Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Dr. Varga Sándor: Cseppdinamikai hatások mérésére alkalmas mérőfejek tervezési szempontjai, különös tekintettel a csapadékfizikai kutatásokra és a szórófej vizsgálatokra

Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. 238 Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Szolnoki Csoport 1969. december 8-i előadóülésén Mészáros I'ál és Szatió Sándor a korszerű szennyvíztisztí­tási technológiáról, valamint az előregyártott elemek alkal­mazásáról tartott vitaindító előadást. A Tatahányai Csoport 1969. december 10-i előadóülé­sén a csoport mindkét szakosztályának rendezésében Ser­főző Iván az ipar iüzemek technológiai vizeinek zártrend­szerű gazdálkodásáról tartott előadást. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. december 10-i vitaülésén dr. Vavrik Ferenc a hidroökonómiai munka •szervezésének kérdéseiről adott elő. Az előadás átfogó jel­leggel tárgyalta az általános közgazdasági törvényszerű­ségek alkalmazásának szükségességét és érvényesülését a vízgazdálkodás területén, a gazdaságpolitikai és a köz­gazdasági szabályok kapcsolatának vizsgálatát, különös tekintettel a vízgazdálkodás fejlesztésére, az információs rendszer megfelelő működésének szükségességét, ami alapot teremt a gyakorlatban tapasztalható jelenségek elemzésére. A Békés megyei Csoport 1969. december I I-i előadó­ülésén Balló Iván u felszín alatti elhagyott medrek víz­gazdálkodási jelenségéről tartott előadást. Az előadás a Maros hordalékkúpjában fellelhető vízmennyiség haszno­sításának lehetőségeit tárgyalta. F. vízmennyiség hasz­nosításának különös jelentőséget ad, hogy a kiterjedt térség gyakorlatilag egyetlen vízszerzési lehetősége ez, és az ivó- valamint ipari víz biztosításán kívül még öntö­zési igényeket is ki kell, hogy szolgáljon. Az előadás a vízutánpótlódás és a vízkémiai viszonyok alakulásának kérdéseivel foglalkozott elsődlegesen. Az előadó a víz­utánpótlódásban a távolabbi, erdélyi területek felől tör­ténő horizontális vízmozgásnak is szerepót látta. A víz­minőség tekintetében javasolta, hogy az áramlás sodor­vonulatában kialakuló minimálisabb sófelhalmozódás kö­rülményeit kell hasznosítani. A Győri Csoport 1969. december 12-i előadóülésén Hajós Béla a Iiábei folyó alsó szakaszán eszközölt hidro­mechanizációs töltésépítés tapasztalatairól tartott elő­adást. A Vízellátási és Hidrológiai Szakosztály, valamint a Szennyvíz Szakosztály 1969. december 16-án előadóülést tartott, amelyen dr. Springer Ferenc, Wittinghof Béla és Molnár Lóránt a Velencei tó kormányprogram irányelvei­nek szellemében való közművesítésének jelenéről és fej­lesztéséről tartott előadást. Az előadások foglalkoztak a vízellátási rendszer jelenlegi átmeneti fejlesztésével és távlati, 12 000 nr'/nap vízmennyiségre való kiépítésével. Ezenkívül a szennyvízelvezetés és a korszerű, fejleszthető tisztítótelepekkel való tisztítás kérdéseivel ós a szenny­vizek a tótól való elvezetésének problémáival is foglal­koztak. A Tatabányai Csoport két szakosztályának 1969. de­rember 17-i előadóülésén dr. Réczey Gusztáv az 1969. évi müncheni európai szennyviz-szimpozion és kiállítás anyagát ismertette. A Borsodi Csoport Vízgazdálkodási Szakosztályának 1969. december 17-i előadóülésén Bán Miklós a felszín alatti vizekkel történő területi gazdálkodás megalapozásá­ról tartott előadást. A Nyíregyházi Csoport 1969. december 18-án vitaülést rendezett a vízellátás megvalósításának Szabolcs-Szat­már megyei lehetőségeiről. A vitát dr. Szeifert Gyula, a Felsőtiszavidéki VÍZIG főmérnöke vezette. A vitaülés foglalkozott a VÍZITERV által készített Nyírségi Regio­nális Vízellátási Tanulmányterv vízkészlet meghatáro­zásaival, a körzeti vízművek kialakításával, a létesítés műszaki és pénzügyi problémáival. Minthogy a megye jelenlegi 15,2%-os vezetékes vízellátottsága az előirány­zatok szerint 1980-ra 39%-ra fog növekedni, de még így is el fog maradni az országos és a szomszédos Hajdú­Bihar megyei fejlesztéstől, a jelenlevők egyetértettek abban, hogy Szabolcs-Szatmár megye vízellátási céljait esak a tervezés színvonalának emelésével, a termelőkapa­citás bővítésével, jobb építőanyag-ellátással, a meglevő üzemek gazdaságosabb üzemi vízgazdálkodásával, a szak­szerűtlen (kontár) kútfúró tevékenység megszüntetésével, valamint a munkaerő-helyzet problémáinak megoldásá­val lehet elérni. A Vízépítőipari Szakosztály az OVH Vízépítői pari Köz­ponttal, és az Építői pari Tudományos Egyesület Mérnöki Létesítmény és Közműépítési Szakosztályával együttesen 1969. december 18-án vitaülést rendezett a vízellátási és csatornázási nagy műtárgyak tervezéséről és létesítésé­ről. Az ülés előadója Valló Sándor volt. A Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesz­tési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szeik­osztálya a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közö­sen 1969. december 22-ón előadóülést rendezett, ame­lyen dr. Balogh János tartott előadást olaszországitanul­mányútjánuk tapasztalatairól. Flőadását vetített képek bemutatásával kísérte. V. I. A Nyugatduiiántúli Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyelete a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugatdunán­túli Csoportjával és a Zala megyei "Vízvédelmi Bizottság­gal közös rendezvényben 1969. november 14-én Zala­egerszegen az olajosszennyvizek tisztításával kapcsola­tosan szakülést tartott. Bevezető előadást Illés György, az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztályának vezetője tartott. A bevezető előadás ismertette a vízminőség-védelem szükségességét ós helyzetét, valamint az élővizeink tisztaságát fenye­gető veszély mértékét. A bevezető előadást követően Ney Sándor, a Zalai Kőolajipari Vállalat főmérnöke is­mertette az üzem gyártmányait, gyártástechnológiáját és az üzemi vízgazdálkodást. Különös hangsúllyal foglalko­zott. az ipari szennyvizek tisztításával. Az előadások után a szakülés résztvevői megtekintet­ték a kőolajüzem szennyvíztisztító berendezéseit, valamint a befogadó patakon foganatosított olajos szennyezés­megkötő módszereket. E módszereket az OVH-VIKÖZ Vízminőségi Felügyeletének irányításával a Nyugat­dunántúli VÍZIG Vízminőségi Felügyelete dolgozta ki. Helyszíni ismertetést tartottPásztó Péter azOVH-VIKÖZ VF. vezetője. A bemutató után lálottak alapján eldönthető volt, hogy a hidrofobizált perlit alkalmas szennyeződés-meg­kötő anyag és olyan igény is felvetődött, hogy ezt ne csak katasztrofális olajszennyezés esetén használják, hanem rendszeresen is használatba vegyék. Dr. Joó Ottó A Vízgazdálkodási Szakosztály 1970. január 7-i előadó ülésén dr. Szesztay Károly a hidrológia és a vízkészlet gaz­dálkodás távlatairól tartott előadást. Elsősorban a nem­zetközi szervezetek és programok kérdéseit tárgyalta az előadó, s rámutatott, hogy a víz világszerte kritikussá váló természeti készlet. Szólott az emberi környezet és bioszféra kérdéseinek a nemzetközi tudományos ós kor­mányzati szervezetek programjában történő figyelembe­vételéről. Ismertetést adott a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1967—1971 évi programjáról, valamint a Nemzetközi Hidrológiai Decennium helyzetéről és távla­tairól. Bemutatta számos nemzetközi szervezet vízkész­letgazdálkodási programját és értékelte ezeket a ma­gyar részvétel szempontjából. Az előadást követő vitát dr. Lászlóffy Woldemár vezette. A Szegedi Csoport 1970. január 14-i vitaülésón a lecsa­polási munkák tervezésének néhány irányvonalát mu­tatta be dr. Salamin Pál. Az előadó hidrológiai és hid­raulikai megfogalmazásban ismertette a lecsapolási fel­adatokat, rendszerezte a hazai lecsapolások feladatait, és külön kitért az alföldi talaj víztelenítési problémákra. Szólott a lecsapolási elemek tervezésének hidraulikai alapjairól, valamint a műszaki ós mezőgazdasági jellegű

Next

/
Oldalképek
Tartalom