Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Szász Gábor: A téli csapadékösszegek szekuláris változása Debrecenben (1856–1964)

Dr. Szász G.: A téli csapadékösszegek változása Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 67 40-\[X] 302010• 0 — JELMAGYARÁ7AT: [V] 30m-mv Csapadékos tartomány Száraz tartomány 1858-1910 S. ábra. A téli csapadékösszegek gyakorisági eloszlása a két szakasz (1858—1910, 1911—1963) száraz és csapadékos tartományaiban Abb. 3. Haufigkeitsverteilung der Winter-Niederschlags«ummen in den trockenen und niederschlagsreiclien Béréi chen der zwei Abschnittc (1858—1910, 1911—1963) a két szakasz 25%-os gyakoriságú tartományában mutatkozik kisebb mértékű eltérés szignifikancia nélkül. Az említett két szakasz egyaránt magába zár száraz és csapadékos tartományokat is; az egyes tartományok időintervalluma: 26—26 év. Általában a csapadékos tartományban a 125—150 mm-es téli összegek a leggyakoribbak, míg a száraz időszakokban a 101—125 mm-es összegek következnek be legtöbbször. Ez a megállapítás azonban csak a 2. szakaszra érvényes. Az 1. szakaszban az egyes értékintervallumok relatív gyakosisága közötti eltérés nem ennyire éles. A teljesség kedvéért a 3. ábrán mutatjuk be a szóban forgó két szakaszra vonatkozóan az egyes értékintervallumokhoz tartozó gyakorisági százalékokat. Mivel az egyes szakaszok tartományaiban a relatív gyakoriság eltérő jelleget mutat, ezért az egyes tartományok középértékei közötti különbség jelentős mértékű: 1. szakasz csapadékos tartomány 114,5 mm száraz tartomány 98,1 mm 2. szakasz csapadékos tartomány 125,2 mm száraz tartomány 88,7 mm A 2. szakaszban a csapadékos és száraz tartományok átlagos téli csapadékösszegei szignifikánsan különböznek egymástól, míg az 1. szakaszban a különbség csupán véletlennek tekinthető, de az átlagok nagyságbeli alakulása utal a szabályszerinti változásra. A továbbiak során az egyes szakaszok karakterisztikus gyakorisági százalékokhoz tartozó értékek meghatározására került sor; ezek az alábbiak: Csapadókos tartomány Száraz tartomány Min. Qa Med Qf Max. Min. Qa Med Qf Max. 1. szakasz .... 31 78 116 138 227 30 68 95 123 215 2. szakasz .... 34 92 135 150 228 25 67 87 111 148 Az eloszlást jellemző fenti értékek csak durva képet adnak, ennek ellenére jól kitűnik az egyes szakaszokon belüli nedves és száraz tartományok közötti nagyságbeli eltérés. Az egyes tartományokra kiszámítottuk a rangsor alapján a különböző gyakorisági százalékokhoz tartozó téli csapadékösszegeket lineáris feltételekre vonatkoztatva; ezek az egyenletek az alábbiak: 1. szakasz csapadékos tartomány Cs = 208,6—1,808 P száraz tartomány Cs = 191,2—1,600 P 2. szakasz csapadékos tartomány Cs — 214,6—1,797 P száraz tartomány Cs = 145,6—1,160 P aholP a gyakorisági százalékot jelenti (Min. = l%; Max. 100%). A különböző relatív gyakorisági értékekhez tartozó iránytangens értékeket a 4. ábra foglalja össze. Részben a 4. ábra, részben pedig az egyenletek együtthatói alapján megállapítható, hogy a száraz tartományok meghatározott gyakorisági százalékaihoz alacsonyabb csapadékösszegek tartoznak, mint a csapadékos tartományokban, vagyis 1858—1964 évek között a téli csapadékösszegek értéke 26 éves szakaszonként csökkennek, majd ismét emelkednek. Vita tárgyát képezheti az, hogy a lineáris regressziósanalízis módszerének használata megengedhető-e ? E jogos kérdésre adandó feleletre röviden feltótlenül ki kell térni. Számításaink helyességét ellenőriztük. Az eredeti halmozott eloszlási görbét Hazen-féle transformációval is előállítottuk. Mivel az eredeti eloszlás sem követi szabályosan a Gauss-féle görbét — elsősorban a kevés tagszám, illetve a gyakorisági közök kis száma miatt —nyilvánvalóan a transformált sor sem reprodukálta a kívánt pontossággal az eloszlást. Az eredeti összeggörbe a maximális értéktől eltekintve közel lineárisan fut annak ellenére, hogy nem tesz eleget a műszaki gyakorlat által támasztott linearitási-kritériumoknak. Arra a kérdésre, hogy a lineáris trendegyenlet, vagy az említett transformáció útján kapott egyenlet közelíti meg jobban a valóságot, az eltórésnégyzetek összegének (ÜAx-) összehasonlításával válaszolunk. Számításaink szerint H lineáris trendegyenlettől vett eltérések minden eset-