Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Bogárdi István: Árvízi előrejelzés és a hatékony árvízvédekezés

342 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. HIDROLÓGIA Árvízi előrejelzés és a hatékony árvízvédekezés ]>r. li O O A II I) 1 IST V A N* Bevezetés Magyarországon az árvízvédelem kiemelkedő jelentőségű, mert az ország területének 1/

1-e a folyók árterülete, itt él a lakosság 50%-a, a mentesített területen levő népgazdasági vagyon 300 milliárd forintra becsülhető és ebből 180 milliárd forint közvetlen termelési célokat szolgál. Az árvizet okozó folyók túlnyomó része szomszédos országok hegyvidékén ered és az ország sík- és dombvidéki területein nagyobb árvízi tározó, vagy árapasztó csatorna nem építhető. Vésztározók csak kisebb folyók hatékony árvízmentesítését segítik elő. Az árvízkárok csökkentésének hatékony eszköze tehát az árvízvédelmi töltésrendszer és folyószabályozási művek fejlesztése, az árvízvédekezésre való szervezett felkészülés és a védekezés. Árvízvédelmi szervezet |1] Az árvízvédekezés országos irányítása rendkívüli helyzet beálltáig az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, rendkívüli védekezés alatt az árvízvédelmi kormánybiztos, különösen nagy veszély esetén kormánybizottság hatáskörébe tartozik. A kormánybiztos a rendkívüli készültség alatt az ország egész területén gyakorolja a védekezéshez szükséges összes hatósági jogot. Feladata a védekezés egységes, központi irányítása, gondoskodás a mentesített területre betört víz lokalizálásáról és mederbe való visszavezetéséről. A feladatok ellátása érdekében a kormánybiztos rendelkezik az állami szerveknek az árvíz elhárításához szükséges munkaerejével, anyagaival és felszerelésével. Ha a helyi erők mozgósításával az árvízveszély nem küzdhető le, a kormánybiztos jogosult a honvédelmi miniszter, illetve a belügyminiszter útján, velük egyetértésben a néphadsereg, illetve a belügyi szervek műszaki és karhatalmi egységeit igénybe venni. A kormánybiztos intézkedéseit a központi törzs útján adja ki, amelynek szervezetét az 1. táblázat mutatja. A kormánybiztosi törzsben az érdekelt minisztériumok tárca-összekötői dolgoznak. A kormánybiztos a védekezés műszaki és gazdasági vezetését a műszaki irányító törzs útján látja el. A törzs mérlegeli a vízügyi igazgatóságok véleményének figyelembevételével a védekezéshez szükséges igénveket és intézkedik kielégítésükről. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet a járműellátás, a repülő- és hírközlő szolgálat, a jégtörő hajók, jégrobbantás, búvárok és különleges * Országos Vízügyi Hivutal, Budapest. védelmi osztagok tekintetében áll a Műszaki irányító törzs rendelkezésére. A fővédvonalakon és a 11. rendű védtöltéseken, valamint a lokalizáló töltéseken az illetékes vízügyi igazgatóságok védekeznek. Az igazgatóságoknál évenként elkészített készültségi kimutatás rögzíti a dolgozók rendes munkakörétől eltérő védekezési beosztást. Az árvízvédelem területi felelős irányítója az igazgatóság vezetője, akinek intézkedéseit a helyi árvízvédelmi törzs továbbítja az árvízvédelmi szakaszok védelemvezetőjéhez. A legkisebb védekezési egység a gátőrjárás. A közvetlen árvízvédekezés itt történik. A vízügyi igazgatóságok védelem vezetősége mellé —a központi műszaki törzs mellett működő tárca-összekötőkhöz hasonlóan — a helyi állami és tanácsi szervek területi összekötőket rendelnek. Veszélyes árvízi helyzet esetén munkájukat a Területi Árvízvédelmi Bizottságok is megkezdik. Budapest főváros saját szervezetével végzi az árvízvédekezést. A helyi jelentőségű gátakon (körtöltések, vagy nyárigátak) a védekezést a tanácsi szervek, vagy vízitársulatok hajtják végre. Ezenkívül vannak olyan ipari és mezőgazdasági üzemek, amelyek saját árvízvédelmi rendszerrel rendelkeznek. Árvízi Előrejelzés Az árvizek elleni küzdelem sikerének nélkülözhetetlen feltétele a hidrológiai előrejelzés. Az 1. táblázatból is látható, hogv a hidrometeorológiai szakcsoport a műszaki irányító törzs egyik legfontosabb támasza. Helyes, nagyjelentőségű döntések alapját adja az előrejelzés. Á várható árvízi viszonyok tájékoztató ismerete konkrét eredményt hoz: a védelemvezetés idejében felkészülhet a szükséges munkaerő, gépek és anyagok helyszínre szállítására, idejében végrehajtható az esetleges kiürítés, vagy megtehetik az előkészületeket a mentés hatékony ellátására. Ismeretesek az olyan vizsgálatok, amelyek kimutatják, hogy hatékony előrejelzés esetén milyen mértékben csökken az előrejelzés nélkül fellépő kár [2]. Egyszerűen belátható az árvízi előrejelzés lényeges gazdasági eredménye és így minden lehetséges eszközzel törekednünk kell a jelenlegi megoldások továbbfejlesztésére. A gazdasági hatásoknál talán még fontosabb az előrejelzés pozitív szerepe az életbiztonsággal kapcsolatosan. Az árvízi előrejelzés a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízjelző Szolgálata keretében történik. Folyamatosan kapja az adatokat a hidrometeorológiai észlelőhálózattól (csapadék, vízállás, hó, jég stb.). Ide érkeznek a nem-