Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Farkas Péter–Rétiné Palotai Emese–Toókos Ildikó: Laboratóriumi kísérletek húsipari szennyvizek tisztításának vizsgálatához

301 Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. Beszámoló SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Laboratóriumi kísérletek húsipari szennyvizek tisztításának vizsgálatához FAKKAS'P É TE K* — H lí T I N 15, PA L O T A I EMESE* — TOÓKOS ILDIKÓ* A biológiai szennyvíztisztítás technológiájának tervezése elsősorban modellkísérleteken alapszik [4, 5, 9, 10]. A kísérletekhez idealizált üzemi fel­tételeket (egyenletes szennyvízhozam és minőség) biztosítunk. A kísérleteknél tehát az egyes terme­lési technológiák szennyvizeit a képződés arányá­ban összekeverjük, mivel ilyen módon tudjuk meg­határozni a szennyvíztisztító telep 0 2-beviteli igé­nyének és fölösiszap termelésének tervezéséhez szükséges anyagmérleg egyenleteket [2, 9, 10]. A gyakorlatban azonban egy-egy ipartelepen belül a szennyvíz mennyisége és minősége a termelés függvényeként jellegzetes változásokat mutathat, amelyet a telep tervezésekor figyelembe kellene venni. Ezt megnehezíti, hogy a tényleges — a szennyvíztelep megépülte utáni — viszonyok, nap­szakonként! minőségingadozások, az előkészítő kísérletek időpontjában általában ismeretlenek. A tisztítási technológia megtervezésénél minden­esetre ismerni kell a telep üzembiztos működése szempontjából kritikus szennyvizeket, amelyek a tisztítóműben lökésszerű túlterhelést, oxigénhiányt, rothadást okozhatnak, vagy a normálistól eltérő mennyiségű vagy minőségű iszap képződését okoz­zák. A húsipari szennyvizek példáján bemutatjuk a VITUKI-ban a szennyvizek biológiai kezelhetősé­gének vizsgálatára alkalmazott metodikát, mely az átfogó anyagmérlegen túl figyelembe veszi a kriti­kus szennyvizek, illetve szennyező komponensek sajátos hatását is. Megjegyezzük, hogy az itt közölt vizsgálatokat pl. az adszorpciós méréseket nem­csak eleveniszapos, hanem kémiai koagulációs el­járások mérésénél is előnyösen alkalmazhatjuk. Nem térünk ki azonban a mérgező hatás vizsgála­tára, melyet ugyancsak ajánlatos mérni a tervezési munka előkészítése során. A mérgező hatás gyors megbecsülésére más dolgozatokban több eljárást is találunk [10, 11, 12, 13]. Reakciókinetikai jellemzés A szennyező anyagot az oldott fázisból biológiai tevékenység, ill. az eleveniszap-pelyhek adszorbeáló képessége útján távolítjuk el. Míg az előbbihez te­kintélyes reakció idő — tartózkodási idő — szük­séges, az utóbbi szinte pillanatszerűen megy végbe, amikor a szennyvíz az iszappal elkeveredik [1, 6], Ez a jelenség jól tükröződik a különféle szennyvizek biológiai bontásánál mért sebességi állandók (ki) értékében is. A k í sebességi állandó a szennyvíz biológiai lebomlá­sát leíró általános egyenletből vezehető le, mely a gya­* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Bu­dapest. korlati esetekben elsőrendű reakciót tételez fel[I, 2, 6]: qSp-Se rx = kl S" (, ) ahol q a szennyvíz hozama, V a levegőztető medence térfogata, S 0 a befolyó, S e az elfolyó szennyvíz KOI-ja vagy BOI-ja, X az eleveniszap koncentrációja. Az (1) egyenlet folyamatos üzemű, keverős tartály­reaktorra vonatkozik. (Ilyennek tekinthető a legtöbb szennyvíztelep levegőztető medencéje.) Bhatla és mun­katársai szerint az (1) egyenlet analógja szakaszos rend­szerre (batcli test, lombikkísérlet) is felírható, csupán a V/q tartózkodási idő helyett a At levegőztetési periódus­sal számolunk. S Q a 0 időpontban mért, Se pedig a At levegőztetési idő eltelte után mért szervesanyag kon­centráció (1. ábra). • sC"Vfi] koJvoguBOJ Reakciósebességi állandó a teljes szennyvízre nézve-­Sg ~SI AtS e X az oldott szervesanyagra nézve: i.. So - Se *' AtS e* t[ora] JELMAGYARÁZAT•• S 0* Kezdeti szervesanyag Koncentráció az iszap-szennyvíz elegyben • S a » Adszorpció utón maradó oldott szervesanyog koncentráció S E - Maradék szervesanyog koncentráció t " Leveglztetési idl X - Iszapkoncentráció ' • 1. ábra. A biológiai reakciósebességi állandó kiszámítása a szervesanyaglebontás időgörbéjéből (Bhatta és munkatársai nyomán [3]) .466. 1. Berechnung der biologischen Rcaktionsgeschwin­digkeits-Konstante aus der Zeitkurve des organischen Stoffabbaus (Laut Bhatla und Mitarbeiter) Annak ellenére, hogy a folyamatos üzemű, ke­verős reaktor és a lombikkísérlet a biológiai reakció körülményeit tekintve különbözik egymástól, az utóbbi segítségével mért ki reakciósebességi állandó mégis támpontul szolgál az átfolyásos üzemű keve­rős reaktorban lefolyó biológiai reakció várható sebességét illetően. Irodalmi adatok és saját mé­réseink egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a BŐI ill. KOI-eltávolítás sebességi állandója azok­nál a szennyvizeknél magas, amelyek sok adszorp­ciós úton eltávolítható szervesanyagot tartalmaz­nak. Ilyen pl. a házi szennyvíz, valamint a vágó­hídi zsírolvasztó szennyvize, amelynél ^=0,03—

Next

/
Oldalképek
Tartalom