Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Dr. Bolberitz Károly: Műanyagok szerepe a vízellátásban

118 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Dr. Bolberitz K.: Műanyagok szerepe a vízellátásban 5. táblázat Üvegszálvázas poliészterlapok vizsgálata TaőAutfa 5. HccAedoeamie nniiuscmepiibix MamepuuAoe, ü3eomoeAeHHbix co ctneKAsuibiM KpenAenue.\t Tabelle 5. Untersuchung von glasjaserverstdrkten Polyesterplatten • 3 Deszt. CsapN O S3 VÍZ víz a > + Deszt. víz + CO, Oxigénfogyasztás 7 nap után, mg/dm

2 l. sz. minta 18,(i 10,7 14,4 10,3 2. sz. minta 0,8 0,9 1,8 0,9 3. sz. minta 0,0 0,9 1,0 0,0 1 nap 70 °C-os friss vízben 9,8 — 4. sz. minta 1 nap 70 °C-on friss vízben 1,8 23,7 1,9 3,0 1,0 Összes száraz maradék 7 nap után, mg/dm

2 70 98 102 202 2,9 4,2 2,9 14 14 3,2 3,2 5,8 9,4 17 12 13 1. sz. minta 2. sz. minta 3. sz. minta 4. sz. minta 70 °C-on már egy nap alatt beálló igen nagy kioldódás mutatja, hogy melegvíz vezetés céljára ezek a poliésztercsövek nem felelnek meg. Azt, hogy milyen mértékben függ egy vas vagy betonfelületre felvitt műanyagréteg ellenállóképessége a víz oldóhatásával szemben a réteg készítésének módjától, némiképpen illusztrálja a 6. táblázat. Az itt felsorolt mintákat azonos bevonóanyaggal (Epamin) készítették, azonban más és más helyen (Budalakk, Hídépítő Vállalat, Magyar Hajó és 6'. táblázat Oldószeres epoxi-poliamid bevonatok vizsgálata TaőAUifa 6. HccAedoeamte anoKCU-noAuaMtidiibix notcpumuü, HanecsHHbix pacmeopnwiiiüMU eeu/ecmeaMii Tabelle 6. Untersuchung der Lösemittel-EpoxiFolyamid- Bela ge o Deszt. (,'sap— w VÍZ víz 8 Nfc Q > + Deszt. víz + CO„ Oxigénfogyasztás 7 nap után, mg/dm

2 1. sz. minta 6,2 3,6 1,7 1,3 2. sz. minta — 3,3 4,3 3,6 3. sz. minta* 0,5 0,8 1,1 1,1 4. sz. minta — 0,6 0,9 0,6 Összes száraz maradék 7 nap után, mg/dm

2 1. sz. minta 1,4 7,0 0 1,8 2. sz. minta — 38 34 172 3. sz. minta* 12 18 8,2 30 4. sz. minta — 17 3,8 3,0 Darugyár, Építéstudományi Intézet); a felvitel ecsettel történt, az alapozásban azonban voltak különbségek. A teljesen egyforma záróréteg ellenére a kioldódásban elég nagy különbségek mutatkoznak, aminek okát ezek szerint csakis a felvitel körülményeinek különbözőségében lehet keresni. Hasonló következtetések vonhatók le a 7. táblázat adataiból, amely összehasonlítást közöl azonos módon készített, különböző alapanyagú és különböző segéd- és töltőanyagú, illetve oldószertartalmú bevonatokról. A sok számszerű adat könnyebb áttekinthetősége és értékelhetősége céljából a kioldódás mértékét egy kioldódási viszonyszámmal próbáltam meg érzékeltetni. Ez a viszonyszám egy mérlegelt érték, melyet úgy szerkesztettem, hogy a négyféle vízminőségben a 7. napon mért oxigénfogyasztási és összes bepárlási maradék értéket külön-külön összeadtam, majd az oxigénfogyasztási összeghez hozzáadtam a bepárlási maradék összegének 0,4-szeresét. Ez azért látszott helyesnek, mert az eddigi tapasztalatok szerint az oxigénfogyasztás általában 2—3-szor érzékenyebben méri a kioldódást, mint a szilárd maradék. Ennek a táblázatnak adatai is mutatják azt, liogv mekkora különbségek jelentkezhetnek. Nagyon érdekes észlelés volt, hogy mind az uretán, mind az epoxi alapanyagú bevonatnál a középső rétegbe kevert bentonit, illetve homok töltőanyagot tartalmazó festékből készült bevonat adta a rosszabb eredményt. Érdekes, megfigyelés még e sorozatszerűen készített mintadaraboknál az, hogy bár az íz- és szaganyagok jelentkezése általában párhuzamos a szerves anyag kioldódással, de előfordulhat ennek ellenkezője is, az pl. hogv viszonylag kismértékű kioldódás mellett erős íz- és szaghatás jelentkezik. Érdekesnek látszott annak kivizsgálása is, hogy miként alakul a kioldódás hosszabb idő elteltével, csökken-e és milyen mértékben. A 8. táblázatban bemutatott példák mutatják, hogy e tekintetben is nagy különbségek jelentkezhetnek. Minthogy meleg vízben a vizsgált műanyagoknál minden esetben kiugró nagy kioldódás mutatkozott, természetes, hogy ilyen körülmények között a kioldódás megszűnése csak igen hosszú idő után válható (9. táblázat). 7. táblázat Oldószer-tartalmú műanyag bevonatok kioldódása 1 napos áztatás ntán TaB.iutia 7. PacmeopeHue nAacmMaccoeux nonpbimuü, HaHeceHHbix opeanutecKUMU MamepuajiaMu nocAe 7 dneeHoeo cmosHun e eode Tabelle 7. Atuswusserung der lösemittelhaltigen Kunntstoffbelage nach 7tcigiger Einweichung * 12 napos áztatás után. Alapanyag Kioldódás! viszonyszám íz. szac Szín 1. sz. minta poliészter 110 + + + 0 2. sz. minta poliészter 100 + + 0 j. sz. minta poliészter 33 + 0 fi. sz. minta polivinil 43 -f 0 7. sz. minta uretán 13 + 1) 8. sz. minta uretán 38 0 9. sz. minta epoxi 2 -f sárga 10. sz. minta epoxi 25 + + + sárga ) I. sz. minta epoxi fi5 + ++ + + 0 12. sz. minta epoxi + políamin 7 + + + + + 0 13. sz. minta poliészter 7 + 0