Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

4. szám - Dr. Benedek Pál: Tervezési irányelvek módosítása az eleveniszapos szennyvíztisztításnál (II. rész)

84: Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Tervezési irányelvek módosítása az eleveniszapos szennyvíztisztításnál II. rész Dr. BENEDEK P A L » a műszaki tudományok kandidátusa A tanulmánynak az előző számban megjelent első része foglalkozott az elméleti alapokkal, tehát a baktéri­um-szaporodás kinetikai elméletével, a folytonos fermen­táció anyagmérleg egyenleteivel. Ezt követték a kísér­letek, kutatási és műszaki fejlesztési eredmények, melyek megalapozzák és egyben indokolják a tervezési irány­elvek fejlesztését. Ezen belül foglalkoztunk a szenny­vízösszetétellel, nitrifikációval, hőmérsékletfüggéssel és az eleveniszap állapotjellemzőivel, különös tekintettel az utóiilepítésre. Tanulmányunk második részében foly­tatjuk beszámolónkat az utóbbi évtized kutatási ered­ményeiről. Hidraulika: tartózkodási idő és reaktor típus, oxigénbevitel Már sokan és sokat említettük a hidraulikai és biokémiai jelenségek fonódását az eleveniszapos tisztításnál. Ez a fonódás elsősorban az anyag­transzport területén válik teljessé. A hidraulika tudománya szorosan véve csak az impulzus transz­porttal (turbulens keveredés) foglalkozik, bár az analóg (hő-, anyag- stb. átadás) folyamatokra is céloz [54]. Az eleveniszapos szennyvíztisztításnál a hidraulika szélesebb körű, nemcsak fizikai, de fizikai-kémiai értelmezéséről van szó, mely az egy­mástól elválaszthatatlan impulzus-, hő- és anyag­átadási, valamint energiatranszport folyamatokat komplexen felöleli. A reakciósebesség és a reaktor egymástól elválaszt­hatatlan fogalmak. Mégis a gyakorlatban a szakaszo­san töltött keverős tartályban lezajló reakció sebességét kiemelten kezeljük. Ez annyiban jogosult, hogy — kon­venció alapján — ezt fogadta el a kémia az ún. reakció­mechanizmus vizsgálatára. Mi is erre a reakciósebességre utaltunk előzőleg is, amikor az elméleti alapokat kezd­tük tárgyalni. A folyamatos üzemben igen sok reak­tortípus lehetséges, de mindegyik visszavezethető két alaptípus, az ideális keverős tartály (completely mi­xed) és az ideális csőreaktor (dugattyús átfolyású, plug flow) valamilyen kombinációjára, illetve közbenső esetére. A reaktorokban végbemenő reakciósebesség a reaktor hidraulikai tulajdonságától függ, tehát attól, hogy — esetünkben szennyvízről lévén szó — a rajta át­haladó folyadékrészecskék, eloszlásfüggvénye miképp alakul [6]. Természetesen az ideális tartály- és csőreak­tor a gyakorlatban megvalósíthatatlan, mégis, igyek­szünk valamelyiket megközelíteni. Technológiai meg­fontolások alapján igencsak minden esetben a keverős tartály típust választjuk. Amig a gyakorlati tapasz­talatok alapján ennél kötött ki a szennyvíztisztító szak­ma, addig igen sok változat, módosítás volt ismert (Gould-rendszer, tapered aeration, kétszakaszos, iszap regenerációs, stb. stb.), melyek több-kevesebb előnyt biztosítottak a legősibb dugattyús átfolyású típushoz képest. Utóbbinál a szennyvíz és a visszatérő iszap a hosszan elnyúló (kígyózó) levegőztető medence elejére érkezik és az elegy a végén folyik ki, míg a többi válto­* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Bu­dapest. zatnál a szennyvíz és az iszap bevezetése, valamilyen elvi megfontolás alapján szakaszosan, megosztva tör­ténik. A keverős tartály típus vagy egyetlen négyzet (esetleg nagy átmérőjű kör) alaprajzú medencéből áll (illetve több ilyen párhuzamos alkalmazását látjuk), vagy hosszan elnyúlt medencealakot talá­lunk, melynek egyik hosszanti peremén egyenlete­sen elosztva érkezik a szennyvíz és ugyanígy, de elkülönítve a visszatérő iszap, majd a másik hosz­szanti peremén megosztva távozik az elegy. A 6. ábrán függőleges tengelyű rotorok (turbinák) esetén vázoltunk néhány medencealaprajzot és a hozzá rendelhető víz be- és kivezetést. Mivel lehetetlen a keverős tartály „ideális" kialakí­tása, az összes eddigi számításoknál figyelembe vett t átfolyási (tartózkodási) idő a valóságban kisebb érték a számítottnál. Az eltérés az eloszlásfüggvény (átfolyási görbe) kísérleti meghatározásával lehetséges. Egy új medencetípus kialakításánál ezt véghezvinni feltét­lenül célszerű. Amikor mi laboratóriumi és félüzemi kí­sérletekkel meghatározzuk a reakciósebességet és ezzel együtt átfolyási idő értékeket adunk meg, utóbbi a kí­sérleti reaktor hasonló hibáját tartalmazza. Nincs is semmi baj, amíg a kísérleti és a főkiviteli reaktor elosz­lás függvényei közel azonosak, de kellemetlen meglepe­tések érhetnek bennünket, ha az eltérés jelentős, pl. a geometriai méretekből számított átfolyási időhöz viszo­nyítva, az eloszlásfüggvényekből számítható átlagos át­folyási idő a kísérleti reaktorban 80%-os, a főkivitelben viszont csak 60%-os (utóbbiban több a holttér). Sze­rencsére ilyen nagy eltérések ritkák, de hogy a meglepeté­seket elkerüljük, a hidraulikai méréseket kívánatos el­végezni és ezek alapján alakítsuk ki a medencéket [7, 10, 20], Mint a (7) egyenletnél láttuk, az iszap tartóz­kodási ideje, az iszapkor, arányos a víz tartózkodási 6. Turbinás levegőztető berendezés vízbevezetésének és vízelvezetésének kialakítása Fig. 6. The design of inflow and outflow for turbine aera­tion system

Next

/
Oldalképek
Tartalom