Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
6. szám - Dr. Barta István: Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből
Dr. Baria /.: Hidrogeokémiai vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1970. 6. ss. 245 1. táblázat A megvizsgál! felszíni vízfolyások vízgyűjtő területeinek néliány hidrológiai adata Tabelle 1. Einige hydrologische Daten der Einzugsgebiete der untersuchten Oberfldchengewasser Table 1. Hydrological data on the catchment area of the surface watercourses utudied Sorszám A vízfolyás neve A vízgyűjtő területe [km 2] Közepes vízhozam sokévi átlaga (KÖQ) [m : ,/sec] 1. Hosdat-p 14,2 0,035 2. Csenkő-p 38,4 0,1 1 3. Gönci-p 63,4 0,15 4. Tekeres-p 26,6 0,063 o. Aranyos-p 54,4 0,13 fi. Szerencs-p 347,2 0,80 « 1. Bózsva-p. (I) 158 0,54 8. Bózsva-p. (11) 233,6 0,69 9. Ronyva-p 521,8 2,25 10. Hotyka-p 32,7 0,09 1 1. Radvány-p 24,8 0,07 12. Tolcsva-p 137,0 0,28 13. Bényei-p 59,0 0,12 14. Bodrog (1) 12 386 111 15. Bodrog (II) 13 579 1 15 A vízgyűjtő területre hullott csapadék sokévi átlaga (1901—1950) A vízgyűjtő területről egy év alatt lefolyt vízmennyiség sokévi átlaga [1000 m 3] mm 1000 m 1 1 A vízgyűjtő területről egy év alatt lefolyt vízmennyiség sokévi átlaga [1000 m 3] 616 8 747,2 1 261,4 631 24 230,4 3 468,9 6 1 9 39 244,6 4 730,4 604 16 066,4 1 986,8 608 33 075,2 4 099,7 587 203 806,4 2 5228,8 639 100 962,0 17 029,4 627 146 267,2 21 759,8 — 70 956,0 633 21 680,1 2 838,2 631 15 648.8 2 207,5 649 88 913,0 8 830,1 599 35 341,0 3 784,3 — — 3 500 496,0 -— 3 626 640,0 Az egyes hónapoknál mutatkoztak ugyan eltérések a sokévi átlagtól, de éves viszonylatban az általunk vizsgált időszak átlagos csapadékösszege (599 mm), szinte azonosnak vehető a sokévi átlaggal (602 mm) [1], Vizsgálatunk céljából a lefolyás mennyisége a fontos. Mivel a terület felszíni vízfolyásainak vízhozama döntően a csapadékviszonyoktól függ, amely esetünkben szerencsésen jól egyezik a sokévi átlaggal, nagy hibát nem követünk el ha a lefolyás mennyiségi számbavétele során is a sokévi átlagot vesszük alapul. Ezt elsősorban az tette szükségessé, hogy kisebb vízfolyásokról nincsenek rendszeres vízhozammérési adatok. Ezért a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által megadott középvízhozamok (KÖQ) sokévi átlagaival számoltunk [21], Azokon a helyeken, ahol hiányoztak a mért vízrajzi adatok, ott a lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján határozták meg a vízhozamok középértékeit [21], Ennek alapja a vízgyűjtő terület átlagos évi csapadékának és a párolgási veszteségeknek a különbsége. A vizsgált vízfolyások vízgyűjtő területeire vonatkozó néhánv hidrológiai adatot az 1. táblázat foglalja össze [8], [9], [12], [21], Az anyagmérleg elkészítéséhez az 1. táblázat utolsó oszlopában szereplő egy év alatt lefolyt vízmennyiségeket, valamint a 2. táblázatban összefoglalt évi átlagos vízkémiai összetételeket használtuk fel. Ezek alapján a vizsgált vízfolyások által egy év alatt elszállított oldott anyagokról részletes, ionokra bontott kimutatást a 3. táblázat szolgáltat. Több esetben előfordult szárazabb időszakban, kisebb patakoknál, hogy a kijelölt mintavételi helyen és időpontban a medrük kiszáradt. Ebben az esetben az illető patak évi átlagos oldott anyag tartalmának a számításánál ezt a hónapot nullának vettük. Valószínű, hogy ezek a patakok ugyanekkor a felsőbb szakaszaikon még nem apadtak ki, de az egyes értékelés lehetőségének a kedvéért a kijelölt mintavételi helyeket nem változtattuk meg. A Tokaji-hegység egészére vonatkozó anyagmérleg elkészítése során a vizsgált vízfolyások közül az alábbiak jönnek számításba: Hosdát-, Csenkő-, Gönci-, Szerencs-, Bózsva- (II), Hotyka-, Radvánv-, Tolcsva- és a Bénvei-patak. A Tekeres- és az Aranvos-p. vizét a megvizsgált Szerencs-p. gyűjti össze, míg a Bodrog és a Ronvva pedig a már előzőkben említett okok miatt nem vehetők figyelembe számításainknál. Az imént felsorolt 9 patak vízgyűjtő területeikkel közelítőleg felölelik az egész hegységet. A vizsgálatunknál elkerülhetetlenül kieső kisebb peremterületekről felszíni lefolyás csak jelentéktelen mértékben, alkalmilag lehetséges. Mindezek figyelembevételével a Tokaji-hegységről egy év alatt oldott állapotban a felszínen elszállított anyagok mennyiségeiről tonnákban kifejezve a 4. táblázat nyújt számszerű képet. Számításainknál nem vettük figyelembe, hogy az elszállított hidrogénkarbonát anionok jelentős része a szén geokémiai körforgalma folytán a levegő széndioxidjából képződött. A felszíni vízfolyások kémiai összetételei és a vízgyűjtő területek kőzettani felépítése közti összefüggések A természetes vizek minőségét döntően a környezet kőzettani felépítése határozza meg. A földtani és kőzettani viszonyok ismerete alapján általánosságban a vizek kémiai tulajdonságai meghatározhatók. Ez az összefüggés fordítva is érvényes. Valamely vízgyűjtő vizének kémiai összetételéből bizonyos határokon belül következtetni lehet az illető terület kőzettani felépítésére. Földtanilag fel nem tárt területekre általános következtetéseket,
