Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1971. 4. sz. 194 Egyesüleii és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Hidraulikai cs Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1970. dec. 2-án tartott előadó ülésén dr. Starosolszky Ödön a diffúzió és diszperzió vízgazdálkodási feladatokban betöltött jelentőségéről adott elő. Az előadó ismertette a molekuláris ós turbulens diffúzió alapvető összefüggéseit, és a turbulens diffúziós tényező meghatározásának egyes egyszerűbb eseteit. Ismertette továbbá a diszperzió síkbeli áramlásokban ós nyílt medrekben bekövetkező jelenségét, jellemző szakaszait, a diszperzió kísérleti vizsgálatát és a diszperziós tényező meghatározására tett próbálkozásokat. Bemutatta a hő ós anyag diffúzió és a diszperzió összefüggéseit, ós a hődiffúziós egyenleteket nyílt vízfolyásokra vonatkoztatta. Felsorolt néhány diszperzióval összefüggő vízgazdálkodási feladatot; a szennyvíz bevezetés, rétegződés ós elkeveredós vonatkozásában. Befejezésként a jövő kutatási feladatait taglalta. A Soproni Csoport 1970. december 8-án bemutatóval egybekötött előadást rendezett, amelyen a résztvevők megtekintették a helyi szennyvíztisztító telep próbaüzemét. Ezt követően Márkus István (Sopron) és László Tibor (Lajosmizse) a szennyvíztisztító telep építészeti és gépészeti adottságait, Szolnoki Elemér ( Budapest) pedig a soproni szennyvíztisztító telep T. a. ütemben megvalósított mechanikai-szennyvíztisztítási technológiáját és fejlesztését ismertette. A Középdunántúli Csoport 1970. december 8-án Székesfehérvárott előadó ülést rendezett, amelyen Mohos Pál ,,A vízgazdálkodás, mint vízügyi hatóság" c. tárgykörben „Az eljárás alapjai" címen tartott előadást. Az előadást követően Pacliner Csaba (Szombathely) levetítette az aldunai erőmű építéséről készített színes filmjeit. A Borsodi Csoport, 1970. december 9-én előadást rendezett, amelyen Csoport Dezső a lipcsei szennyvíz konferenciáról tartott beszámolót. A Szegedi Csoport 1970. december 9-i ülésén ifj. Bogárdi János az 1970. évi tiszai árhullám vízhozamainak szegedi alakulásáról tartott értékelő előadást. Az előadó a Bp. Műszaki Egyetem vízhozam ós vízszínesés méréseit értékelve megállapította, hogy az árvíz szegedi június 2-i tetőzését a Tisza északkeleti mellékvizeiből származó árhullámra ráfutó második marosi árhullám okozta. Az északkeleti eredetű árhullám csúcsa az esésmérésekből és a vízhozamokból megállapíthatóan a tényleges tetőzésnél valamivel későbben következett volna be. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint az 1970. évi árvíz szegedi vízhozam tetőzését azonban nem a most vizsgált, LNV-t okozó árhullám hozta létre, hanem a május 21-én beömlő első marosi árhullám ós a Tisza akkor szállított vizének összhatása. A Hajai Csoport az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletével közös rendezésben 1971. december 11-én ankétot rendezett, amelyen a nagyüzemi sertéstelepek trágya kezelésének és hasznosításának kérdéseit vitatták meg. Az ankéton külön előadások ismertették a földoldómedencós, ülepítőmedencés és szűrős, a szalmaszűrős, a rázóasztalos elválasztási rendszereket, a szűrlet ós homogenizált, hígtrágya elhelyezési és biológiai lebontási eljárásokat. A Pécsi Csoport 1970. december 14-én rendezett előadó ülésén jugoszláv meghívott előadók: Gojko Pivar tanszékvezető tanár és Anna Szkender biológus (Eszék) számoltak be a vegyszeres gyomirtással történő csatornatisztítási tapasztalatokról. Az előadások csatlakoznak ahhoz a szakmai előadás sorozathoz, amelyet az 19ü8. évi jugoszláv hidrológus napokon az előadók tartottak. A Vízellátási és llidrolgeológiai Szakosztály 1970. december 15-i előadó ülésén Venkovits Ist ván a dorogi szénmedencében 19(30. ós 1970. között tett hidrogeológiai megfigyelésekről számolt be. Az előadó megállapította, hogy a karsztvízveszélyes dorogi szénmedencében folyó bányászkodás a vízháztartás természetes dinamikus egyensúlyában szükségszerűen változásokat okoz. A Dorogi Szénbányák a változás körülményeinek tisztázására vízmérő állomásokat és karsztvíz észlelő helyeket létesített. A rendelkezésre álló adatokat az előadó adta közre, hogy a későbbiekben rendszeres ós módszeres adathalmaz álljon a tárgyban rendelkezésre. A Soproni Csoport 1970. december 15-i előadó ülésén Lőrinezy István Sopron város vízműfejlesztési beruházásainak tapasztalatairól tartott előadást. Az előadáshoz Hargittay Nándor és Márkus István szólt hozzá, felkért hozzászólóként. A Szennyvíz Szakosztály 1970. december 16-án vitaülést rendezett, amelyen Tasfi László a szennyvíztisztító telepek tervezésének néhány időszerű kérdéséről, Földi Endre pedig a függőleges tengelyű felületi levegőztető szennyvíztisztítási alkalmazásáról tartott előadást. Az első előadás a biológiai ós mechanikai tisztítás és az iszapkezelés tervezési problémáiról az elméleti ós gyakoralti tapasztalatok ismeretében tett több fontos megjegyzést. A második előadás beszámolt a levegőztetŐk alkalmazásának üzemi eredményeiről, ós rámutatott a tervezést érintő több lényeges gépészeti, hidraulikai és gazdasági szempontra. A Békés Megyei Csoport 1970. december 17-i előadó ülésén dr. Vágás István a matematikai és kibernetikai módszerek vízgazdálkodásban történő alkalmazásáról tartott áttekintő előadást. Az előadó hangsúlyozta a kibernetikai megoldáshoz szükséges megfogalmazás fontosságát, a feladatok leírásában való erre alkalmas szemlélet kialakítását. Beszámolt a Magyar Hidrológiai Társaság keretében lefolyt hasonló tárgyú ankétok és megnyilvánulások tapasztalatairól. A Tatabányai Csoport 1970. december 17-i előadó ülésén Mészáros Károly a sertéstelepek szennyvizeinek eleven iszapos tisztításánál nyert üzemi tapasztalatokról számolt be. A Borsodi Csoport 1970. december 17-i előadó ülésén dr. Bársony Jenő a Keleti-Bükk talajszennyező településeiről tartott előadást. A Magyar Balneoklimatológíaí Egyesület 1970. december 10-én vízgazdálkodási témájú előadást, tűzött napirendjére. Ez alkalommal Haby Ivánné: ,,Vízgazdálkodási szempontok a gyógy- és hévizek felhasználásában" c. előadása hangzott el. Az előadó fejtegetéseiben a felmerülő igények jó és indokolt kielégítésével foglalkozott ós ennek megfelelően javasolta, hogy az újonnan létesítendő hévízműveknól hóvízhasznosítási előtanulmányokat folytassanak az előzetes dinamikus vízmérleg és az igények pontos meghatározásával, ill. az üzemelő hévízműveknól a vízgazdálkodási felülvizsgálat során készítsenek hévízmérleget. Az előadás szövege egyébként a ,,Gyógyfürdőügy" című folyóiratban jelenik meg. V. I. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály matematikai tárgyú előadásai keretében 1971. január 6-án előadó ülést rendezett, amelyen dr. Mislélh Elldrc a műtárgyak árvíz levezetésre történő méretezését valószínűség elméleti alapon, dr. Zsulfa István pedig a kisvízhozamok jellemzését új típusú eloszlásfüggvénnyel szintén valószínűség elméleti alapon tárgyalja. Az első előadás célja a gazdaságilag optimális biztonság meghatározása volt. A tervezett élettartam növekedésével az árvízlevezetósi biztonság csökken, így hídjainkat ós kisebb vízi műtárgyainkat az árvíz elég nagy valószínűséggel elviheti. A méretezéshez tehát nemcsak a tervezett élettartam figyelembe vételével meghatározott vízmennyiség valószínűségi jellemzőit kell megállapítani, hanem a műtárgy vízemésztő képességének mint valószínűségi változónak az értelmezése is szükséges. A két valószínűségi váltó különbségéből számítható biztonság az esetleges tönkremenetel alkalmával keletkező károk nagyságától függ. Dr. Zsuffa István a második előadásban szólott a valószínűségi eloszlás függvények becslésének két fázisáról: az eloszlástípus megválasztásáról és a függvény statisztikai úton történő becsléséről. Foglalkozott az előadó a matematikai statisztika törvényének alkalmazási