Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

7. szám - Dr. Dávid László: Az öntözőrendszerek vízigényének jellemzése és vízgazdálkodási vonatkozásai

298 Hidrológiai Közlöny 1971. 7. SZ. Dr. Dávid L.: Áz öntözőrendszerek vízigényének jellemzése Lmi 100• soSOIOso50«/• 30 20 10 0 — — Jellemző időszak (májú s1-ougus^tus31) 1 (áprilisi szeptemberi) Mértékadó időszak - 1 (júliusl-augusztvs31.) \ 500 Tartósság [dekád] 3. ábra. A Kiskörei Öntözőrendszerek dekádonkénti vízigényének tartóssága a tenyészidő különböző időszakaiban (60 éves számított adatsor alapján) Abb. 3. Dauer der dekadenweisen Wasserbedarfe der Bewásserungssysteme Kisköre in den versclúedenen Pe rioden der Vegetationszeit (auf grund der bereclineten 60jahrigen Datenreihe) 1000 belül különböző időszakokra (tenyészidő, jellemző időszak, mértékadó időszak) készíthetünk vízigény tartóssági görbéket [6, 8], A 3. ábrán a VÍZITERV vizsgálatai alapján [20] a kiskörei öntözőrendszerek dekándonkénti vízigényének tartósságát ábrázoltuk a tenyészidő különböző időszakaiban, a 60 éves adatsorok felhasználásával. A 60 év tenyészidőszakaiban összesen 1080 dekádot, azaz adatot dolgoztunk fel. A vizsgált adatok maximális értéke 168 m

3/sec, minimális értéke 2 m

3/sec, gyakorlatilag nulla. A 4. ábrán tényleges vízfogyasztási adatok alapján a Középtiszavidéki VlZIG (Szolnok) területén levő rendszerek (2. ábra) összesített napi közepes vízfogyasztásának tartóssági görbéit tüntettük fel az 1965. és az 1967. évben. Látható, hogy a nedves 1965-ös évben a fogyasztás lényegesen egyenetlenebb volt, mint az átmeneti jellegű és kétszer olyan nagyságvi vízzel ellátott területű* 1967-es évben. JELMÁGYARAZAT: ISS5 (vinel ellátott terület 18000 ha) m (vinel ellátott terület 31000 ha) 0 ' 50 K»M 4. ábra. A tenyészidei összesített napi közepes vízfogyasztások tartóssági görbéi a Szolnoki VÍZIG öntözőrendszereiben Abb. 4. Dauerlinien des summierten táglichen mittleren [Vasserverbrauehs in der Vegetationszeit in den Bewasserungssystemen der Wasserwirtsehaftsdirektion Szolnok Az 5. ábrán a Tiszavölgy vízgazdálkodása és az öntözési igények jellemzése szempontjából egyaránt alapvető fontosságú Tiszalöki Öntözőrendszer (2. ábra) tenyészidőn belüli napi közepes vízfogyasztásainak tartóssági görbéit ábrázoltuk az 1965—69 közti ötéves időszak egyes éveiben. A Tiszalöki Öntözőrendszer vízfogyasztásán vagy vízigényén a Keleti és Nyugati Főcsatorna Tiszavasvári * Vízzel ellátott területen azt a területet értjük, amelyet öntözőrendszerben a vizsgált évben legalább egyszer öntöztek és amelyen az adott évben haítenyésztést folytattak. beeresztőzsilipjein együttesen kivett vagy ott kivételi igényként jelentkező vízmennyiséget értjük. Ebben az időszakban az 1968-as év száraz, az 1965—66-os évek nedves, az 1967—69-es évek pedig átmeneti jellegűnek tekinthetők. Megfigyelhető az ábrán a tartóssági görbék ilyen jellegű csoportosulása. A vízzel ellátható, berendezett terület nagysága a Tiszalöki Öntözőrendszerben 61 500 ha, melyből — mint az ábrán látható — évente eltérő nagyságú területet látnak el ténylegesen vízzel. Ehhez hozzá kell még számítani, a Körösvölgyi vízleadási kötelezettség folytán, a Tiszalöknél kivett vízzel a Körösvölgyben ellátott területek nagyságát, amely a berendezett területek vonatkozásában 58 500 ba-ra becsülhető. Hangsúlyozzuk e számnak és úgy szintén az ebből származtatott évente vízzel ellátott területeknek a becslés jellegét, mivel a rendszer adottságai folytán a Körösvölgyben nincs arra lehetőség, hogy a vízzel ellátott területeket pontosan aszerint különböztessük meg, hogy vízellátásuk a határon túlról érkező természetes, a tiszalöki rendszer által leadott, vagy a Békésszentandrási tározás hatására megnövelt vízkészletből történik. Egyes esetekben, például a Hortobágy—Berettyón, határozott választ tudunk adni, de általában becslésre vagyunk utalva. Végeredményben az 1968. évi tartóssági görbe 109 000 ha, míg az 1965. évi tartóssági görbe 28 700 ha terület vízigényének eloszlását szemlélteti. Az 5. ábra görbéinek alapján a 6. ábrán megkíséreltük az eredő tartóssági görbe, illetve tartóssági felület megszerkesztését. Az irodalomból [21] megállapítható, hogy ilyen rövid idejű adatsorok esetén célszerű a centrális eredő görbét megszerkeszteni, amely az ábra felső részén látható. A vizsgálatba bevonva az évek számát (D) és az összes évet 100%-nak jelölve, megszerkeszthetjük az i=f (d,D) függvénykapcsolatot kifejező vízigény tartóssági felületet. A szerkesztésnél figyelembe vettük, hogy esetünkben egy óv a rendelkezésre álló ötéves időszakon belül az évek 20%-át jelöli. A vízigény tartóssági felületről megállapíthatjuk —• például —, hogy az évek 50%-ában, ezen éveken belül pedig tenyészidő 50%-ában a Tiszalöki Öntözőrendszer vízigénye legalább 25 m

3/s, vagy annál nagyobb. Segítségével továbbá lehetőségünk nyílt a JD=1%-OS, azaz 100 évenként egyszer előforduló év tenyészidőszaki tartóssági görbéjének megszerkesztésére is. A vízigény tartóssági felület célszerű eszköznek látszik a vízigények tartósságának jellemzésére, mivel az évenkénti ismétlődési gyakoriság mellett megadja a szóbanforgó éven belüli tenyészidei eloszlást is. A 6. ábra értékelésénél azonban figyelembe kell vennünk, hogy az mindössze öt éves