Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
1. szám - Dr. Öllős Géza: A lassúszűrő szerepe a víztisztítás területén
Dr. öllős G.: A lassúszűrő szerepe Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. 5 15 20 Oi[mg/l] tásában fontos tényezők bizonytalansága kiküszöbölhető. A víznek a talajban való tartózkodási időtartamát illetően a helyzet a természetben lejátszódó lassúszűrő-jellegű folyamatok esetében kedvezőbb. Míg a mesterséges lassúszűrőrétegben a víz legfeljebb csak néhány órán keresztül tartózkodik, a természetes talajrétegekben hetek, sőt hónapok állnak néha rendelkezésre, ami által a víz valóban ,,talajvíz"-zé alakulhat. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy a lassúszűrőben a tisztítás közben a legfontosabb kémiai komponensek miként alakulhatnak. 5. A víz kémiai komponenseinek változása a szűrési folyamat közben 5.1. Oldott oxigén A víz szerves lebontható anyagainak eltávolítása legnagyobbrészt a biokémiai oxidáció eredménye. Ehhez a mikroorganizmusok a levegő és a víz molekuláris oxigénjét vagy anaerob állapot esetében — amelyet kerülni kell — a nitrátokban, szulfátokban levő kötött oxigént igénylik. A kérdés felvethető: mekkora minimális 0 2-tartalom mellett marad az oxidáció még aerob állapotú? Viehl vizsgálataiból kitűnik (4. ábra), hogy a szűrőréteg oxigénfogyasztása — tehát a réteg víztisztítóképessége — kb. a 13—14 mg/l 0 2 tartalom esetében a legnagyobb. A kisebb és nagyobb 0 3 értékek tartományában az oxigénfogyasztás csökken. A nagyobb oxigéntartalmú vízben a mikroorganizmusok károsodnak, a kisebb oxigéntartalom esetében az oldott oxigén mennyisége egyre inkább elégtelenné válik a réteg öntisztulási folyamatához. Schmidt K. lassúszűrőrétegben végzett vizsgálataiból idézünk a következőkben néhány fontosabb eredményt [1, 7]. Az 5. ábrán a fedetlen — tehát a napfény hatása alatt álló — szűrőréteg oldott oxigéntartalmának mélység szerinti eloszlására találhatunk példát. (A rétegben duzzasztott, kétfázisú szivárgás folyamat játszódik le.) Az algatevékenység következ4. ábra. A lassúszűrő oxigénfogyasztása az oldott oxigén mennyiségének függvényében [9] Fig. 4. Oxygen consumption of slow filter, in terms of dissolved oxygen [9] mos felületi töltésű kolloidokkal alkotnak pelyhet. A baktériumoknak a szűrőszemcsék felületén megnyilvánuló ezen passzív jellegű adszorpciója mellett a szemcsékre való aktív jellegű rátelepedésük is fontos szerepet játszik. Ez utóbbi esetben a baktériumok a szűrőszemcsék felületén lerakódott tápanyagokhoz igyekeznek hozzájutni. Amint pl. Kisskalt [14] vizsgálataiból is kitűnik, •az alacsonyabbrendű mikroorganizmusok a lassúszűrőrétegben is táplálékai lehetnek a magasabbrendű organizmusoknak. így pl. a baktériumok számát a protozoák korlátozhatják, azáltal, hogy azokat táplálékul fogyasztják. 4. A vízminőség alakulása a lassúszűrőben A természetben jelentkező lassúszűrésnél (talajvízdúsítás, mederből való beszivárgás) a vízminőség a szűrés folyamán a geológiai és a hidrogeológiai viszonyoktól alapvetően függ. Más a helyzet a mesterséges úton létrehozott lassúszűrőréteg esetében. Itt a réteg gondosan megválasztott szemcseösszetételű és anyagú, mosott kvarchomok. A réteg homogén felépítésű. Mindezek az adottságok előnyösek, hiszen a vízminőség alaki-