Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
5. szám - Könyvismertetés
244 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Dr. Wisnovszky l.: A vízügyi kutatás problémái BepyTCH B yqeT Te noTpeöHOCTH rio pa3BHTiiic BOAHOTO X03HHCTBa, KOTOpbie C03flaK)TCH TeXHHKO-SKOHOMHMeCKHMH aHajiM3aMn. 3TH NOTPEÖHOCTH ONPEFLEJIHIOT coflep>Kanne H neiiu HccjieAOBaHHií. .IJaeTCH oö3op paHHHx MCTOflOB njiaHHpOBaHHfl HCCHeflOBaHHH H HX He^OCTaTKOB. M3 HHX NO^POÍJHO 3ANHMAETC5I OFLHOFL H3 OUIHÖOK, KORFLA njraH HCCJie^OBaHUH onepaJicH TOJibKO Ha HaynHbie noTpefmocTH h He Ha oömecTBeHHbie TpeőoBanníi. yi<a3biBaeTCfl Ha Ba>i<HOCTb npOTHOSOB C TOMKH 3pGHHH njiaHHpOBaHHÍI HCCJieflOBaHHH. BY^yiuiiH njiaH HccjieflOBaHHií aBTop peKOMeH^yeT npoBecTH c noMombio cocTaBJieHHH ijejieaux nporpaMM. OfíjiacTb BOAOxo3HÍíCTBeHHbix HccneflOBaHiiií onpeflenjieTCH no cjie«yiomHM 3 rpynnaM: HCCJie/JOBaHHÍI no X03flHCTB0BaHHK) C BOflHbIMH pecypcaMH, — HCCJreflOBaHHM, pa3BHBaioutHe BeAemui BOflHoro X03HHCTB3, HCCJie^OBaHUM IIO pa3BHTHI0 IHApOTeXHmieCKOrO CTpOHTejIbCTBa. ABTOPOM Obui COCTABJIEH őanaHc noTpeöHocTeií H iipoHSBOAHTejIbHOCTeíi HCCJie/lOBaHHH H flaeTCH MHO)KeCTBO BbiBOflOB Ha ocH()Be 3Toro öajiaHca. OiHTaeTCH, MTO cymecTByioinHe paMKH HCCJieflOBaHHií HeAOCTaTOMHbie. npe/viaraeTCji, MTO HCCJIEFLOBATE^bCKyro paöory, HanpaBjieHHyw HenocpeflCTBeHHo npaKTHMecKOMy BOAHOMy xo3HHCTBy Hy>KHO yBCJIHMHTb H BHTeCHHTb HayMHbie HCCJieflOBaHHH AOCJIOBHO TeopeTimecKoro 3HAMEHHH. NO npoBeAEHHBI.M HCCJIE«OBAHHHM BBIFLBJIÍIETCFL, MTO HEFLOCTAROMAÍI Hccjre^OBATEJIBCKAH NP0H3B0FLHTEJIBH0CTB B BeHrpmi OK. 24%. ABTOP npefljiaraeT 6onee uejiecooöpa3Hoe Hcn0Jib30BaHiie CYINECTBYROINHX NPOH3B0FLHTEJIBHOCTEIÍ H YBEJIHHEHHe 3(J)(J)eKTHBH0CTH ME>KAyHapOflHOrO COTpyAHHMeCTBa B oSjiacTH HccjieflOBaHHH. B KOHeMHOM HTore coo6maK)Tca neKOTopue cooöpaweHHJJ B CBH3H c ynpaBJieHHeM HAYQHBIX HccjieflOBaHHií, a TaKMce c BocnHTaHHeM HaytHbix HCCJieflOBaTeneíí. Probleme der wasserwirtschaftlichen Forschung Dr. Wisnovszky, I. Die Organisation der Forschungstátigkeit ist in Ungarn in den Mittelpunkt des Interesses getreten. Analysiert werden die Probleme der wasserwirtschaftlichen Forschung aus theinatischen, organisatorischen und wíssenschaftlichen Erwágungen, um die der wasserwirtschaftlichen Forschung abtráglichen Umstánde zu beseitigen und die Wirksamkeit der Forsehungsarbeiten zu erhöhen. Die Forschung definierend wird festgestellt, dass unter dem Begriff Forschung die Einholung und Anwendung von neuen Kenntnissen zu verstehen ist. Innerhalb dieser Definition, kann die neue Kenntnisse vermittelnde Forschung in Grundlagenforschung, angewandte und Entwicklungs-Forschungsarbeit gruppiert werden. Diese Begriffe werden an Beispielen illustriert. Verfasser gibt einen Überblick jener Entwicklungsbedürfnisse der Wasserwirtschaft, die sich aus techniseh — wirtschaftlichen Analysen ergaben. Diese Bedarfe determinieren Inhalt und Zielsetzungen der Forschung. Zurückblickend auf die frűheren Forsehungs-Planungsmethoden und deren Mángel, behandelt er eingeliend den Fehler, wenn das Programm bloss auf wissenscliaftliche Ansprüche und nicht auf gesellsehaftliche Bedürfnisse aufbaut. Auf die Wichtigkeit der Prognosen für die Forschungsplanung wird hingewiesen. Der zukünftige Forschungsplan sollte durch Zusammenstellung von Zielprogrammen ausgearbeitet werden. Das Gebiet der wasserwirtschaftlichen Forschung umfasst folgende 3 Gruppén: — Wasserwirtsehaftliche Forschungsarbeit — Forschungsarbeit zur Entwicklung der wasserwirtschaftlichen Betriebstatigkeit —- Forschungsarbeit zur Entwicklung der Wasserbautátigkeit Der Verfasser stellte eine Bilanz der Forschungsbedarfe und der Kapazitáten zusammen, um hieraus mehrere Folgerungen zu ziehen. Er halt die für die Forschungsarbeit angewandten Rahmen für zu gering. Er schlágt vor, die unmittelhar der praktisehen Wasserwirtschaft dienende Forschungsarbeit zu stárken und die abstrakte wissensehaftliche Forschung zurückzudrángen, da der Kapazitátsmangel der wasserwirtschaftlichen Forschung in Ungarn ungefáhr 24% ausmacht. Eine rationellere Nutzung der vorhandenen Kapazitát und effektvollere internationale Zusammenarbeit wird vorgeschlagen. Schliesslieh folgen einige Gedanken über die wissensehaftliche Lenkung der Forschungen sowie hinsichtlieh wissenschaftlicher Erziehung der Fachleute. L'Auné Ottó: A megbízhatóság becslése a műszaki tudományokban. Mélyópítéstudományi Szemle, 1970. 10. sz. (3 o., 3 irod.) A rövid, tartalmát tekintve általános jelentőségű tanulmány egyszerű példákkal igazolja, hogy a valószínűsógszámítás modern módszereit — így pl. a „szórás" számítása helyett a „konfidencia köz" meghatározását — a geodézia sem nélkülözheti. Gauss idejében nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy a mérések száma a konfidencia köz értékét befolyásolhatja. A geodéziában még mindig a klasszikus hibaelméletet használják, nyilvánvaló bizonyítókául egyrészt annak, hogy egy szilárdan kiépített számítási rendszer gátja lehet a továbbfejlődésnek, másrészt annak, hogy a geodéziában még nem tudták kísérletileg igazolni az új módszer helyességét és klasszikus módszer elégtelenségót. A Bp. Műszaki Egyetem Alt. Geodézia Tanszékének kísérleti bizonyítékokat is sikerült találnia a Studentmódszer alkalmazásának indokolására. A módszer szerinti számítás egyes bonyolultságainak áthidalására a Szerző közelítő képletsori is ajánl, amit természetesen nemcsak geodéziai, hanem bármely más valószínűségi kérdés megoldásánál is alkalmazhatunk. A tanulmány a hidrológusok helyes véleményalkotását is segítheti több, a mi tudományszakunkon is — a korszerű módszerek kellő elterjedésének hiánya miatt — egyelőre még vitatott kérdésben, és főként a valószínűségszámítás „klasszikus" szemléletének mielőbbi meghaladásában. Dr. Vágás István