Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Farkas Péter–Rétiné Palotai Emese–Toókos Ildikó: Laboratóriumi kísérletek húsipari szennyvizek tisztításának vizsgálatához

Farkas P.—Rétiné, Palotai fi.—Toókos I.: Laboratóriumi kisértetek Hidrológiai Közlöny 1910. 1. sz. 305 Zsírüzemi szennyvíznél a BOI/KOI arányt 0,07nek találtuk. A vérnél a BOI értéke és a görbe alatti területek jó közelítéssel arányosak voltak a bemért vér mennyiségével. A BOI/KOI arány 0,5 körüli értéknek adódott. A légzés tápanyagkoncentráció függéséntik mérésénél a már egy másik dolgozatban ismertetett membrános 0

2-mórő cellát használtuk [7], Az elektródát az előlevegóztetett, endogén állapotban levő iszapba helyeztük, mozgásba hoztuk (1 löket/sec, lökethossz = 150 mm) és az re endogén légzésnek megfelelő csökkenő 0

2-koncentrációt regisztráltuk. Ezután rendre hozzáadtuk az iszapmintához a mérendő szennyvizet (pl. 0,15, 0,5, 1,5, 5, 15, ill. 50 ml vért, csapvízzel minden esetben 50 ml térfogatra hígítva) és a megemelkedett r összlégzési sebességet regisztráltuk (5. ábra). A görbe iránytangenséből a légzési sebesség kiszámítható volt. A mért r\r

e értéket az iszapelegyben a bemérés után beálló S

0 KOI koncentráció függvényében ábrázoltuk (6. ábra). Ez az értékelési mód közvetlenül megadja, hogy a levegőztetési rendszernek lökésszerű terhelés esetén hányszoros OC-t kell teljesítenie a szennyvízterhelés nélkül működtetett telepnél szükséges OC-hez képest ; a valóságban a heves 0

2-emésztés a lökés után néha csak rövid ideig (néhány percig) tart, amint az az 5. ábrán is látható. Feltételezzük, hogy a kezdeti heves oxigénemésztést a vérben kis mennyiségben jelenlevő, biológiailag igen jól bontható anyagok asszimilációja okozta. Az eredményekből levonható következtetések A KOI-lebontás görbéi támpontot nyújtanak a lebontáshoz szükséges levegőztetési időt illetően az oxigéndeficit görbék pedig a levegőztetési idő alatt emésztett 0

2-mennyiségét adják meg. Az eredmények tájékoztató jellegű pontossággal folyamatos üzemű, keverős tartályreaktorra — tehát a főkiviteli műre is — átvihetők, a következő megfontolás alapján: A lombikkísérlet kinetikája megegyezik a hoszszanti átfolyású (pl. flow) reaktoréval, az elérhető konverzió is közel azonos. Keverős tartályreaktor esetében 85—90%-os hatásfok eléréséhez mintegy háromszor hosszabb tartózkodási időt kell megvalósítanunk [1], Az összes komponenst magában foglaló, egyesített vágóhídi szennyvíz KOI-jának eltávolítása lombikban mintegy 6 óra alatt ment végbe ; ez jó összhangban áll azzal a tapasztalattal, hogy hasonló jellegű szennyvizek lebontására a keverős tartályreaktornak megfelelő levegőztető medencében 12—-24 óra tartózkodási idő javasolható [16]. Az iszapkezelés szempontjából az iszaphoz könynyen adszorbeálódó, lebegő szennyezéseket tartalmazó technológiai vizek által bevitt szervesanyag mennyisége a döntő. Vizsgálataink során ilyennek találtuk a zsírüzemi szennyvizet, ahol a KOI mintegy 90%-a adszorbeálható. Az oxigéndeficit görbe alapján számolt BOI ill. az iszapba bemért KOI aránya tájékoztatást nyújt arra nézve, hogy a bemért szervesanyag milyen mértékben oxidálódott a mérés időtartama alatt. Igv pl. a zsírüzemi szennyvíz esetében a bemért KOI-nak csupán 0,07-ed része oxidálódott el 1 nap alatt, ami azt mutatja, hogy a teljes biológiai stabilizációhoz még további, hosszú levegőztetés kellett volna. A vér esetében a BOI/KOI arány középértéke 0,5 volt. Ez jól egyezik a baromfiipari szennyvíznél Warburg eljárással mért BOI/KOI= =0,64 értékkel, és azt mutatja, hogy a vér szervesanyaga 24 óra alatt közel teljesen asszimilálódott. Ha azonban a rendszerben nitrifikáció is játszódik le, a biológiai oxidációhoz szükséges oxigén menynyisége a bevitt KOI kétszeresét is kiteheti [10]. A szennyvíz légzésnövelő hatásának mérése tájékoztatást ad arra nézve, hogy lökésszerű terhelés esetén miiven jelenségek várhatók. A légzésnövelő hatás a vérnél is kifejezett, mivel egy nagyobb lökés a légzést az endogén szint 80-szorosára is felviszi (6. ábra), de az is kitűnik az 5. ábrán bemutatott oxigénemésztési diagrammokból, hogy ezt az intenzív légzésemelkedést egy viszonylag kis menynyiségben jelenlevő komponens okozza, ami néhány perc alatt lebomlik, ezután az oxigénemésztés sebessége csökken. A zsírüzemi szennyvíznél a légzés40 30— 20 10 JE LM AGYARAI ATvágócsomok szennyvize • Zsírolvasztó szennyvize 0 3000 1000 2000 S

0 [mg/l KOI] 6. ábra. Különböző húsipari szennyvizek légzésnövelő hatása Ahh.G. Atmnn gserhöhende Wirkung verschiedener Fleischindít strie - A b wasser 20 t[perc] 5. ábra. A vágócsarnok szennyvizének hatása. az iszap légzésére Abb. 5. Einfluss des Schlachthallen- Abivassers auf die Schlammatmung - Iszopkoncentróció•• 3538 mg/1 15 ml vér