Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
5. szám - Dr. Oroszlány István: Az öntözővíz egyenlőtlen elosztásából fakadó károk. II. rész
218 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. SÁ. Dr. Oroszlány I.: Az öntözővíz egyenlőtlen elosztása M[mg] a~ Mellék vez. (a fővezeték hossza -Wm) * .0. X j 6 8 10 11 14 [perc] N/l '[mg]~~ J> t Mellék vez. (a fővezeték hossza-204m) A X i f i 1° n K ti 18 [perc] M [mgf A fy^kyez. (a fővezeték hossza:528m) N/l[mg] 15 20 25 30 35 40 45[perc] -108 m (szórófej táv.), 1. mellék vez. középső szórófeje [/] N [kg] 2,01,51,0 0,50b /\ _JT2 — r—V5" \~2rc__b _At!ag [5\ 0 100 200 ~m m 500 800 •i 6 8 10 12 14 16 18 20 21 24 26 '28 30[perc] Szórófej távolság [m] [/J Első 0,1-84 ,b, 1-240 C, 1.-534 Középső II.-138 ' II.-516 11-852 utolsó 111-480 JU.-624 JII.-948 5. ábra. Nitrogénes oldat kijutásának időgörbéje 50 kg 25%-os pétisó adagolása esetén Abb. 5. Zeitkurve des Auslaufes von stirkstoffhaltiger Lösungim Falle einer Dosierung von 50 kg 25°/ 0igen Düngemittel (Peter-Salz) 480m (szórófej táv.), 4. mellék vez. első szórófeje 492m (szórófej táv.), 3. mellék vez. utolsó szórófeje [3] 6. ábra. Nitrogénes oldat kifutásának időgörbéje 4x50 kg 25%-os pétisó adagolása esetén Abb. 6. Zeitkurve des Auslaufs von stickstoffhaltiger Lösung im Falle einer Dosierung von 4x50 kg 25%igen Düngemittel (Péter-Salz) mutatja, hogy a műtrágyaoldó tartálytól való távolság függvényében — jelentős idő eltolódással — jelenik meg a tápoldat, minél távolabb helyezkedik el a szórófej, annál később. Ha megfigyeljük az 5. ábrát azt is tapasztalhatjuk, hogy az idő eltolódásokat a műtrágya keveredése a fővezetékben is befolyásolja. Pl. a közelebbi mellékvezeték utolsó szórófeje (624 m) és a távolabbi mellékveí mellék vez. [f] a, első szárbfe] 2. mellék vez. [?] b, középső szórófej 3. mellék vez. p] q utolsó szórófej 4. mellék vez. p] 7. ábra. Az összes kiadott N hatóanyag (60 kg) mennyiségi eloszlása a berendezés mentén Abb. 7. Quantitative Verteilung des gesamten ausgegebenen Stickstoff-Wirkstoffs (60%) entlang der Einrichtung zeték második szórófeje (852 m) esetében a műtrágyás oldat közel azonos időben jelentkezik. A folyamatos adagoláskor pedig megfigyelhető, hogy a mellékvezetékek között lényeges koncentrá ció eltolódás is van. Mindkét esetben — 25%-os pétisót használva adott üzemelési mutatók mellett — a műtrágyaoldatok koncentrációja általában 0,08—0,2% között változott. A tápoldat változó koncentrációjából és kijutásának időeltolódásából következik, hogy az esőztető berendezéssel végrehajtott műtrágyázás nem tekinthető permet vagy levéltrágyázásnak, hiszen a tápoldat illetve a tápanyag nem maradhat meg a levélzeten. Ezt rendszerint az öntözés üzemelési rendszere (a szárnyvezetékek telepítése) sem teszi lehetővé, ha a műtrágyaoldó tartály a fővezetékre van kapcsolva. E szerint e műtrágyázási mód csak fej vagy kiegészítő trágyázásnak tekinthető, ahol az oldható tápanyagokat a víz a talajba mossa a növények gyökereihez de ennek mélysége függ a műtrágyázás idejétől, és a vízadagtól. Ezért a műtrágyázás idejét az üzemelés közben úgy válasszuk meg, hogy az öntözővíz a tápanyagokat minél mélyebbre tudja mosni. Ez azt is jelenti, hogy ily módon csak oldható és mozgékony, a talaj felszínén nem adszorbeálló anyagok — mint a nitrogén műtrágyák -—juttathatók ki. Ha a nitrogén mennyiségi eloszlását vizsgáljuk a berendezés mentén (a koncentráció és a kiadott öntözővíz szorzatából), akkor a 7. ábráról is jól láthatjuk, hogy az egyenetlen műtrágyaoldás és a csővezetékben való keveredés miatt szórófejenként is megfigyelhető egy maximum, illetve minimum pont. Minden mellékvezeték elején és végén kevesebb nitrogén jutott ki, mint a közepén, végül az első (9,08 kg N) és utolsó (8,44 kg N) mellékvezetéken összesen is kevesebb nitrogén jutott ki, mint a közbeeső vezetékeken (2-ik 13,28 kg — 3-ik 15,40 kg N). A kijuttatott N műtrágya mennyiségi eloszlásában igen jelentős 40—80%-osszórás tapasztalható. Az egyenletesség fokozható, ha a műtrágyaadagolás folyamatos és az oldódás egyenletesebb. Ez utóbbit előre oldott, vagy folyékony nitrogén (esetleg cseppfolyós ammónia) műtrágyával lehetne fokozni. Ehhez természetesen a meglevő tartálytípusok
