Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Dr. Öllős Géza: A lassúszűrő szerepe a víztisztítás területén

Dr. öllős G.: A lassúszűrő szerepe Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. 5 15 20 Oi[mg/l] tásában fontos tényezők bizonytalansága kiküszö­bölhető. A víznek a talajban való tartózkodási időtarta­mát illetően a helyzet a természetben lejátszódó lassúszűrő-jellegű folyamatok esetében kedvezőbb. Míg a mesterséges lassúszűrőrétegben a víz leg­feljebb csak néhány órán keresztül tartózkodik, a természetes talajrétegekben hetek, sőt hónapok állnak néha rendelkezésre, ami által a víz valóban ,,talajvíz"-zé alakulhat. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy a lassú­szűrőben a tisztítás közben a legfontosabb kémiai komponensek miként alakulhatnak. 5. A víz kémiai komponenseinek változása a szűrési folyamat közben 5.1. Oldott oxigén A víz szerves lebontható anyagainak eltávolítása legnagyobbrészt a biokémiai oxidáció eredménye. Ehhez a mikroorganizmusok a levegő és a víz molekuláris oxigénjét vagy anaerob állapot eseté­ben — amelyet kerülni kell — a nitrátokban, szul­fátokban levő kötött oxigént igénylik. A kérdés felvethető: mekkora minimális 0 2-tar­talom mellett marad az oxidáció még aerob állapotú? Viehl vizsgálataiból kitűnik (4. ábra), hogy a szűrőréteg oxigénfogyasztása — tehát a réteg víz­tisztítóképessége — kb. a 13—14 mg/l 0 2 tartalom esetében a legnagyobb. A kisebb és nagyobb 0 3 értékek tartományában az oxigénfogyasztás csök­ken. A nagyobb oxigéntartalmú vízben a mikro­organizmusok károsodnak, a kisebb oxigéntarta­lom esetében az oldott oxigén mennyisége egyre inkább elégtelenné válik a réteg öntisztulási folya­matához. Schmidt K. lassúszűrőrétegben végzett vizsgála­taiból idézünk a következőkben néhány fontosabb eredményt [1, 7]. Az 5. ábrán a fedetlen — tehát a napfény hatása alatt álló — szűrőréteg oldott oxigéntartalmának mélység szerinti eloszlására találhatunk példát. (A rétegben duzzasztott, kétfázisú szivárgás folya­mat játszódik le.) Az algatevékenység következ­4. ábra. A lassúszűrő oxigénfogyasztása az oldott oxigén mennyiségének függvényében [9] Fig. 4. Oxygen consumption of slow filter, in terms of dissolved oxygen [9] mos felületi töltésű kolloidokkal alkotnak pelyhet. A baktériumoknak a szűrőszemcsék felületén meg­nyilvánuló ezen passzív jellegű adszorpciója mellett a szemcsékre való aktív jellegű rátelepedésük is fontos szerepet játszik. Ez utóbbi esetben a bak­tériumok a szűrőszemcsék felületén lerakódott tápanyagokhoz igyekeznek hozzájutni. Amint pl. Kisskalt [14] vizsgálataiból is kitűnik, •az alacsonyabbrendű mikroorganizmusok a lassú­szűrőrétegben is táplálékai lehetnek a magasabb­rendű organizmusoknak. így pl. a baktériumok szá­mát a protozoák korlátozhatják, azáltal, hogy azo­kat táplálékul fogyasztják. 4. A vízminőség alakulása a lassúszűrőben A természetben jelentkező lassúszűrésnél (talaj­vízdúsítás, mederből való beszivárgás) a vízminő­ség a szűrés folyamán a geológiai és a hidrogeoló­giai viszonyoktól alapvetően függ. Más a helyzet a mesterséges úton létrehozott lassú­szűrőréteg esetében. Itt a réteg gondosan megválasz­tott szemcseösszetételű és anyagú, mosott kvarc­homok. A réteg homogén felépítésű. Mindezek az adottságok előnyösek, hiszen a vízminőség alaki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom