Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
7. szám - Farkas Péter–Rétiné Palotai Emese–Toókos Ildikó: Laboratóriumi kísérletek húsipari szennyvizek tisztításának vizsgálatához
301 Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. Beszámoló SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Laboratóriumi kísérletek húsipari szennyvizek tisztításának vizsgálatához FAKKAS'P É TE K* — H lí T I N 15, PA L O T A I EMESE* — TOÓKOS ILDIKÓ* A biológiai szennyvíztisztítás technológiájának tervezése elsősorban modellkísérleteken alapszik [4, 5, 9, 10]. A kísérletekhez idealizált üzemi feltételeket (egyenletes szennyvízhozam és minőség) biztosítunk. A kísérleteknél tehát az egyes termelési technológiák szennyvizeit a képződés arányában összekeverjük, mivel ilyen módon tudjuk meghatározni a szennyvíztisztító telep 0 2-beviteli igényének és fölösiszap termelésének tervezéséhez szükséges anyagmérleg egyenleteket [2, 9, 10]. A gyakorlatban azonban egy-egy ipartelepen belül a szennyvíz mennyisége és minősége a termelés függvényeként jellegzetes változásokat mutathat, amelyet a telep tervezésekor figyelembe kellene venni. Ezt megnehezíti, hogy a tényleges — a szennyvíztelep megépülte utáni — viszonyok, napszakonként! minőségingadozások, az előkészítő kísérletek időpontjában általában ismeretlenek. A tisztítási technológia megtervezésénél mindenesetre ismerni kell a telep üzembiztos működése szempontjából kritikus szennyvizeket, amelyek a tisztítóműben lökésszerű túlterhelést, oxigénhiányt, rothadást okozhatnak, vagy a normálistól eltérő mennyiségű vagy minőségű iszap képződését okozzák. A húsipari szennyvizek példáján bemutatjuk a VITUKI-ban a szennyvizek biológiai kezelhetőségének vizsgálatára alkalmazott metodikát, mely az átfogó anyagmérlegen túl figyelembe veszi a kritikus szennyvizek, illetve szennyező komponensek sajátos hatását is. Megjegyezzük, hogy az itt közölt vizsgálatokat pl. az adszorpciós méréseket nemcsak eleveniszapos, hanem kémiai koagulációs eljárások mérésénél is előnyösen alkalmazhatjuk. Nem térünk ki azonban a mérgező hatás vizsgálatára, melyet ugyancsak ajánlatos mérni a tervezési munka előkészítése során. A mérgező hatás gyors megbecsülésére más dolgozatokban több eljárást is találunk [10, 11, 12, 13]. Reakciókinetikai jellemzés A szennyező anyagot az oldott fázisból biológiai tevékenység, ill. az eleveniszap-pelyhek adszorbeáló képessége útján távolítjuk el. Míg az előbbihez tekintélyes reakció idő — tartózkodási idő — szükséges, az utóbbi szinte pillanatszerűen megy végbe, amikor a szennyvíz az iszappal elkeveredik [1, 6], Ez a jelenség jól tükröződik a különféle szennyvizek biológiai bontásánál mért sebességi állandók (ki) értékében is. A k í sebességi állandó a szennyvíz biológiai lebomlását leíró általános egyenletből vezehető le, mely a gya* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. korlati esetekben elsőrendű reakciót tételez fel[I, 2, 6]: qSp-Se rx = kl S" (, ) ahol q a szennyvíz hozama, V a levegőztető medence térfogata, S 0 a befolyó, S e az elfolyó szennyvíz KOI-ja vagy BOI-ja, X az eleveniszap koncentrációja. Az (1) egyenlet folyamatos üzemű, keverős tartályreaktorra vonatkozik. (Ilyennek tekinthető a legtöbb szennyvíztelep levegőztető medencéje.) Bhatla és munkatársai szerint az (1) egyenlet analógja szakaszos rendszerre (batcli test, lombikkísérlet) is felírható, csupán a V/q tartózkodási idő helyett a At levegőztetési periódussal számolunk. S Q a 0 időpontban mért, Se pedig a At levegőztetési idő eltelte után mért szervesanyag koncentráció (1. ábra). • sC"Vfi] koJvoguBOJ Reakciósebességi állandó a teljes szennyvízre nézve-Sg ~SI AtS e X az oldott szervesanyagra nézve: i.. So - Se *' AtS e* t[ora] JELMAGYARÁZAT•• S 0* Kezdeti szervesanyag Koncentráció az iszap-szennyvíz elegyben • S a » Adszorpció utón maradó oldott szervesanyog koncentráció S E - Maradék szervesanyog koncentráció t " Leveglztetési idl X - Iszapkoncentráció ' • 1. ábra. A biológiai reakciósebességi állandó kiszámítása a szervesanyaglebontás időgörbéjéből (Bhatta és munkatársai nyomán [3]) .466. 1. Berechnung der biologischen Rcaktionsgeschwindigkeits-Konstante aus der Zeitkurve des organischen Stoffabbaus (Laut Bhatla und Mitarbeiter) Annak ellenére, hogy a folyamatos üzemű, keverős reaktor és a lombikkísérlet a biológiai reakció körülményeit tekintve különbözik egymástól, az utóbbi segítségével mért ki reakciósebességi állandó mégis támpontul szolgál az átfolyásos üzemű keverős reaktorban lefolyó biológiai reakció várható sebességét illetően. Irodalmi adatok és saját méréseink egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a BŐI ill. KOI-eltávolítás sebességi állandója azoknál a szennyvizeknél magas, amelyek sok adszorpciós úton eltávolítható szervesanyagot tartalmaznak. Ilyen pl. a házi szennyvíz, valamint a vágóhídi zsírolvasztó szennyvize, amelynél ^=0,03—
