Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Winter János: A rövid időtartamú, nagy intenzitású csapadékok valószínűségi jellemzése

354 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Winter ].: A rövid időtartamú csapadékok 20 • 40 100 / T / T7j V / /s r/ I JELMAGYARÁZATáprilis má jus június július augusztus TÚRKEVE, 20 PERC 20 _ 30 Csopaóékmagasság [mm] V) 4. ábra. A nyári hónapolc Gamma 3 eloszlásfüggvényei Puc. 4. raMMa 3 ^ymajuu pacnpedeAenun ilemnux MecMfee Abb. 4. Gamma 3- Verteilungsfunktionen der Sommermonate 50 20• -CB 40c; •60100 y / / JELMAGYARAZAT április // #/ június július augusztus //# / /# 20 PERC, Ll siepiwwer 1GN0RMÁL w // 0 / ii i i i i i i i 30 0 50 Csapadékmagasság [mm] 5. ábra. A nyári hónapok Lognormál eloszlásfü ggvényei Puc. 5. JIoeHopMaAbHbie 0ymifuu pacnpedeAenun Aetirnux Mecaifee Abb. 5. Lognormal- Verteilungsfunktionen der Sommermonate padék, mivel In 1,0 = 0 és In 0= —oo. Néhány 1-nél kisebb érték a logaritmizálás után dominánssá válhat, az így meghatározott paraméterekből szerkesztett görbe nem jól illeszkedik. Jó eredményeket értünk el, ha az 1-nél kisebb szám helyett 1,0 értéket vettünk, vagy az utolsó (nagysági sorrendben, £tZ£LZ db legkisebb) szám helyett az utolsó kettő számtani átlagát. A különböző időtartamokhoz tartozó 13 függvények lefutása nem szabályos, a görbék metszik egymást (2. ábra), a lognormál függvény lefutása szabályosabb (3. ábra). Ugyanez állapítható meg a bázisidőszakonként (hónaponként) rendezett görbékről is (4—5. ábra). Ezen utóbbi feldolgozásból — az illeszkedésvizsgálathoz hasonlóan — az is megállapítható, hogy a május—június—július—augusztus hónapokat ábrázoló görbék közel esnek egymáshoz, április és szeptember hónapok görbéi az előzőektől és egymástól is elég nagy mértékben eltérnek (4 — 5. ábra). Ez megerősíteni látszik azon feltevésünket, hogy a nyári záporok törvényszerűségei és nagyságai függetlenek a bázisidőszaktól (május — augusztus hónapokban közel egyenlő), ami elősegíti a ,,képzelt hónap" bevezetését, azaz, hogy minden év nyári hónapjainak legnagyobb értékeit együtt kezeljük s így adatszámunkat 4-szeresére növeljük. összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a függvények alkalmazhatóságának eldöntésénél az illeszkedésvizsgálat csak egy tényező, de még sok más tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek közül mutattunk be néhányat. Megállapíthatjuk továbbá, hogy Túrkeve rövididejű nagycsapadékainak jellemzésére legjobban a lognormál függvény felel meg. Természetesen más állomáson más végkövetkeztetésre is juthatunk. Célszerűnek látszik néhány más eloszlásfüggvény megvizsgálása is. E nagy tömegű munkát a jövőben elektronikus számítógépek fokozott alkalmazásával kívánjuk elvégezni. Az OMI-ban az adatgyűjtést Micheller István osztályvezető irányította. A számítógépes feldolgozást Bozóky Szeszich. Károly adjunktus végezte. Dr. Salamin Pál egyetemi tanár és dr. Péczely György főosztályvezető (OMl) elvi útmutatásukkal és tanácsukkal támogattak. Segítségükért ezúton is köszönetet mondok. IRODALOM [1] Bogárdi J.—V. Nagy I.: Mathematical Statistics as a Method for Hydrological Investigations. UNESCO-VITUKI 1968. [2] Goda ÍJ. : Adatok a többnapos nagy csapadékok gyakoriságáról. •—- VITUKI témabeszámoló, 1964. [3] fí. D. Markovic: Az évi csapadék és lefolyáseloszláshoz legjobban illeszkedő valószínűségfüggvénvek. — Fordítás, VITUKI. 1965. [4] V. Nagy I.: Hidrológia I—III. — Tankönyvkiadó, 1965—67. [5] Péczely Gy.: Mértékadó csapadókmaximumok meghatározása. — Időjárás, 1967/2. [6] Salamin P.: Mezőgazdasági Vízgazdálkodás III/A. Kézirat. Tankönyvkiadó, 1969. Budapest. [7] Szigyártó Z.: Csapadókvalószínűségi függvény belvízlevezető rendszerek méretezéséhez. VITUKIjelentés, 1963. Budapest.