Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
3. szám - Dr. Benedek Pál: Tervezési irányelvek módosítása az eleveniszapos szennyvíztisztításnál (I. rész)
110 Hidrológiai Közlöny 1971. 3. sz. Dr. Benedek P.: Tervezési irányelvek Az eleveniszapos reakciósebesség függése a hőmérséklettől [11] Táble 2. The rate of activated sludge reaction ver sít s temperature 2. táblázat s -03 s w o 02 Anyagcsere jellege Hőmérsékleti hat árok [°C] AH [cal] e Irodalmi hivatkozás 1. Keményítő adszorpciós eltávolítási sebessége 0 — 25 364 1,022 1,000 |H] 2. Túró szuszpenzió biooxidációja 0—25 17 000 2,66 1,103 [11] 3. Acetát bio-oxidációja 0—10 33 700 6,90 1,214 [11] Acetát bio-oxidációja 10—25 7 200 1,51 1,042 [Hl 4. Acetát szubsztrát légzés 0—10 37 000 8,42 1,242 [Hl Acetát szubsztrát légzés 10 — 25 7 200 1,51 1,042 [II] 5. Szacharóz biooxidációja 0—10 — 5,80 1,192 [11] 10 — 20 — 2,86 1,110 6. Szacharóz szubsztrát légzés 0—10 6,50 1,206 [11] Szacharóz szubsztrát légzés 10 — 20 — 2,72 1,105 7. Fenol biooxidációja 0—10 — 3,87 1,131 [11] Fenol biooxidációja 10 — 20 — 1,72 1,056 8. Fenol szubsztrát légzés 0—10 3,18 1,134 [11] Fenol szubsztrát légzés 10 — 20 — 2,0 1,072 9. Endogén légzés (4 féle iszapnál) 13 150 2,15 1,078 [Hl 10. 0 — 20 14 400 2,25 1,085 [19, 20] 0 -25 — 2,04 1,074 11. Nitrifikáció sebessége — — . 3,81 1,143 [19, 20] 12. BOl meghatározás során mért ()•, emésztés sebessége 4-20 — 3,55 1,135 [19, 20] emésztés sebessége 20 — 30 — 1,72 1,056 13. 2— 13 mérések mediánja: 0—10 10 35 300 13 150 6,15 2,09 1,199 1,076 Absz hőmérséklet reciproka to 3] Megjegyzés: 1, Adagolt acetatterhelés10 mg/i % Hózi szennuv.-böltenuésztmeleveniszapot használtunk 3. ábra. Az acetát biológiai oxidációjának hőmérséklet függése Fig. 3. The rate of biological oxidation of acetate versus temperature a 3. ábra mutatja, az endogén légzés, ill. lebomlás hőfüggése megfelel annak, amit az A rfhenius egyenlet szerint várhatunk, azonban a szubsztrát eltávolítási tevékenységnél kb. 7 °C-on törés áll be a hőfüggést kifejező görbében. Ugyancsak a VITUKI kísérletek bizonyították, hogy az adszorpció majdnem független a hőmérséklettől [11]. Ezek a tényezők rávilágítanak a folyamatos szennyvíztisztításnál várható jelenségekre. Itt azok az organizmusok reagálnak érzékenyen a hőmérséklet változásra, melyek diszperz rendszerben élnek, mint pl. a levegőztetett tavak esetében, vagypedig melyeknek generáció ideje hosszú, így pl. a nitrifikáló szervezetek [19, 20]. Lényegesen változik a helyzet az eleveniszapos berendezések esetében akkor, ha kisterhelésű rendszerrel állunk szemben. A teljesítményben — napi 0,5 kg BOI s/ /I kg lebegő anyag terhelése alatt, ami kb. ?s = 0,7 napnak felel meg — alig találunk csökkenést a víz lehűlése miatt [48, 60]. Ennek oka Wuhrmarm szerint elsősorban az adaptáció, tehát a mikroba populáció átalakulása a megváltozott környezet hatására [61]. Eckenfelder szerint a pelyhek részleges anaerobiozisa kiegyenlíti a melegebb és a hidegebb vízben élő organizmusok aktivitásbeli különbségét [ 19]. Fentiek tényként való elismerése mellett, szerintünk a legfontosabb tényező a kisterhelésű eleveniszapos rendszerek viszonylagos hőmérsékleti érzéketlenségénél az a nagyfokú tartalék, amely a magas iszapkor miatt — az eleveniszap adszorpció és raktározó kapacitásban rejlik. Az adszorbeált tápanyag lassú
