Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
3. szám - Marton Lajos–Sellyey Gyula: Eltőmödött vízadó kutak feltárásának tapasztalatai
Marton L.—Sellyey Gy.: Eltömődött vízadó kutak Hidrológiai Közlöny 1971. 3. sz. 119 tatjuk be. Ezeken a fonalas vasbaktérium vázak mellett jól látható az amorf vashidroxid csapadók is, amely a vörös színű csapadéknak tekintélyes részét teszi ki. A 8. lcépen egy amorf csapadék széléről készült mikroszkópos felvételen illusztráljuk azt, hogy az amorf csapadék bizonyos esetekben voltaképpen baktériumos fonalak tömege, melyek egységes csapadékká álltak össze. A talajmintákban talált vasbaktériumok viszonylagos mennyiségét a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat Vasbaktériumok viszonylagos mennyisége a mintákban Minta helye I. II. III. TV. Szitagyűrű szövet ^4-szint .... 0 0 /í-szint .... -h — — — — C-szint + + + + —0 * + + D-szint .... + + + + + + + + + + + + + + + Vaskarmantyú A Szinva patak vizében, sűrű rozsda és egyéb csapadék, a Sajó vizében az előbbin túl erősen rozsdás vastag fonalszerű képződmények, a vizsgált kút vizében pedig fonalas vasbaktérium vázával kevert amorf csapadék volt kimutatható. Az adatokból látható, hogy a fonalas vasbaktériumok vázainak előfordulása a talajban a kút csövéhez közeledve és a mélységgel erősen növekszik. Ezek a vázak ugyancsak nagyszámban voltak kimutathatók a kút vizében, de a folyók vizében nem vagy csak alig voltak megtalálhatók. Azt a kérdést eldöntendő, hogy a cső közelében a baktériumvázak feldúsulása a vízáramlás sodró hatása következménye-e, vagy pedig a kérdéses helyen élnek és fejlődnek ki ezek a mikrobák, fiziológiai, tenyésztési vizsgálatokat végeztünk. Amennyiben ugyanis a kérdéses mintákból nem csupán a vizsgált baktériumok maradványai (vázrészek) mutathatók ki, hanem a mintákból élő mikrobák is kitenyészthetők, úgy megállapítható, hogy ott ezek a mikrobák élnek. Ezeknek a mikrobáknak a kitenyésztése igen nagy nehézséggel jár, minthogy a külső behatásokkal szemben nagyon érzékenyek. Tudomásunk szerint — legalábbis vizsgálatunk időpontjában — ilyen fiziológiai vizsgálatokat külföldön sem végeztek, ezért mindenekelőtt a metodikai nehézségeket kellett áthidalni. A vizsgálatok során számos tenyésztési eljárást és sokféle tápközeget próbáltunk ki. A részletek elhagyásával csak két fő típust reprezentáló tápoldaton végzett tenyésztési kísérletsorozat eredményeit közöljük. Az egyik tenyésztési eljárásnál a tápközeg szerves anyagot nem tartalmazott. A vasat frissen előállított vasszulfid szolgáltatta, megfelelő ásványi sóoldatot alkalmaztunk és az oldatot C0 2-vel telítettük úgy, hogy azt átbuborékoltattuk rajta. Ez a tápoldat Kucsera és Wolfe leírása alapján készült, és az autotrof vasbaktériumok tenyésztésére használatos. A (>. és 7. képen a vizsgált talajmintából, ill a bronz szitaszövet kaparékából származó vasbaktériumokról készült mikroszkópos felvételeket mu6. kép. Fonalas vasbaktérium amorf csapadékkal <l>omo 0. Jlutieünbiü öaKinepuü jtcenesa c aMoptfnibiMii ocaúKQMll 7. kép. Fonalas vasbaktérium dús amorf csapadékkal 0omo 7. JIuneŰHbiü öanmepuü 3iceAe3a c óozamuMu aMopifiHblMU OCadKÜMU 8. kép. A morf csapadék mint baktériumos fonalak tömege <l>omo 8. AMOptfiime occiúku, kok Macca .luueuuhix óaKmepuü
