Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hocfc B.: A vízminőségi mérleg Hidrológiai Közlöny 1970. 12. sz. 559 kommende Wassergüte-Bilanz können wir dann aktiv nennen, wenn die Belastbarkeit grösser als die tatsáchlich Belastung ist und passiv, im entgegengesetzten Fali. Im Artikel habén wir uns mit der Bestimmung der Bilanzarme, mit der Abwasserbelastbarkeit und mit der Abwasserbelastung, aufgrund der Komponenten des Sauerstoffhaushalts (gelöster Sauerstoff, BSB

6, Sauerstoffverbrauch), unter Berüeksichtigung der Abflussmengenverháltnisse eingehend befasst. Der Vergleich der erhaltenen Belastbarkeits- und Belastungs-Werte reprasentiert das Bilanzprinzip. Ihr Unterschied orientiert über die weitere Belastbarkeit, bzw. über das Mass der Überbelastung, und ihr Quotient über das Mass der theoretisehen Ausnützung. Aufgrund der Daten der mit Hilfe der ausgearbeiteten Methodologie angefertigten Wassergüte-Bilanz können jene Überbelastungen quantitativ nachgewiesen werden, für deren Liquidierung ein begründeter Anordnungsplan angefertigt werden kann. Die Verwirklichung unserer Vorstellungen habén wir an einem auf einen ungarischen Fluss bezogenen und auf konkrétén Daten fussenden Zahlenbeispiel vorgeführt. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A GIOR Magyar Nemzeti Bizottsága rendezésében, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar A grártudományi Egyesület, valamint az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével 1970. szeptember 4-én ,,Az öntözővíz eloszlás egyenlőtlenségéből fakadó károk" címmel konferenciára került sor. A CIGR VII. kongresszusának tárgybani megállapításait ismertette és a vitát vezette dr. Oroszlány István, a CIGR Magyar Nemzeti Bizottság I. Szakcsoportjának vezetője. A vitában magyar részről az alábbi felkért hozzászólók vettek részt: Virágh Árpád, Vermes László, Szalóki Sándor, Ravasz Tibor, Mihályfalvi István, Marjai Gyula, Hamrán Mária, Debreceni Béla, Csekő Géza ós Balogh János. A Vízépítőipari Szakosztály 1970. szeptember 7-i előadó ülésén Bognár Győző franciaországi tanulmányútjáról tartott vetített képekkel kísért élménybeszámolót. A Nyugatdnnántúli Csoport a Zala megyei Tanáccsal és a Magyar Agrártudományi Egyesület Zala megyei Szervezetével közösen 1970. szeptember 8-án Zalaegerszegen előadó ülést rendezett, amelyen Balogh Jenő (Budapest, MÉLYÉPTERV) a hévízhasznositás helyzetéről és lehetőségeiről tartott vetített képekkel kísért előadást. A Debreceni Csoport a Debreceni Műszaki Napok keretében 1970. szept. 14-ón előadó ülést rendezett, amelyen Gábos László a vízellátás Debrecen fejlődésére gyakorolt kihatásáról tartott előadást. Szeptember 15-én kerekasztal konferencia volt, amelyen Szilágyi László (Budapest, VITUKI) a műanyagok vízügyi gyakorlatban történő alkalmazásáról tarott előadást. Szeptember 17-én dr. Vermes László a városi szennyvizek öntözéssel történő hasznosításáról, illetve elhelyezéséről adott elő. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1970. szeptember 15-én előadó ülést rendezett, amelyen dr. Aldobolyi Nagy Miklós Nógrád megye vízellátási gondjairól és az ezzel kapcsolatosan felmerülő gondolatokról tartott előadást. Az ülés második előadója dr. Szebényi Lajos volt, és az artézi víz nyugalmi szintjeinek geomorfológiai viszonyokkal való összefüggéseiről adott elő. Az első előadás rámutatott a rétegvízfeltárás Nógrád megyében csökkent lehetőségeire és az alluviumvizek feltárásának fokozott jelentőségére. Szólott a forrásfoglalások kérdéséről, a bányavizek felhasználásának problémájáról, valamint a morfológiai, műszaki és vízügyi igazgatási kérdésekről. A második előadás összehasonlította a magyar medencében a negyedkori, levantei és felsőpannóniai artézi víz nyugalmi vízszintek alakulását az alluviális térszintek magasságával. A Soproni Csoport 1970. szeptember 15-i előadó ülésén Szekér Lajos a Fertő vidék vízellátásának lehetőségeiről tartott előadást. A Vízgazdálkodási Szakosztály Köz gazdasági Csoportja 1970. szeptember 16-i előadó ülésén dr. Szirota István : ,,A vízgazdálkodás helye az ágazati kapcsolatok mérlegében" c. előadása hangzott el. Az előadáshoz felkórt hozzászólók voltak: Dr. Fazekas Béla (Központi Statisztikai Hivatal) és dr. Honti Gyula (Országos Vízügyi Hivatal). A Balneotechnikai Szakosztály 1970. szeptember 17-i előadó ülésén Haby Ivánné a gyulai várfürdő vízgazdálkodásáról, Csalány Ferenc pedig a sugárérzékenység és sugárhatás kérdéseiről tartott előadást. Az első előadáshoz Garami Tibor, a másodikhoz pedig dr. Benedek Tibor, Török Kálmán és Zloczky Nesztor szólt hozzá, felkórt hozzászólóként. A Vízgazdálkodási Szakosztály a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közösen 1970. szeptember 24-én előadó ülést rendezett, amelyen dr. Dávid László az öntözőrendszerek vízigényének jellemzéséről és vízgazdálkodási vonatkozásairól tartott előadást. Az előadó ismertette az öntözőrendszerek vízigényének kialakulását, a vízigények időbeli változását. E tényezőt véve a jellemzés alapjának a vizsgálatra és a jellemzésre a valószínűség elmélet következtetéseit használta. Ezt követően szólott a javasolt jellemzésből eredő vízkószületgazdálkodási, vízépítési, tervezési, üzemeltetési, vízjogi és hidroökonómiai vonatkozásokról. Az előadáshoz dr. Csermák Béla, Karkus Pál ós dr. Szigyártó Zoltán szólt hozzá felkért hozzászólóként. A Középdunántúli Csoport 1970. szeptember 29-én Székesfehérvárott előadó ülést rendezett, amelyen Kienitz Gábor (Budapest, VITUKI) a belvízrendszerek működését leképező elektronikus számítógépes eljárást mutatta be. A Californiai Water Pollution Control Association (USA) tagjává választotta Gyulavári Imre oki. mérnököt, debreceni tagtársunkat. E tagság várhatóan további eredményes tudományos együttműködést biztosít a témában működő szakemberek között. V. I. IX. Nemzetközi Vízellátási Kongresszus és kiállítás New York, 1972. szeptember 11—15. A Nemzetközi Vízellátási Társaság (International Water Supply Association) adminisztrációs tanácsa, valamint Tudományos és Műszaki Bizottsága az 1970 áprilisában Koppenhágában megtartott ülésén megvitatta a IX. nemzetközi vízellátási kongresszus napirendjét. Az 1969-ben Bécsben tartott kongresszus tanulságai szerint az eredetileg kitűzött 17 téma túl sok lenne (Folytatás az 576. oldalon)