Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Toókos Ildikó: Élelmiszeripari szennyvizek jellemzése és a tisztítás technológiájuk főbb lépései

322 Hidrológiai Közlöny 1971. 7. sz. Dr. Toókos Ildikó: Élelmiszeripari szennyvizek jellemzése 2. táblázat Az élelmiszeripar ifibb vízszennyező iparágaiban a szenny víztechnológiai szempontból jellemző munkafolyamatok szenny vizminüsége Oxigénfogyasztás [g/l] IS OK [K/l í összes Nitrogén (R/l| Kterextrakt [g/l] összes szárazanyag [g/i] Imhoff kehelybe ülepíthető lebegő anyag [ml/l 00'] KMnO.-el K.Cr.O, el IS OK [K/l í összes Nitrogén (R/l| Kterextrakt [g/l] összes szárazanyag [g/i] Imhoff kehelybe ülepíthető lebegő anyag [ml/l 00'] Baromfiipar [25] Soványáru vágás, kopasztás feldolg Kövéráru vágás, kopasztás feldolg Máj-és tojásfeldolgozás 0,1—2,9 0,3—3,2 1,6—3,0 0,4—4,8 0,7—18 6,7—8,2 0,2- 1,9 0,6—15 3,7—4,7 0,02—0,25 0,06—0,3 0,1—0,3 0,004—0,4 0,06—25 0,09 2,7 0,5—3,6 0.9—28,6 4,8—8,8 10—50 2—50 8—20 Cukoripar [12] [31] -Répaúsztató és mosóvíz 0,3—2,8 0,2—22,6 3,3—11,3 2,6—30,5 0,5—5,4 2,1—18,5 — — 5,3—27,2 3,1 — 16,7 17—28 9 6 22,8 0,3—2,8 0,2—22,6 3,3—11,3 2,6—30,5 0,5—5,4 2,1—18,5 — — 5,3—27,2 3,1 — 16,7 Húsipar [29] Sertésvágás 0,7—1,7 1,7—8,3 0,5—2,4 0,9—4,8 1,8 0,2—0,8 1,2—3,9 1,6—17,4 1,5—11,6 1,1—11,6 3,1 0,7—3,9 0,6—1,4 1,9—14,8 0,2—2,6 0,4—3,4 2,6 0,2—0,7 0,02—0,3 0,2—1,5 0,02—0,3 0,07—0,7 0,1 0,02—0,2 0,09—1,3 0,06—0,3 0,07—2,3 0,01—1,8 1,0 0,009—0,3 1,6—2,9 3,4—45 2,1—29 4,6—11,9 7,2 2,0—4,1 8—20 20—80 2—20 10—100 5 1—4 Húsfeldolgozás Bélüzem Zsírolvasztó üzem Sonkakonzervkészítés 0,7—1,7 1,7—8,3 0,5—2,4 0,9—4,8 1,8 0,2—0,8 1,2—3,9 1,6—17,4 1,5—11,6 1,1—11,6 3,1 0,7—3,9 0,6—1,4 1,9—14,8 0,2—2,6 0,4—3,4 2,6 0,2—0,7 0,02—0,3 0,2—1,5 0,02—0,3 0,07—0,7 0,1 0,02—0,2 0,09—1,3 0,06—0,3 0,07—2,3 0,01—1,8 1,0 0,009—0,3 1,6—2,9 3,4—45 2,1—29 4,6—11,9 7,2 2,0—4,1 8—20 20—80 2—20 10—100 5 1—4 Konzervipar [20] I'aradicsommosó víz I'aprikamosó víz Hagymamo8ó víz Almamosóvíz Főzeléküzemből elfolyó víz lílansirozó (borsó) víz lílansirozó (bab) víz lílansirozó (paprika) víz 0,10-r-0,9 0,1—0,18 5,6—17,2 0,06—0,15 2,1—2,5 0,4 5,6 2,1 1,1 0,9—3,7 0,5—0,7 9,3—32 0,5—1,32 1,5—7,7 0,55 7,2 3,1 1,1 — 0,015—0,025 0,013—0,018 0,082—0,2 0,008—0,011 0,008—0,012 0,055 0,13 0,07 0,04 . — 0,6—1,0 1,9—4,8 4,8—14,5 0,5—1,32 0,7—4,3 2,43 2,9 2,7 2,9 0,2—39,5 0,0—3,5 0,0—10,0 0,15—1,9 1,8—14,7 15,0 0,0 0,0 3,2 Söripar [3] [32] Paiackfejtő-masszamosó, hordómosó .... Ászokpince vize 0,17—0,9 0,16—0.93 0,18—1,6 9,9—104,8 0,3—0,6 0,24—2,5 0,6—1,7 0,26—0,6 24.1—97 0,9—2,1 0,2 0,7 0.1 0,5 0,03 0,003 0,045 0,2—1,6 0,008—0,08 — 1,1—1,8 1,3—2,1 0,4—1,9 10,3—20,6 1.7—8,7 0—0,4 2,5—7,0 1,4—12,0 0,8—220 0.3—3,0 0,17—0,9 0,16—0.93 0,18—1,6 9,9—104,8 0,3—0,6 0,24—2,5 0,6—1,7 0,26—0,6 24.1—97 0,9—2,1 0,2 0,7 0.1 0,5 0,03 0,003 0,045 0,2—1,6 0,008—0,08 — 1,1—1,8 1,3—2,1 0,4—1,9 10,3—20,6 1.7—8,7 0—0,4 2,5—7,0 1,4—12,0 0,8—220 0.3—3,0 1. Előkészítés A gazdaságosan és eredményesen alkalmazható tisztítás technológiai kidolgozásának első és igen lényeges része a feladat részletes és körültekintő előkészítése. Az előbbiekből láthatóan a szennyvíz mennyisége, összetétele és koncentráltsága szorosan összefügg az üzem életével. Elengedhetetlen feltétel az iparágak gyártástechnológiájának részletes, üzemekre lebontott ismerete, a világszínvonallal való összehasonlítás tükrében. Tisztán kell látni a várható technológiai fejlesztést és ennek hatását a szennyvíz mennyiségre és minsőségre. A helyes adatok nyeréséhez technológiánként és termékenként teljes üzemi munkaidő (2—3 műszak) alatti vízmennviségmérés és átlagmintagyűjtés szükséges. Az adott üzemben hosszú időszak rendszeres megfigyelésének eredménye fogadható csak el, mint tervezési alapadat, annál is inkább, mert megfigyelésünk szerint az üzemi fegyelem egyik legdöntőbb befolyásoló tényező ezekben a kérdésekben. A szennyvizek 1. és 2. táblázatban látható változó összetétele miatt minden esetben átlagmintákat kell gyűjteni. Legcélszerűbben és legegyszerűbben úgy járhatunk el — ha nem áll rendelkezésre megfelelő automatikus mintavevő — hogy óránként azonos mennyiségű mintát veszünk és az üzemi munkaidő végével a vízmennyiség mérés adatainak megfelelő arányban összeöntjük az átlagmintát. Ipari üzemek szennyvízvizsgálatainál célszerű mintavételi tervet készíteni és ennek megfelelően sorozat vizsgálatokat végezni. Ez lényegesen megkönnyíti az ipari szennyvizek vizsgálati adatainak egyébként igen nehéz értékelését. Az előkészítő munka igen fontos, a hanyag előkészítés helytelen irányba viheti a kísérleti munkát és a tervezést, a hiba helyre nem hozható. 2. Szennyvíztisztítási kísérletek Nagy Szervesanyagtartalmú élelmiszeripari szennyvizek tisztítástechnológiájának kidolgozására szolgáló kíséreti munkát az alant következő 3 részre osztottam: 2.1 A tisztítási folyamat elvi kérdéseinek tisztázása A kísérleteket szakaszos üzemben és általában igj£i kis (1 It) térfogatban végezzük, ezért a kapott eredmények csak elvi jelentőségűek; a számadatok csak tájékoztatják a szakembereket. Mégis nélkülözhetetlen része ez a kísérleti munkának, ugyanis igen fontos a szennyvíztiszítás technológiájának kialakítása és megtervezése szempontjából a tisztításra kerülő szennyvíz viselkedésének ismerete az eleveniszapos rendszerben, és a tisztítás várható mértékének megállapítása. Ezekkel a „lombik kísérletekkel" állapíthatjuk meg a szennyvíz főbb alkotórészeinek lebomlási sorrendjét és az eleveniszap szaporodás mértékét is, azaz az ún. egyensúlyi állapotnak megfelelő terhelési tartományt, amelynél az időegység alatt keletkezett új iszap mennyisége közel azonos az eloxidálódott mennyiséggel. Ezzel kapcsolatban fontos megismerni azokat a tényezőket, amelyek az egyensúlyt befolyásolják. A szennyvíz megtisztításához szükséges oxigénigény mennyiségé-