Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
5. szám - Garami Tibor–Matusek Géza: A budapesti hévíznyerő helyek védelme
202 Hidrológiai Közlöny 1971. 5. sz. Garami T.—Matusek G.: A budapesti hévíznyerő helyek műtárgyat létesíteni, amely a vizeknek a védőövezet területéről való szabad lefolyását akadályozza. A vódőövezet területén dolgozóknak, illetve ott lakóknak egészségügyi védelme fertőzéses megbetegedés esetén azonos a belső védőövezetnól ismertetett eljárással. Mind a belső, mind a külső védőövezeten levő épületek, lakások szennyvizeit meghatározott módon készült házicsatorna útján kell a közcsatornába, vagy a védőövezeten kívül levő szennyvíztisztító berendezésbe elvezetni. A háztartási és fürdővizeket csak a vódőövezeteken kívül szabad elszikkasztani, a házi szemetet vízzáróan ós jól tisztítható tartályokban kell gyűjteni ós a védőövezeteken kívülre szállítani, az árnyékszékeket betonlapra helyezett kiemelhető vastartállyal kell ellátni ós azt a közegészségügyi szabályok megtartásával kell kiüríteni. A hidrogeológiai védőövezetre vonatkozó főbb rendelkezések: A hidrogeológiai védőövezet határát a víznyerő helyhez tartozó vízgyűjtő terület nagyságának és hidrogeológiai adottságainak figyelembevételével kell megállapítani. Ezen a területen nem szabad olyan létesítményt építeni, amely a víznyerő helyet szennyezéssel veszélyeztetheti. Az övezetben tilos az erdőírtás, a bányaművelés, és minden, a víz tisztaságát és természetes állapotát veszélyeztető munka elvégzése. A védőövezet területén a szennyvíznek elvezetésére, a szennyező anyagok elhelyezésére és kezelésére vonatkozó általános rendelkezéseket a védőterületre vonatkozó határozatban kell megállapítani. A vízügyi törvény Vhr 36. §-a tovább megy az említett rendelkezéseknél és a kétdimenziós védőterület mellett, ha a vizek egészségügyi szempontból történő megóvása, vagy utánpótlódásának, mennyiségének, illetőleg minőségének védelme a káros felszínalatti behatások távoltartását teszi szükségessé, a vízügyi hatóság a felszín alatti vízkészlet védelmére — vízföldtani szakvélemény alapján — védőidom (védőpillér) kialakítását írhatja elő. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a háromdimenziós védelmi rendszer kialakítását. 3 A történelmi előzményekből levonható tanulságok A század elején kiadásra került belső és külső védőövezeteket kijelölő vízjogi engedélyek elavultak. Az akkori Budapest települési helyzete lehetőséget adott arra, hogy egy-egy forrás részére nagyobb kiterjedésű területeket lehessen kijelölni a geológusok szakvéleménye alapján külső 3 Az említett 11/1965. (VII. 11.) Korm. sz. rendelet ós az ezt — 1966. július 6-ával — életbe léptető 4/1966. (VII. 6.) Eü. M. sz. rendelet új fogalmat vezetett be. E szerint „A gyógyhelyen belül a betegek nyugalmának ós a gyógyítás rendjének biztosítása érdekében a betegellátási célra szolgáló részt védett területként kell kijelölni. A kijelölés az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik" [9], Különleges rendelkezést tartalmaz a vízügyi törvény Vhr. 35. §.(2) bekezdése is, amely szerint „Az egészségügyi jogszabályokban előírt esetekben a fürdők ós gyógyfürdők védelmére is védőterületet kell megállapítani" — A 11/1965. (VII. 11.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról szóló 4/1966. (VII. 6.) Eü. M. sz. rendelet 20. §-ának(l) bek. részletesebben fogalmazza az előbbi rendelkezést: „A vízügyi hatóság — az ORSZÁGOS GYÓGYFÜRDŐÜGYI IGAZGATÓSÁG javaslatára — a gyógyfürdőkön kívül védőterületet állapít meg: a) az elismert ásványvízzel vagy hévízzel üzemelt fürdőt fenntartó gyógyüdülők, b) az ásványvizet alkalmazó fizikotherápiás gyógyintézetek, végül c) a gyógyvíz ivó csarnokok védelmére". védőövezetként — A jelenlegi rendelkezéseket figyelembe véve, ezek a vízjogi engedélyek ma már nem tarthatók fenn. Meg kell azonban azt is említeni, hogy a főváros rohamos fejlődése miatt előállt jelenlegi viszonyok között az említett hármas védőövezet rendszer és ezeken túlmenően a háromdimenziós védőidom kialakítása, amely pontosan a hévíznyerő helyek védelme érdekében nagyfontosságú, rendkívül összetett és szerteágazó feladat. Kizárólag a főváros területét figyelembe véve a jelenlegi rendelkezések számos esetben nem vihetők keresztül és a törvények, valamint rendelkezések szellemének megfelelő korlátozásokkal, egyedi elbírálással lehet csak a védőövezeteket kialakítani. Fokozza a nehézséget az is, hogy az ivóvízellátó forrásokra és kutakra kiadott rendelkezés mellett a hévizek védőterületének kialakítására vonatkozó hasonló utasítás kiadásra még nem került 4» 5 Vízügyi vonalon — és ez alapjaiban érinti az egészségügyi és balneológiai szerveket is — az 1964. évi IV. t. c. 45. § (2) bek. szerint a vízügyi hatóság köteles a vízhasználatokat, — így a védőterületeket is — 1972. december 31-ig felülvizsgálni. Ennek során az új vízjogi engedélyek kiadásához elengedhetetlenül szükséges olyan egységes intézkedés, amely egyrészt tisztázza a fogalmakat, másrészt, az élettel és a gyakorlattal szorosan összhangban álló rendelkezéseket ír elő. Tervezetek és javaslatok a közös hidrogeológiai védőövezet kialakítására A Fővárosi Fürdőigazgatóság által készíttetett, a főváros területére kiterjedő egységes, közös hidrogeológiai védőövezet (Továbbiakban: VÉDŐÖVEZET) kialakítására vonatkozó tanulmánnyal kapcsolatban az érdekelt szakszervek és szakértők részéről több kiegészítő javaslat és észrevétel történt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál működő Balneológiai Bizottság 1965. december 14-én tartott ülése foglalkozott a kérdéssel, mely alkalommal bemutatták a hozzászólásokkal kiegészített tervezetet, amelyet a Bizottság további eljárási alapként elfogadott [10], Az összes érdekeltek megegyeztek abban, hogy a múltbani gyakorlattól eltérően, egy közös VÉDŐÖVEZET kialakítása elengedhetetlenül szükséges, mert a budapesti langyos és melegvizet szolgáltató források és kutak között a hidraulikai törvényszerűségeknek megfelelően, a vízutánpótlódási 4 Az ez irányú Eü. M — OVH. utasítás elkészítése folyamatban van. 5 A 2/1970. (I. 17.) ÉVM. sz. alatt életbeléptetett új Országos Építésügyi Szabályzat I. kötet, IX. fej. Vízellátási létesítmények 112—117. §-ai a védőterület hármas védőövezetének kialakítására változatlan tartalmú előírásokat tartalmaz, de itt sem történik megkülönböztetés az ivó- és a hévízvédelem között. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni azt is, hogy az ivóvíznyerő helyek védőövezeteinek kialakításánál — fővárosi viszonylatban — az előzőkben ismertetett nehézségek még fokozottabb mértékben fennállanak.
