjtő területről bemosódott szerves és szervetlen szennyeződéseken kívül elsősorban a Hajdúsági Iparművektől származó ipari és házi eredetű szennyvíz befolyásolja. Vizsgálataink alapján a KGST normatívák [10] szerint a tározót közepesen kemény (17,8 nk°), 7,9 pH-jú, közepes oldott sótartalmú (472 mg/l), közepes oxigénfogyasztású (11 mg/l), magas lebegőÁprilis 28 Július 31. Október 15. 3. ábra. A tápvíz és a tározó vizének rovionok és kat ionok szerinti típusa 1. Tápvíz (április 28); 2., 3., 4., 5., 0., 7. Tározó (Felszíni: 2., 4., 6. Mélységi: 8., 5., 7.) Puc. 3. Tun numamenbHOü eodu u ooőbi eodoxpanuAaufa no aHUOHaM u KamuonaM I. ÍJumameAbHaa eoda (28. anpeiiíi) 2., 3., 4., 5., 6., 7. Bona BonoxpaHHnmua (2., 4., 6 Ha noBepxHOCTH 3., 5., 7 B6JIH3M A"a) Abb. 3. Type des Speisewassers und des Wassers des Speichers nach Anioné und Kationé 1. Speisewasser (28. April); 2., 3., 4., 5., 6., 7. Speicher (Oberflachenwasser: 2., 4., ö. Tiefenwasser 3., 5., 7.) anyag-tartalmú (70 mg/l) kissé szennyezett víz tölti fel. A tápvíz nitrogéntartalma alacsonynak mondható (NH 4 +=0,2 mg/l; Nü 3- = 3,6 mg/l), foszfortartalma viszont produkcióbiológiai szempontból magas (P0*-=0,04 mg/l; max. júl. 28-án=0,08 mg/l). A közölt értékek a 4 különböző időpontban végzett vizsgálatok átlageredményei. A VIII. sz. főfolyás vizének minősége a tápcsatorna kitorkollása feletti szelvényben a vizsgálati időszakon belül bizonyos mértékű dinamizmust mutatott, de a víz megőrizte Ca-Mg-HCÜ 3-os jellegét (3. ábra 1.). A VIII. sz. főfolyás vize a vizsgált szelvényben Pantle és Buck módszere szerint oefí-mezoszaprób (S=2,35), kissé szennyezett jellegű. A toxikológiai vizsgálati módszerek közül a Daphnia magna-val végzett tesztvizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy időnként (pl. április 28.) a vízi élővilágra toxikus anyagok is jutnak a főfolyásba. 2. A tározó vizének minősége A tározó feltöltése után a tóvíz csak részben őrzi meg a tápvíz jellegét, ugyanis az egyes anionok (Cl-, SO'-, HCOj-, CO;-) és kationok (K+, Na +, Ca 2 +, Mg 2 +) egymáshoz viszonyított mennyiségében számottevő eltolódás volt észlelhető (3. ábra 2., 3., 4., 5., 6., 7.). Az ábrák Maucha szerint [cyt. 8.] készültek. Emellett kisebb-nagyobb változások előfordultak az egyéb vízminőségjelző
