Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

6. szám - Juhász E.–Rácz T.: Budapesti környéki településgyűrű vízellátása és szennyvízelvezetése

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 51. ÉVFOLYAM G. SZÁM 245—292. oldal Budapest, 1971. június VÍZELLÁTÁS—CSATORNAZAS Budapest környéki település-gyűrű vízellátása és szennyvízelhelyezése Szennyvízelhelyezés* J II H Á S 7, E N 1) R K** és K Á C Z T A M Á. S*** A Hidrológiai Közlöny 1970. évi 8. számában megjelent e tanulmány első része, amely a vízellátással foglalkozott. Emlékeztetőül bemutatjuk azt az ábrát, amely a lakosszám és a vízigény növekedését mutatja (1. ábra). LAKOSSAS SZAMA M' 1026000 ossusloKos 320000 VÍZIGÉNY NQVEKEDES [rrp/nap] 551170 ossies lakos íJSgiena 505100 állandó ollando 306000 ideig l-l állondi 78000 óllog 260000 , CSÚCS ; 730000 átlag m 1969 1985 2000 2000 1. ábra. Lakosság és vízigény növekedése a vizsgált területen Abb. 1. Vermehrung der Bevölkerung und Anstieg des Wasserbedarfs im untersuehten Oebiet A cikk rámutatott arra, hogy a Duna-kavicsra támaszkodó vízbeszerzés lehetővé és ésszerűvé teszi azt, hogy a főváros körüli település-gyűrű — e kiemelkedően fontos településcsoport — négy regionális vízmű létrehozásával gyakorlatilag önellátóvá váljék a vízellátás területén. Már a nevezett első tanulmányrész is utalt arra, hogy a vízellátás várható rohamos fejlődése elkerülhetetlenül súlyos problémává teszi a szennyvízelhelyezés, a csatornázás és a szennyvíztisztítás megoldását. A jelenlegi belvzet vizsgálata e tekintetben még a közműves vízellátásnál is nagyol)!) elmaradottságot jelez. A fővárost közvetlenül övező Pest megye mintegy 040 000 hektár területéből és azt az érintő kb. * A cikk a VIZITERV-nél készült tanulmányterv anyagát is felhasználta. ** Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. *** Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest. 870 000 lakosból a település-gyűrű — részben mesterséges, részben természetes lehatárolódása folytán — csupán kb. 300 000 hektárnyi területet és hozzátartozóan kb. 340 000 lakost tart számon jelenleg. A lehatárolt területen 79 község és 3 város, azaz összesen 82 település kerül vizsgálat alá szennyvízkezelési vonatkozásban (2. ábra). A település-gyűrű lehatárolásánál a városrendezési szempontok és a vízgazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vették. Ez a lehatárolás azonban az élet igényei alapján -— szükségszerűen — rugalmasan módosítható. A vizsgált területen a népsűrűség 136 fő/km

2, lényegesen magasabb az országos átlagnál, s a fejlődés országos viszonylatban itt a legdinamikusabb. A lakosság kb. 91%-a lakik belterületen. A lehatárolt vonzási övezetben a szerkezeti kapcsolódás tekintetéljen megkülönböztethetünk úgynevezett „intenzív települési övezetet" (pl. Budakalász, Budaörs, Kerepes, Üröm stb.) — amelyek szorosan simulnak a főváros határához—, a település belső övét (pl. Mende, Délegyháza stb.), s az úgynevezett „bolygó övezetet" melyek jogilag önálló városok, s külön vonzással is rendelkeznek, (pl. Vác, Gödöllő) de a fővárossal való szoros kapcsolatot megtartják. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1005/1971. sz. határozata foglalkozik e kérdéssel, s a szűken értelmezett települési övezetként 44 „kiemelt" települést határoz meg. A területen lakók szociális körülményeinek biztosításánál meg kell közelíteni a főváros ellátási színvonalát, és ez nem kis feladat. Az országos átlaghoz viszonyítva az övezet infrastruktúrája igen fejlett, a szociális higiéné fokozása szintén elkerülhetetlen követelmény. A vizsgált övezet csatornázottsága — központi helyzetének ellenére -— az országos átlag alatt maradt. Erre az igen lényeges közműfejlesztésre csupán az elmúlt kb. 10 éves időben tudtak némi gondot fordítani. A vizsgált vonzási övezetben 1970. évben a meglevő csatornahálózat-hossz (Nagy-Budapest nélkül) 70,1 km. A fejlesztés szerint 1985-ig összesen