Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

342 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. leni sikerea védekezés érdekében megteendő intézkedésekre. Összefoglalóan megállapította, hogy a Közép tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a rendkívüli hidrometeorológiai körülmények nyomán bekövetkezett árvizek elleni védekezést a szervezettség, a céltudatos felkészülés, a résztvevő szervek közötti összhang és egységes cselekvés jellemezte. Fehér Pál az újszerű védekezési módok és anyagok alkalmazásának tapasztalatait ismertette. Megállapította, hogy az árvíz elleni védekezésnek ugyan a Tisza völgyében évszázados hagyományai vannak, az újabb időkben azonban a víz elleni harc formái is erőteljesen fejlődtek. Ma már nem áll rendelkezésre korlátlan menynyiségű munkaerő, így a védekezési beavatkozások gyorsabb és hatékonyabb módszereit kell kidolgozni. A tanulmány bemutatja, hogy a hullámverés elleni védekezésre a PVC fólia milyen módokon használható. A töltésállékonyság megóvása érdekében a rőzse és a kószivárgók alkalmazásáról is ír. A műtárgyak védelme szempontjából a búvárok munkáját emeli ki. A közlekedés megoldására felhívta a figyelmet a vízi úti szállítás lehetőségeire. Polgár László a lokalizáció jelentőségét fejtegette. Megállapította, hogy az 1970. évi árvízi megrohanás során Romániában a Szatmárnémetinél bekövetkezett két szakadás vonatkozásában milyen lokalizálási lehetőségek lehettek volna alkalmasak. Szólott a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén lehetséges lokalizálásokról, a mentési, kiürítési ós védelmi tervekkel való összefüggésükről. Ismertette a lokalizációs csoport munkáját és szerepót az árvízvédekezés időszakában, valamint az 1970. évben végzett lokalizációs munkákat, nemkülönben az olyan magaspartok védelmével kapcsolatos problémákat, amelyeknek meghágása csak az egészen rendkívüli árvizeknél várható. Befejezésként röviden rámutatott az elkövetkezendő időszak lokalizációs munkálatokkal kapcsolatos teendőire. Makrai Mihály a vízügyi igazgatóságoknál működő árvízvédelmi osztagok helyét és szerepét értékelte. Leírja a védelmi osztagok szervezetét és megállapította, hogy az igazgatóság védelmi osztaga megalakulása óta több jelentős esetben bizonyította ütőképességét. 1965ben pl. ez az osztag a dunai árvízvédekezésen Jugoszláviában munkálkodott. Részletesen foglalkozott az osztag 1970. évi működésével, a koncentrált munkahelyeken történt védekezés, valamint a víziúti szállítás tapasztalataival. Megemlítette, az újszerű védőanyagok kipróbálásával kapcsolatosan az osztag munkája során nyert tapasztalatok lényeges részeit is. Nemes Gerzson a tájékoztatás helyével és szerepével foglalkozott. A vízügyi szervezet és a védekezést irányítók feladata, hogy az ávízvédekezés eseményeiről egyrészt az érdekelt főhatóságok, társadalmi szervek, intézmények, testületek illetékes vezetőit hivatalos úton, másrészt az országos közvéleményt a tömegközlési eszközök felhasználásával reálisan tájékoztassa. A jó tájékoztatás a legfőbb szellemi fegyver a védelemvezetés számára is. A jó tájékoztatásnak mértékadónak, megbízhatónak, gyorsnak, szabatosnak, előremutatónak, dinamikusnak és a közvéleményt formálónak kell lennie, úgy, hogy mindig újat közöljön, megszüntesse az esetleges bizonytalanságokat ós szükség esetén határozza meg az irányelveket is. A védelmi munkák növekedtóvel az 1970. évi árvíz során az igazgatóságon külön tájékoztató szolgálat megszervezésére került sor, amelynek nyilvánvaló része volt a sikeres árvízvédekezésben. Berényi Árpád az árvízvédekezés kihelyezett törzstagjainak szerepéről írt tanulmányt. A kihelyezett törzstagok szerepe a párt- és a tanácsi szervekkel való együttműködés, a munkaerő ellátás, az anyagellátás, a gépkapacitás biztosítása ós a szakértői tevékenység ellátása szempontjából igen lényeges. A szerző szükségesnek tartja a kihelyezett törzstagok munkája hatékonyságának további növelését. Töröcsik Ignác az 1970. évi árvízvédekezés során az árvíz és a belvízvédekezés kapcsolatát ismertette. Rámutatott, hogy az 1970. óv első fele belvízi szempontból is rendkívüli intézkedéseket követelt ós a műtárgyak védelme, valamint a megrongálódott művek helyreállítása szempontjából a belvízvédekezés munkálatait messzemenően össze kellett hangolni az árvízvédekezés követelményeivel. A világító berendezések, valamint a hírközlés, illetőleg más berendezések korszerűsítését a belvízvédekezés szempontjai szinte ugyanúgy megkövetelik, mint az árvízvédekezésé. * * * Örvendetes, hogy területi szerveink a központi értékelést megelőzően, sőt azt ilyen módon segítve külön kiadványban elsősorban saját tapasztalataikat ós problémáikat a műszaki közvélemény elé tárták. Az 1970. évihez hasonló árvizek elleni jövőbeni ismételten sikeres védekezés nyilvánvalóan akkor várható, ha a szerzett tapasztalatok szóleskörben ismertté válnak ós alkotó vitákon, tapasztalatcseréken sokoldalú értékelésre kerülnek. Dr. Vágás István