Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Dr. Haszpra Ottó: Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok betétgerenda rugalmas kismintáján. I.

62 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Dr. Haszpra O.: Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok II. Potllmir 5. ábra. Az 1 : 20 méretarányú kisminta vázlatos hosszszelvénye Abb. 5. Schematischer Lüngsschnitt des Modélls 1 : 20 1. kép. A modell t íz nélkül a felvízi oldal felől Bild 1. Das Modell ohne Wasser von der Oberwasserseite a csigától a gerendáig terjedő szakasz általában leg­alább 10 cm. Az utóbbival számolva (de azért tudatában annak, hogy a csiga csekély súrlódása miatt a terhelésingadozás jelentős része átadódik a csigán túli szakaszra) a gumi által felvett erő a gerenda elmozdulásakor a kb. 150 cm hosszú felhúzóköté] által felvett Pf erőhöz viszonyítva P g_l fE gF a_ 150.10-11 Pf IgEfFf 10- 2,2-10®. 0,12 ' = 6,25°/ 0 0, vagyis a Pf erő a P q erőnek 10 3 —— = 160-szorosa (valójában még többszöröse). így a gumi szerepe a mozgásokban elhanyagolható, gyakorlatilag mint az elmozdulástól független konstans erő jelentkezik, amely a rezgéseket nem befolyásolja, csak az alaphelyzetet módosítja. 35. A görgők szerepe és modellezése A betétgerenda a vízszintes terhelést görgők köz­vetítésével adja át a pillér hornyában levő sínre. A görgők súrlódási tényezője meglehetősen bizony­talan, modellhelyes leképzése szintén. A VÍZI­TERV-vel először abban állapodtunk meg, hogy a súrlódást megfelelő vízszintes kikötéssel teljesen megszüntetjük, gyakorlati okokból azonban végül kompromisszumos megoldást választottunk. Mivel az erők, így a görgőt támadó erők is, A 3 arányban csökkennek, a görgőtengely kereszt­metszete is A 3 arányban (s nem, mint a felületek, ?.'' arányban!) csökkenthető, ha anyagára ugyanaz a nyíró feszültség engedhető meg, mint a főkivi­telre. Ez viszont a csapsúrlódást feltétlenül csök­kenti. A modellben ilymódon csökkentett csapát­mérőt építettünk. A csapot az előző kísérleteink­ből [6, 7] kapott vízszintes terhelésre méreteztük. Ha figyelembe vesszük, hogy a főkivitel görgőten­gelyét bizonyára kenik, a modellben viszont csak vízkenés van, eléggé megalapozottnak látszik az a feltevés, hogy a modell görgői eléggé modellhe­lyesen adják a súrlódást is. Ellengörgőket a modellben nem alkalmaztunk, mert ezek megfelelő beszabályozása — részben a főkivitel adatainak hiányában is — igen nagy ne­hézségeket okozott volna. Azokban az esetekben — üzemi állapotokban mindig —, amikor a főgörgők a vízszintes víznyomás hatására ráfekszenek a sínre, a gerenda víszintes rezgéseiben ez semmi, függőleges rezgéseiben csekély különbséget jelent. Azokban az esetekben — a mesterséges rezgetés­nél —, amikor a görgők a sínről leválhattak volna, vízszintes gumikötéllel (kb. 1 kp húzóerővel) bizto­sítottuk az állandó felfekvést. Az előző pontban tett megjegyzésünk szerint ez az állandó terhelés a rezgéseket nem befolyásolja, csak kisebb (kb. 0,05 mm-es) alapbehajlást okoz, amely a hidro­dinamikus terhelésre sincs semmilyen hatással. 36. A teljes modell és a mérési 'program A teljes modellt az 5. ábra és az 1—2. kép mu­tatja. 1,5 m széles csatornában a nagymarosi duz­zasztómű egy nyílását két félpillérrel együtt épí­tettük: meg. Ezek közé került a betétgerenda (3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom