Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
6. szám - Dr. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása a cukorrépa és a paprika termésére
278 Hidrológiai Közlöny 1971. 6. sz. Dr. Vermes L.: Klórozott szennyvíz hatása jos kísérletben semmilyen káros hatással nem voltak. Mégsem állítható az, hogy a kísérletben alkalmazott kezelések kifejezetten károsak a cukorrépára, hiszen ha abszolút értelemben összehasonlítjuk a talajos és a homokos közegű kísérletek eredményeit, azt tapasztaljuk, hogy a homokkultúrában mind a gyökérhossz, mind a gyökérsúly, de különösen a levélsúly erőteljesebb fejlődésről, jobb ereményekről tanúskodik, mint amilyen a talajos változatban volt. Ezt támasztják alá a levélszámmal és levélméretekkel kapcsolatban elmondottak is. A homokkultúrás változatban a tiszta vizes kezelést csak a klórozatlan szennyvizes kezelés múlja felül, az is csak a gyökérhossz és a levélsúly átlagaiban. Ez a jelenség arra enged következtetni, hogy az aktív talaj adszorbeáló hatása, valamint az ott tevékenykedő élő szervezetek nagy szerej:>et játszanak a szennyvíz által a talajba juttatott növényi táplálóanyagok feltárásában és a növény számára fölvehetővé tételében, míg a homokban elsősorban a tápo.ldat biztosította, könnyen felvehető anyagok jelentették a növények fő tápanyagbázisát, és ez a tiszta vízben kedvezőbb arányban volt jelen, mint a szennyvizes kezelésekben. Mint már említettem, a második kísérlet lebontása után meghatároztuk a cukorrépa cukortartalmát is, mint a termés egyik legfőbb minőségi jellemzőjét. (Az eredmények kezelésenkénti átlagát a 2. táblázat tartalmazza.) Az adatok meglehetősen szórnak, szignifikáns különbséget nem mutatnak, de azt — a korábban tárgyalt paraméterekhez hasonlóan — jelzik, hogy e bellartalmi jellemző alakulása alapján sem. lehet károsnak ítélni a kísérletben alkalmazott kezeléseket a cukorrépa termésére. A mérési eredmények matematikai értékelése után állítottam össze a 7. táblázatot, mely tulajdonképpen a kísérlet eredménytáblázata. A matematikai analízis F-próbája 5%-os valószínűségi szinten igazolt tényleges különbségeket, ami azt jelenti, hogy az Szí)5o/ 0-értéknél nagyobb differenciák a kezeléshatásoknak tudhatók be. A klórozatlan szennyvizes kontrol-kezeléshez viszonyítva csak az ,,e" és a ,,d" jelű, 30 illetve 40 mg/l klóradagos kezelések rovására írható negatív előjelű különbség. Az öntözővízhez adagolt 30 ill. 40 mgjl szabad klór tehát károsan befolyásolta a paprika terméseredményét, a 20 mg/l-es klóradag viszont nem éreztette hatását. Ha ezt az eredményt Összevetjük a paprika jelzőnövény fejlődését mutató magasságadatokkal (4. ábra), valamint a beltartalmi vizsgálat eredményeivel (3. táblázat), akkor azt tapasztaljuk, hogy utóbbiaknál csak az ,,e"-jelű kezelés hatása mutatkozik egyértelműen kedvezőtlennek, a ,,d"jelű kezelés ezeknél a mutatóknál még a ,,c"-jelű adatainál is jobb értékekkel szerepel. Bár ezek a különbségek nem szignifikánsak, azt a következtetést azonban levonhatjuk, hogy a 40 mgjl klóradagos kezelés nemcsak a paprika termésének mennyiségét, de annak minőségét, és a paprika fejlődését is károsan befolyásolta, a 30 mgll-es klóradag kedvezőtlen hatása csak a termésmennyiség csökkenésében volt kimutatható, a klórozatlan szennyvízzel öntözött kezelés eredményeihez képest. Ha a papz-ika terméseredményeinek nagyság szerinti sorrendjét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a klórozatlan szennyvizes kezelés itt is megelőzte a tiszta vizes kezelést, és bár a különbség nem szignifikáns, ugyanezt a tendenciát olvashatjuk ki a növekedési adatokból és a beltartalmi jellemzők adataiból is. A beltartalmi jellemzők tekintetében a legtöbb komponensnél nemcsak a ,,b"-jelű, de az összes szennyvizes kezelés felülmúlta a tisztavizes kezelés eredményeit, ami azt mutatja, hogy a szennyvízben lévő többlet-tápanyag kedvező hatása érvényesült. összefoglalás A dolgozat címében megjelölt és a Bevezetés c. részben részletezett célkitűzés megvalósítása érdekében három kísérletet állítottam be. Két kísérletben cukorrépa, a harmadikban paprika volt a tenyészedények jelzőnövénye. A kísérletekben lényegében kettős kontrol (tiszta vizes és klórozatlan szennyvizes) kezelés mellett a 10, 20, 30, 40 és 50 mg/l szabad klórral kezelt szennyvíznek, mint öntözővíznek hatását vizsgáltam a jelzőnövények fejlődésére és termésére. A cukorrépával végzett kísérletek eredményeiből levonható következtetések az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. Az I. sz. kísérlet tanúsága szerint a 40 és az 50 mg/l-es klóradagií kezelések károsan hatottak a cukorrépa fejlődésére és terméseredményére a kontrolnövényekhez képest, Káros hatásuk a vizsgált tényezők (levélszám, levélméret, gyökérhossz, gyökér- és levélsúly) mindegyikénélp= 1, ill. p=5%-os, a gyökérsúly adatoknál p=0,l%-os valószínűségi 4.2 Értékelés és következtetések a paprikával végzett kísérlet eredményeivel kapcsolatban A paprikával végzett harmadik kísérletben folyamatosan mértük a képződő terméseket. Ezen felül beltartalmi elemzést is végeztünk a paprikatermésből, melynek eredményeit — a kezelésenkénti átlagadatokat — a 3. táblázat foglalja össze. 7. táblázat A klórozott szennyvíz hatásának vizsgálatára beállított III. sz. kísérlet (1964) adataiból számított erredtnénytáblázat Taójiutfa 7. Taójun/a peíyjibmamos, cocmaejiennasi tu úaitmtx onbima Ne III (1964), npeóiiüuia'ietiiioeo ÜAH tuynenun 6AUSIHUH XAopupoeauHHX cmommx eod Tabelle 7. I)ie mis den Daten des Versuchs Nr. III. (1964) über die Untersuchung das Einftusses des gec.hlorten Abwassers berechnete Ergebnistabelle Kezelés jele Összes termés átlagsúlya [gj Sorrend PT/a 139,30 2 b 200,17 1 o 133,72 3 d 95,05 4 e 87,70 5 SzDs % 88,09
