Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Dr. Kozák I.–Tari J.: A talajnedvesség-hiány és az elhelyezhető öntözővíz-mennyiség közötti összefüggés

Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. 264 ÖNTÖZÉS A talajnedvesség-hiány és az elhelyezhető öntözővíz mennyiség közötti összefüggés Dr. KOZÍKI MII E • — TA R'I J Á'N.O S_* Az öntözővíz mennyiségét számos éghajlati, termőhelyi és biológiai elem formálja, alakítja. A meghatározás eléggé bonyolult, széles körű ismereteket igényel. Korábbi megállapításaink szerint [6] a számítás alapvető munkái a következők: — a várható teljes vízfogyasztás értékének, — az öntözéssel előkészítendő víz mennyiségének, — a talajnedvesség-hiány pillatnatnyi értékének meghatározása. A három munkafolyamat egymással összefügg, egymásra épül. Először meg kell ismernünk a kijelölt időszakra a teljes vízfogyasztást. Amennyiben ezen a bonyolult munkafolyamaton túl vavagyunk, azután a kapott adatok segítségével számítjuk az előkészítendő öntözővíz mennyiséget. Ezt a vízmennyiséget legegyszerűbb lenne egy alkalommal kiadagolni, de kérdés, elfér-e a beöntözhető talajréteg megüresedett hézagterében. A feladatokat a tervezői, termesztői munkában a leírt módon végezzük, az ismeretek feltárása viszont fordított sorrendben történik. Vizsgálatainknál először a talaj megüresedett hézagterével, a talajnedvesség hiánnyal, ill. az adott pillanatban elhelyezhető öntözővíz mennyiségével foglalkozunk. Kísérletek Munkánk közvetlen célja a vízháztartási egyenletből kiindulva, a tározásra igénybe vehető talajnedvesség viszonyának megállapítása, a beázási mélység meghatározása, valamint a beázással kapcsolatos összefüggések feltárása. A vizsgálat segédeszközéül szolgáló vízháztartási egyenlet egyszerűsített formáját a következőképpen írhatjuk le [4]: C + Ö=E+P + T+B+F, ahol C a csapadék, Ö az öntözővíz, E az elfolyás, P a párolgás, T a tározás, B a betakarítás, F a fotolizált víz. Vizsgálatainkhoz korábbi szabadföldi kísérleteink [2., 3., 4., 5., 7.] után 1967-ben és 1968-ban Gödöllőn tenyészedény kísérleteket állítottunk be (1., 2. és 3. kép). Ezen kísérletek faktoriális kísérletek voltak, a kombinációknak (fajta és beázási mélység) csoportosított elrendezésével. A kísérletben szereplő tesztnövények: Mv-5, Mv-48, és Mv-59-es kukorica fajták voltak. A tenyészedények vízellátását részben a lehullott csapadékkal, részben a természetes csapadékot kiegészítő öntözővízzel biztosítottuk. A beszámítható csapadék mennyisége 1967-ben 252,7 mm, 1968-ban 241,8 mm volt. *Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 2. kép. Tenyészedényes kísérlet kukorica növénnyel. Gödöllő, 1968. aug. Kozák Imre felvétele Bild 2. Zuchtgefáss-Versuche mit Maispflanzen Gödöllő, Aug. 1968 1. kép. Lefedett tenyészedények a téli hónapokban. Gödöllő, 1967 Kozák Imre felvétele Bild 1. Abgedeckte Zuchtgefásse in den Winter-Monaten. Gödöllő, 1967