Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Dr. Wisnovszky Iván: A vízügyi kutatás problémái

Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. 239 VÍZGAZDÁLKODÁS A vízügyi kutatás problémái Dr. WISXOVSZKY IVÁN* A hazai kutatómunka 1969-ben az érdeklődés homlokterébe került. Erre mutat, hogy az MSZMP Központi Bizottsága irányelveket adott a tudományos kutatások fejlesztésére, továbbá az MTA közgyűlése és a szakirodalom sok kutatást elemző cikke. Ezek közül főként az első a kutatásnak olyan hiányosságait tárja fel, amelyek a vízügyi ágazat kutatómunkájára is jellemzők és hátráltatják a kutatás hatékonyságának kívánatos növekedését. Ezért célszerű foglalkozni a vízügyi kutatás problémáival, hogy erősítsük kutatásunk gyenge pontjait, kiküszöböljük a hátráltató, akadályozó jelenségeket és megtaláljuk az egészséges fejlődés ösvényeit.** A vízügyi kutatás jellemzői Az útkeresés előtt tisztázzuk, hogy mit nevezünk kutatásnak. Szakasits D. György szerint a tudományos kutatási tevékenységbe a természet és a társadalom törvényeinek jobb megismerésére irányuló emberi tevékenység, továbbá ezeknek az új ismereteknek társadalmi felhasználása is értendő. Vízügyi kutatásnak természetszerűen az új vízügyi ismeretanyag feltárását és társadalmi hasznosítását nevezzük. A kutatásnak ez a definíciója magában foglalja az a/apkutatási, alkalmazott kutatási és fejlesztési kutatási tevékenységet. Az alapkutatás*** feladata közismert, ezért ezzel nem foglalkozom. Az alkalmazott kutatás alatt értjük azokat a módszereket és technológiákat előállító kutató munkákat, amelyeket a fejlesztés teljes folyamatának valamely közbenső lépcsőjében alkalmaznak a műszaki, gazdasági tervezésben, vagy a vízkészletgazdálkodásban stb. Fejlesztő kutatásnak nevezzük mindazt a tevékenységet, amely a vízgazdálkodás hatékonyságát növeli új termék vagy technológia kialakításával. Ide sorolható tehát a közhasználatban műszaki fejlesztésnek nevezett minden tevékenység. Példa a különböző szintű kutatások értelmezésére : ha az élőlények egy csoportjának új szennyvíztisztítási képességét fedezik fel, alapkutatási * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. ** Megjegyzem, hogy állításaimat igen nehéz mérhető paraméterekkel igazolni, Egy sor kérdésben érveim szubjektívnek ítélhetők. Célom az, hogy állításaim vitát indítsanak a hazai vízgazdálkodási kutatómunka egészséges erjesztésére. *** Az alapkutatást a vízgazdálkodás területén Dr. Hankó Zoltán nem tartja egyértelműen értelmezhetőnek. Véleménye szerint helyesebb e szakterületen alapozó és feltáró kutatásról beszélni. Elismerve ennek helytállóságát a továbbiakban mégis alapkutatás cím alatt említem röviden az új ismeretanyag feltárását célzó kutatómunkát. eredményt érnek el. Ha erre az ismeretre támaszkodva új szennyvíztisztítási technológiát dolgoznak ki, elvégzik a kapcsolatos alkalmazott kutatást, végül fejlesztési kutatással alakítják ki azokat a berendezéseket, amelyeken az új technológia segítségével megfelelő hatásfokkal üzemszerűen végezhető a szennyvíztisztítás. A fejlesztés teljes folyamatába tartozik a prototípus próbaüzeme, az üzemi előírások összeállítása, a szükséges szakképzés, végül a berendezések gyártásának megindítása. Akármelyik fajta kutató munkáról beszélünk, mindig szem előtt kell tartani, hogy a kutatásnak kettős célja van: új ismeretanyag kidolgozása és továbbítása bevezetésre (termelésre, alkalmazásra), továbbá részvétel az alkalmazást előkészítő fejlesztési folyamatban. E kettős cél együttesen kutatással (K) és műszaki fejlesztéssel (F) érhető el. Ezért a továbbiakban a kutatási-fejlesztési (K + F) tevékenységet kívánom elemezni, mint a vízgazdálkodás előrevitelének egyik legfontosabb összetevőjét. Hazánk vízügyi adottságai arra kötelezik a vízzel foglalkozó szakembereket, hogy a kutatást széles körben és hatékonyan műveljék, mert csak így lehetséges célszerűen gazdálkodni szűkös vízkincsünkkel. A széles körű művelést két tényező befolyásolja: a korlátozott szellemi kapacitás és a kutatásra, fordítható eszközök véges volta. Ezek a kényszerű határok teszik szükségessé, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenységét alapos vizsgálattal irányítsuk az optimális hatékonyság közelébe. A hazai vízügyi kutatás-fejlesztés eredménye két módon jöhet létre: a világszinten helytálló hazai kutatási munkával, amelyhez gondosan illeszkedő fejlesztő munka csatlakozik, vagy adaptáló munkával, amely kutatási eredmény, technológia, vagy gyártmány importjával oldható meg. Ide tartozik az igen divatos licencbeszerzés is. Az elmondottak alapján nem szorul magyarázatra az az állítás, hogy lehetőségeink csak csekély számú, gondosan kiválasztott témában engednek meg hazai kutató munkát, a feladatok legnagyobb részében adaptáló kutatást — külföldi eredmény átvételét és alkalmazását — kell választani egyegy fejlesztési feladat alapozására. A kutató munkával kapcsolatos társadalmi szükségletek elemzése A vízügyi kutatás-fejlesztés feladatait a társadalmi szükségletek szerint kell meghatározni, mert ennek hiányában nem lehet hatékony a kutatás, illetve a kutatásra fordított anyagi áldozatok nem szolgálják hatékonyan a vízgazdálkodás fejlesztését A hazai vízügyi kutatás első iránymutatója az 1962-ben kialakított állami távlati tudományos-