Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Dr. Aujeszky László: A kvalitatív és félkvantitatív csapadékprognózisok kidolgozásának alapelvei

Dr. Aujeszky L.: Csapadékprognózis kidolgozás Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. 525 fejlődésnek indult a repülés és a rádiótechnika. A repülés lehetővé tette, hogy -a légkört most már ne csak alulról, hanem belülről is tanulmányozhassuk. A rádió bőséges megfigyelési anyag továbbítását tette lehetővé a világ távoli vidékeiről. Rohamosan fejlődtek a légköri folyamatok keletkezésére vonatkozó ismereteink is. A légnyomás már nem volt többé a meteorológiai tájékozódás egyetlen eszköze. Előtérbe nyomult a hőmérséklet, a légnedvesség és a szélviszonyok részletes tanulmányozása. A meteorológia fejlődésének ebben a korszakában a csapadékelőrejelzéseket már nem a légnyomáseloszlásra támaszkodó mechanikus szabályok alapján rögtönzik, hanem a csapadékkeletkezési folyamatok pontosabb ismerete alapján dolgozzák ki. A meteorológiai kutatás bebizonyította, hogy a felhők és csapadékok keletkezésének közvetlen oka mindenkor a levegőnek a felszálló mozgása. A felszálló mozgásoknak nem csak az a szerepük, hogy a nagy vízgőztartalmú alsó levegőrétegekből nagymennyiségű vízgőzt szállítanak fel azokba a magasabb levegőrétegekbe, amelyekben a felhők keletkeznek. Hanem ennél is fontosabb mozzanat, hogy a felszálló légmozgás a levegő igen erőteljes, adiabatikusan fellépő lehűlését idézi elő: minden kilométer emelkedés 10 fokos lehűlést okoz. Ez az igen erőteljes lehűlés a levegő hőmérsékletét a harmatpont alá viszi le és előidézi a vízgőz nagy arányokban lejátszódó halmazállapotváltozását: felhő keletkezik belőle. A mai, okozati módszerrel dolgozó csapadékelőrejelzések minden egyes esetben annak megvizsgálásán alapulnak, hogy a légkörben az illető napon hol várható függőleges légmozgás kialakulása és milyen mértékben. Nagyobb arányú függőleges légmozgások a légkörben többféle okból alakulhatnak ki. A felszálló légmozgások egyik már régen ismert előidéző oka az, hogy egy vízszintes irányban haladó légtömeg előnyomulása közben beleütközik egy nagyobb méretű hegyvonulatba. (Úgynevezett orografikus csapadékképződés). Magyarországon ilyen helyzet olyankor áll elő, amikor déli légáramlás ütközik bele az északi középhegység és a Kárpátok vonulatába, vagy a keleti szél ütközik bele a nyugati országhatár közelében fekvő ElőAlpok vonulatába. A magyarországi esőzéseknek azonban csak aránylag csekély része táplálkozik a felszálló légmozgásoknak ebből az alakjából. Sokkal kiadósabb esőzések származnak még sík vidéken is abból, ha két különböző sajátságú levegőt szállító szél egymással összeütközik. Ezt a meteorológiai jelenséget légköri frontnak nevezik. A kétféle levegő összeütközése következtében az egyik légtömeg (mindig az, amelyik melegebb mint a másik) erőszakosan a magasba emelődik. Ez a folyamat még sokkal nagvarányúbb emelkedő légmozgásokat idéz elő, mintamilyeneket az orográfiai viszonyok hoznak létre. Magyarország esőinek legnagyobb részét a légköri frontok idézik elő. Végül a nyári hónapokban vannak olyan kivételes időjárási helyzetek, amelyekben a napsütés révén erősen felmelegedő földfelszínnel érintkező legalsó levegőrétegek felfelé irányuló kitágulása indít meg erőteljes felszálló légmozgásokat. Ebből a termikus folyamatból sokszor csak olyan felhők képződnek, amelyek nem adnak esőt, de olykor záporok és zivatarok is kifejlődnek. A csapadékot adó nagyszabású felszálló légmozgások okainak ebből az áttekintéséből kitűnik, hogy a magyarországi csapadékelőrejelzés elfogadható megoldása érdekében a hozzánk érkező légköri frontok tanulmányozására és mozgásuk előrejelzésére van szükség. Ebből áll a jelenlegi csapadékprognosztikának a tudományos alapja. A frontok tanulmányozásának egyik fontos eszköze a rádiós léggömb (rádiószonda). Magyarországon jelenleg naponta 6 rádiószondát bocsátanak fel a budapesti és a szegedi légkörkutató obszervatóriumból. A rádiószondák részletes tájékoztatást adnak a különféle magasságú légrétegek hőmérsékletéről és vízgőztartalmáról. Ezeknek az adatoknak a segítségével következtetni lehet arra, hogy a felszálló légmozgások révén keletkező felhőknek az alsó határa milyen magasságban fog feküdni és hogy a felhőből milyen arányú csapadékképződés várható. A légköri frontok legtöbbször 30—50 kilométer/ óra sebességgel vándorolnak keresztül az országon. A vándorlási sebesség meghatározása alapján mód nyílik annak az előrejelzésére, hogy a csapadékfolyamat előreláthatólag mikor éri el az ország valamely kiválasztott vidékét és mikor hagyja el azt. Ezáltal megnyílik a lehetőség arra, hogy országrészenként részletezett csapadékprognózisokat dolgozhassunk ki. Ugyancsak a rádiószondákkal szerzett adatok teszik lehetővé a csapadék halmazállapotára vonatkozó előrejelzéseket, amelyeknek a téli évszakban nagy a hidrológiai jelentőségük. Van egy igen érdekes eset, amikor a légoszlop középső részében zérus foknál melegebb levegőréteg van közbeékelve, de alatta újból hideg levegő következik, libben az esetben a felső légoszlopszakaszból kihulló hó a közbenső enyhe rétegben elolvad, de a képződő esőcseppek az alsó hideg rétegben újból megfagynak, úgyhogy idelent jéggömbökből álló esőt (ónosesőt) élünk át. A csapadék prognoszt ika egyik különleges ága a zivatarok és jégesők előrejelzése. Zivataraink altalában az úgynevezett hidegfrontok mentén képződnek, vagyis olyan frontok mentén, amelyeken a hidegebbik légtömeg nyomul elő a melegebbik légtömeg rovására. A különösen erőteljes hidegfrontokon a zivatar folyamán jégeső keletkezik. A jégeső valószínűsége annál nagyobb, minél alacsonyabban fekszik a zivatarfelhőn belül a zérus hőmérsékletű izoterma. A felhőszakadások a különösen erős zivataroknak a kísérőjelenségei. Előrejelzésük a fentebb kifejtett elvek segítségével, a hidegfrontok fejlettségének megítélése alapján történik. A csapadékelőrejelzés kidolgozásának egyik igen értékes segédeszköze a meteorológiai radarberendezés. Ez a műszer körülbelül 200 kilométeres körzeten belül (tehát több mint százezer négyzetkilométernyi területről) megmutatja a pillanatnyilag lehulló erősebb csapadékok helyét. Állandó működ-