Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

5. szám - Tavy Lajos

Hidrológiai Közlöny 1971. 4. sz. 199 sán egy ideig a vízmesteri iskola igazgatói teendőit is. Tavy Lajos vezető állásából 60 éves korában nyugdíjba került. Páratlan energiája nem hagyta nyugodni, leköltözött Győrbe, ahol új megbízás alapján eleinte mint miniszteri biztos, később erről az állásáról lemondva, mint egyszerű beosztott kultúrmérnök folytatta vízrendező mérnök munkáját 1959-ben bekövetkezett második nyugdíjazásáig. Azonban most sem tudott pihenni, szerződéssel újra munkába állt Győrben, régi munkaterületén, majd 1968-ban 83 éves korában felköltözve Budapestre, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézetnél dolgozott. Tavy Lajos nemcsak szorosan hivatalos munkakörében fejtette ki páratlan munkakedvét, hanem a társadalmi munkában is részt vett, ugyanilyen lendülettel. A székesfehérvári Mérnök Egylet elnöke volt, tagja a székesfehérvári Városi Tanácsnak, aMérnöki Kamaraképviseletében. Előadásokat tartott a budapesti, székesfehérvári, győri Mérnök Egyletben. írásban számolt be a Vízügyi Közleményekben a Nyúli vízmosáskötési munkákról, a Kultúrmérnöki szolgálat 50 éves jubileumi évkönyvében ismertette a hazai vízmosáskötési munkákat, ugyanakkor beszámolt a kassai Vízmester iskola működéséről. Hosszú munkás élet záródott le 1970. december 19-én, amelynek egyes kiemelkedő állomásait csak felvillantottuk. Ha most a sok értéken keresztül keressük, hogy mi volt a legnagyobb, akkor arra az emberi nagyságra kell rádöbbennünk, amellyel Tavy Lajos önzetlenül, a magyar vízimérnök eszméjéért, a magyar vizek megfékezéséért, rajta keresztül a magyar földért dolgozott, és amikor a sors úgy hozta, hogy vezetőbeosztását elhagyta, egyszerű beosztásban szolgálta azt a nagy gondolatot, amelyet mint fiatal mérnök maga elé tűzött. Mindenen keresztül részünkre, akik itt maradtunk, ez a legnagyobb értéke, mert irányt mutatott hogy kell dolgoznunk. Mantuáno József